Salátatörvénybe rejtett módosítással titkolná el végképp a kormány, mire mennyi tao-pénz jut
Megoldják okosba’. A 130 oldalas salátatörvény jelenleg véleményezési fázisban van. - írja a magyarnarancs.hu.
Forrás: huppa.hu
Nem túl izgalmas, az adózás rendjéről szóló, július végén megjelent új adóeljárási törvény tervezete közé dugta el – egyetlen mondat erejéig – a kormány azt a nem elhanyagolható változtatást, amellyel végleg eltitkolná, mennyi tao-támogatás jut focira
A több száz paragrafus között megbújik az az egy mondat, mely szerint
közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott adótitoknak minősül.
Az állam eddig több adatigénylési pert elvesztett, ám ennek vége, e tervezet szerint nem köteles kiadni ilyen formán, hová tűnik a közpénz.
Korábban Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy a társasági adókedvezményt közpénznek tekinteni kommunista beidegződés.
Ragályos a közpénz "elvesztette közpénz jellegét" teória.
Ám a bíróságok eddig sorra úgy döntöttek, hogy a tao-pénzeknek nyilvános adatnak kell lennie, igaz, Felcsúton ennek ellenére eddig nem hozták nyilvánosságra az információkat. Ezzel a törvénymódosítással viszont már jogi lehetőség is lenne a közadat visszatartására.
A bírósági döntés ellen egyébként a minisztériumok felülvizsgálatot kértek, így az ügyek jelenleg a Kúria előtt vannak.
Ha ilyen formában fogadják el a törvényt, azzal a kormány végleg megismerhetetlenné tenné a kormánnyal barátkozni kívánó cégeknek a nyilvánosság számára most is átláthatatlan pénzadományainak útját és nagyságát.
A tao-ügyek miatt perelő Transparency Internationalnél úgy látják, hogy ez a törvénymódosítás alkotmányellenes lenne, mivel az Alaptörvény szerint alapvető jog a közérdekű adatok megismerése, ami előrébbvaló az adótitok védelménél.
Elvileg.
Az Index által megkérdezett adószakértők is úgy látják, a tervezet idézett bekezdésének adóügyi relevanciája nincs, ha valamilyen mégis van, akkor az adatvédelmi, vagy politikai.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője, Péterfalvi Attila azt mondta a lapnak, hogy a kérdéses mondat egy része miatt aggályaikat jelezték az NGM-nek, míg egy másik részével kapcsolatban az Alkotmánybíróság döntésére várnak.
