Most pedig itt van a civileket vegzáló törvény, amely megbélyegezné azokat a szervezeteket, amelyek külföldről fogadnak el pénzt. Mindezt olyan indokokra hivatkozva, amelyekben a törvény egyáltalán nem segít. Egyvalamire azonban jó: hogy kontroll alatt tartsa és megnehezítse egy csomó szervezet működését. A törvény ellen tegnap tüntettek a Hősök terén.

Illiberális állam

A CEU ellehetetlenítését célzó törvényt a magyar kormány igyekszik azzal védeni, hogy az nem a liberális szellemiség ellen van, szó sincs boszorkányüldözésről. Akinek kétségei támadtak a Fidesz érveit hallgatva, az emlékezzen csak vissza, mikor néhány hónapja Németh Szilárd a civilek eltakarítását szorgalmazta.

Ez olyannyira célja a kormányzatnak, hogy maga Orbán Viktor jelentette be a 2014-es beszédében: „Ha újjá akarjuk szervezni a liberális állam helyett a nemzeti államunkat, akkor világossá kell tenni, hogy itt nem civilekkel állunk szemben, nem civilek jönnek velünk szemben, hanem fizetett politikai aktivisták, akik külföldi érdekeket próbálnak Magyarországon érvényesíteni”.

Külföldi érdekek ide, vagy oda, a Závecz Research kutatása szerint háromszor annyian féltik az országot a kormányközeli oligarcháktól (77 százalék), és majd kétszer annyian az Orbán-kormánytól (51 százalék), mint a civil szervezetektől (28 százalék).

Forrás: tenytar.blog.hu

A törvény szövege

Ennek ellenére mégis a civilekre hoznak törvényt. Egy olyan jogszabályt, amely orosz és izraeli mintára regisztrációra kötelezné azokat a magyar civil szervezeteket, amelyek évente több mint 7,2 millió forint támogatást kapnak külföldről. Ugyanakkor ebbe a magyar költségvetési szerveken keresztül juttatott uniós támogatások nem számítanak bele.

Akit ez érint, 15 napon belül köteles bejelenteni külföldről támogatott szervezetté válását a bíróságon, egy formanyomtatványon tranzakciónként részletezve a külföldi támogatásokat. Ez utána megjelenik az állami Civil Információs Portálon is, majd a külföldről támogatott szervezet haladéktalanul közzéteszi a honlapján, valamint feltünteti az általa kiadott mindenféle sajtótermékben, kiadványban, szórólapon, stb. hogy e törvény alapján külföldről támogatott szervezetnek minősül.

Aki ennek nem tesz eleget, az gyakorlatilag a megszűnést veszélyezteti, ugyanis először bírságot kaphat, majd az ügyészség kezdeményezésére a bíróság törölheti is a nyilvántartásból.

A listáról csak 3 év után lehet lekerülni feltéve, ha a szervezet ez idő alatt nem kap külföldi támogatást.

Ami meglepő, hogy a korábban pedzegetett szervezetvezetői vagyonnyilatkozatokról egy szó sem esik a tervezetben.

Indoklás

A törvény indoklásában arra hivatkoznak, hogy ezek a folyamatok fokozottan veszélyeztethetik Magyarország nemzetbiztonságát és szuverenitását, ugyanis „az egyesülési jog alapján létrejött szervezeteknek ismeretlen külföldi forrásból juttatott támogatások alkalmasak lehetnek arra, hogy külföldi érdekcsoportok e szervezetek társadalmi befolyásán keresztül saját érdekeiket, nem pedig közösségi célokat érvényesíthessenek Magyarország politikai és társadalmi életében”.

Emellett a tervezet több helyen is sulykolja a terrorizmus vonalat, hogy a civilek regisztrációs kötelezettsége valahogy a terroristák ellen fog segíteni a magyar kormánynak. Arra tesznek utalást, hogy a civileknek juttatott külföldi pénzek valamilyen úton-módon a szélsőségesek finanszírozásában is segíthetnek.

Arra viszont nem térnek ki, a magyar állam ilyen-olyan módokon, például a tavaly 60 milliárdot szétosztó Bethlen Gábor Alapkezelővel sok határon túli magyar civil szervezetet támogat. Pont nemrég írtak ki egy egymilliárdos keretet erre, ami 138 szervezetnek tudna adni 7,2 millió forintot. Mivel a környező országok miniszterelnökei előszeretettel másolják Orbán illiberális lépéseit, valós a veszélye annak, hogy mondjuk Szlovákiában vagy Romániában hoznak hasonló törvényt, amit természetesen a magyar közösségek szívnának meg.

Ez olyannyira valós veszély, hogy Lázár János a csütörtöki szokásos kormányinfóján egy erre vonatkozó kérdésre azt mondta, ennek a kockázatát a törvény vitájában mérlegelni kell, ezt a szempontot végig kell gondolni.

Mire nem jó...

Valóban vannak még szempontok, amelyeket érdemes lenne végiggondolni. Például, hogy az új törvény valójában semmi olyan probléma megoldásában nem segít, amelyre az indoklásban hivatkoznak.

A szervezetek adatai eddig is megismerhetők voltak: rendelkezésre állnak a bizonylatok, a könyvelés, a mérleg, közhasznú társaságok esetében a közhasznú tevékenységről szóló jelentés, statisztikai adatok, amelyeket le kell adniuk.

Ráadásul a NAV bármikor ellenőrizheti a beszámolóikat, könyvelésüket és jelentéseiket, amelyeket öt évig meg is kell őrizniük. Ha az EU-n kívülről kapnak vagyontárgyat, az átmegy a vámhivatalon keresztül, nyilvántartás készül róla, így ez sem volt korábban titok a hatóságok előtt. 

Furcsa az is, hogy a tervezet a terrorizmussal érvel, mikor a segélyszervezetekről van szó, ám az egyházakhoz vagy a sportszervezetekhez kötődő alapítványok esetében szemet huny, így azoknak nem kell tartaniuk a megbélyegzéstől.

Politikai rációt látok benne, beleillik a mostani hangulatkeltésbe, az állítsuk meg Brüsszelt vonalba – mondta Erdélyi István, egy civil szervezetekkel foglalkozó jogász. Szerinte sem juttatja új információhoz a hatóságokat a törvény, így nem világos, miként teljesíthetné a benne megfogalmazott célokat. Azt elvégre nehéz elhinni, hogy az al-Kaida küld a számlára pénzt terrorizmus céljával egy szervezetnek – mellesleg, ha ezt így megtenné, az a mostani jogszabályi keretek között is kiderülne.

Nem válik be a pénzmosás elleni küzdelemben sem, ugyanis a kedvezményezett csak azt a címet tudja felírni, amit a feladó is felír, és amit a jelenlegi jogszabályok mellett is meg kell tennie. Ha az adományozó sárga csekken külföldről ad fel pénzt, akkor igazából bármit ráírhat, és a kedvezményezett sohasem tudja meg, valójában kitől is jött a pénz. A bankszámlára érkező pénz esetében pedig 3,6 millió forint felett a bank a pénzmosás elleni törvény jegyében maga is leellenőrzi a tranzakciót. 

Amire viszont jó...

Az illiberális államért folytatott harcban viszont biztosan megállja a helyét, ugyanis arra biztosan jó, hogy megnehezítse az iskolai, kórházi alapítványok, segélyszervezetek hazai adománygyűjtését, hogy a „külföldről finanszírozott szervezet” billogjával bizalmatlanságot ébresszen, és hogy olyan adminisztratív feladatokat rójon ki, amelyek időt és pénzt vesznek el a szervezetek eredeti munkájától.

„A mérlegek ott vannak a bíróságokon, a neten öt évre visszamenőleg mindenki számára kikereshetők, látható, hogy ki, kitől kapott pénzt” – mondta az egyik segélyszervezet ügyvezetője, megjegyezve, hogy az új törvény legfeljebb azt könnyíti, meg, hogy tételesen Soros Györgyre kereshessenek, ellenőrizendő, hogy kinek adott pénzt a kormány mumusa.

Remek lehetőség ez a szervezetek ellehetetlenítéséhez, illetve kézben tartásához, ha mondjuk EU-s pályázatokból kitiltják őket, vagy akár csak többletpontot adnak annak, aki nem „külföldről támogatott”. Van lehetőség arra is, ha idővel betiltanák, hogy ezek közhasznú szervezetek legyenek.

Szóval, csak így tovább, „még nem vagyunk Oroszország, de jó úton haladunk”.

tenytar.blog.hu