h i r d e t é s

Sajtószabadságharc - a magyar kormány élen jár a média megszállásában

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Sajtószabadságharc - a magyar kormány élen jár a média megszállásában

2019. december 27. - 07:10

 

Az emberek 70 százaléka szerint fontos a közmédia, de majd ennyien úgy vélik, az már a kormány szócsöve – ismertettek egy délkelet-európai felmérést egy szakmai konferencián.

Rendőrök védik a kormány hazugsággyárát 2018. december 17-én - Forrás: MTI/Mohai Balázs

A magyar kormány 2010 óta szisztematikusan, a piac manipulálásával igyekszik elhallgattatni a kritikus sajtótermékeket – hangzott el a közelmúltban tartott, Newsocracy című, a közszolgálati média jövőjével kiemelten foglalkozó nemzetközi konferencián.

– Ma az Európai Unióban Magyarországon működik a legkidolgozottabb és legátfogóbb rendszer arra, hogy a közszolgálati média kiszolgálja a kormány érdekeit, tekintet nélkül a jogszerűségre, a tisztességre és a valóságra – fogalmazott Bayer Judit médiajogász, a Budapesti Gazdasági Egyetem főiskolai docense, a European Centre for Press and Media Freedom által szervezett konferencia egyik résztvevője. Noha a magyar kormány „élen jár” az Unióban a sajtó megszállásában, az Európai Bizottságban mégsem prioritás a közszolgálati média politikai befolyásoltságának kezelése. A szakértő szerint ez azzal magyarázható, hogy egyszerűen nem eléggé érzékelhető számukra a probléma: „A kormány mást és másképp képvisel Brüsszelben, mint Magyarországon, így az európai parlament képviselők többsége nem is tudja, milyen mértékű agymosást végez a közszolgálati média például a migrációról szóló híreivel. És tény az is, az Európai Bizottságnál sokszor nem éri el az ingerküszöböt az, hogy mi történik a kelet-európai médiával.” – mondta.

A konferencián részt vett Mong Attila, újságíró is, aki 2010 decemberében a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában egy perces néma csenddel emlékezett meg az új médiatörvény elfogadásáról. Ő a sajtó megszállásáról úgy fogalmazott: „Már akkor érezhető volt, hogy az új törvény központosítaná a tartalomgyártást és komolyan megkötötték az újságírók kezét. Azokról az ügyekről, melyeket a minisztérium nem kommentált, nem készülhetett műsor. Így például hiába bírálta több civil szervezet az akkori drogtörvényt, ha az illetékes minisztérium nem nyilatkozott, nem jelenhetett meg erről anyag.” Mong Attila szerződését a történtek után nem hosszabbították meg, jelenleg már nem dolgozik Magyarországon, ösztöndíjjal előbb Amerikába ment, majd Berlinben telepedett le.

Arra a kérdésre, hogy a magyarországi helyzetből mi lehetne a kiút, Bayer Judit úgy válaszolt: az Európai Bizottság eljárást indíthatna a magyar közszolgálati média uniós joggal ellentétes működése miatt, de a diplomáciai óvatosság miatt ez egyelőre nem történt meg. Szerinte ráadásul a változást nem csak uniós eljárásokkal és vizsgálatokkal lehetne elérni. Úgy vélte, sokat segítene például az is, ha a fiatalokat tanítanák a demokráciáról, és annak működéséről, most keveset tudnak erről. „Sok alapvető mechanizmust nem ismernek, mintha leragadtunk volna a feudális rendszernél. Erre ráadásul Orbán Viktor miniszterelnökként rá is játszik” – vélekedett Bayer Judit. A szakember kiért arra is: az újságírói társadalomnak is van felelőssége. „Az újságírói kultúrán is változtatni kellene. Sokan ugyanis azt tekintik újságírói szabadságnak, ha ők maguk határozhatják meg, hogy melyik pártnak kedveznek az írásaikban. Félre kellene tenni a politikai meggyőződést. Az objektivitást kell szem előtt tartani.” Az már más kérdés, hogy ma a legtisztességesebb újságíró is csak falakba ütközik: a politikusok nem nyilatkoznak a nekik nem tetsző médiának, a sajtó munkatársainak perre kell menniük a legalapvetőbb adatokért is, amiket sokszor – visszaélve az információs szabadsággal – a bírósági ítélet ellenére sem adnak ki nekik.

A konferencián elhangzott az is, hogy a magyar médiaviszonyok kirívóak ugyan, de sok más kelet-, délkelet-európai országban vannak hasonló gondok: Lengyelországban is kihasználja a kormány a közszolgálati médiát, és Görögországban is túlterjeszkedett a hatalom. Ramona Strugariu, román európai parlamenti képviselő a konferencián úgy fogalmazott: – Sokan evidensnek tartják, hogy egy demokráciában szabad a média, miközben egyes európai országokban ez ma nincs így. Romániában is jócskán akadnak bajok: az újságírótól sokszor megtagadják az információkat, presszionálják őket, hogy miről írjanak és miről ne. És a politikusok gyakran úgy vélik, hogy valamely média az övék. Pedig ilyen nincs, a média nem tartozhat pártokhoz, intézményekhez, a szabad sajtónak az igazságot kell közvetítenie és a tényeken kell alapulnia.

A konferencián ismertettek egy friss, tíz délkelet-európai országban készült kutatást. E szerint a kérdezettek 70 százaléka fontosnak tartja a demokráciában a közszolgálati média működését. Csakhogy majd ugyanennyien úgy vélik: a közmédia valójában a kormány szócsöve.

Kuslits Szonja / nepszava.hu


 

h i r d e t é s