Nemcsak véleménycikkekben, de még beszámolók során is tükrözik a leírtak a szerző látásmódját és politikai beállítottságát, illetve rosszabb esetben a lap által lefektetett értékrendet. A legjobb megoldás – amit már sokan sokszor leírtak –, ha több helyről tájékozódunk, ha megpróbáljuk a szemben álló álláspontokat és érdekeket megismerni, és ha ezeket a véléményeket kritikusan fogadjuk és adjuk tovább.

Blogunk egyik nem titkolt célja, hogy közéleti témában vitákhoz támogatást nyújtson. Egy ilyen vitánál, amikor az általunk követett hírportálokból merítkezünk, mindenképp érdemes fejben tartani a következő két pontot:

1. Alapvetően nem létezik független média, hiába számol be valaki csak tényekről. Nem lehet ugyenis mindenről beszámolni, és amiről megteszik, az a szerzők preferenciáját tükrözi. Továbbá igaz, hogy a teljes képhez több forrást el kell olvasni, de a tények köré kerített véleményt, értelmezést és következtetést mindenféleképp kritikusan kell kezelni.
2. Egy sikeres vitához a másik oldal álláspontját talán ugyanannyira kell ismernünk, mint a sajátunkat. Legalább a diskurzus végére, de jobb, ha már előtte van fogalmunk a „másik oldalról“.

A fentieket szem előtt tartva kíváncsiak voltunk, hogy az utóbbi hónapok egyik meghatározó eseményét, a Sargentini-jelentés megszavazását az egyes médiumok hogyan tálalták az olvasók felé. Az általunk választott módszer: először kiválasztottuk hírportálok egy széles listáját, majd ezek időben első beszámolóját azonos szempontok alapján vizsgáltuk meg. A szempontokon és a portálokon keresztül nem célunk a jelentéssel kapcsolatban állást foglalni, inkább a pártatlan beszámolók jeleit kerestük, hogy egy hírportál hogyan jelent be egy száraz tény, a szavazás végeredményét. Az ebből esetlegesen kibontakozó kép felismerését és a tanulságok levonását a kedves olvasóra bízzuk.

A cikkeket az alábbi szempontok alapján vizsgáltuk:

• Melyik oldal véleményére fókuszál? → Olvashatunk érveket mind a jobb-, mind a baloldalról?
• Alkot véleményt az EU-ról / Orbán Viktorról / a témáról? → Megfogalmaz akár pozitív, akár negatív hangvételű véleményt?
• A lehetséges következményeket is bemutatja? → Foglalkozik a 7-es cikkely következményeivel?
• Sorosozás mint valós érv megjelenik a cikkben? → Soros Györgyre, “Soros-szervezetre” mint gonosz (háttér)hatalomra történik hivatkozás?
• A magyar kormány egyenlő a magyar néppel? → A magyar kormányt és vélményét érvényesíti a magyar néppel és véleményével?
• Megjelenik-e gúnyos leírás a szereplőkkel szemben? → Használnak egy hírportálhoz nem illő, negatív, gúnyos, lealacsonyító hangvételt a személyekkel kapcsolatban?

Az alábbi táblázat foglalja össze rövid kutatásunk eredményét. A sorokban a hírportálok az első beszámolójukkal, az oszlopokban pedig a szempontok találhatók. Mégegyszer szeretnénk hangsúlyozni, a Sargentini-jelentéssel kapcsolatban nem célunk állást foglalni. Jó hírolvasgatást!

Nagyobb méretért kattintson a képre!
A táblázatban szereplő cikkeket >> ide kattintva << olvashatja!

A táblázatban a „Közvetetten“ azt jelenti, hogy a forrás az idézett személyeken keresztül sugallja az „Igen“ választ.

A szempontok megválaszolásánál akár egy lábjegyzet is dönthetett, vagy hogy nem mindig egyértelmű, hogy mit idéznek, és mit nem. Olyanra is van példa, hogy egy amúgy többé-kevésbé értékelhetően megírt cikk bekezdéseinek címe valahogy mindig pont a szúrkáló, a másik oldalt lenéző idézetek lettek.

*Az EU-ról nem alkot véleményt, de közvetetten azt állítja, hogy a szavazás csalás volt, illetve az igennel szavazókat bevándorláspártinak titulálja. Ez valamilyen szinten vélemény az EU működéséről és az képviselőiről.

Forrás: Fékek és ellensúlyok