A DK, a Momentum és a Párbeszéd már közölte, az MSZP pedig kiszivárogtatta (miért nem lehet világosan megmondani? - a szerk.), hogy kikkel indulnak. Szaporodnak a pártok, úgyhogy rengeteg ellenzéki szavazat veszhet el jövőre.

Bő egy évvel a 2024 májusán esedékes EP-választás előtt az ellenzéki oldal megkezdte a felkészülést a megmérettetésre. Itt tisztán listás rendszer van, az egész ország egyetlen választókerület, úgyhogy aki eléri az 5 százalékot, az legalább egy képviselőt biztosan küldhet Brüsszelbe (és Strasbourgba). Nincs kényszer az összefogásra, bátrabban indulhatnak egymás ellen az ellenzékiek.

A pártok hajlamosak úgy tekinteni az EP-választásra, mint egy óriási közvéleménykutatásra, mert itt lehet a legjobban felmérni, hogyan állnak egymáshoz képest. Ennek azonban most a gyakorlati jelentősége kisebb lesz, mint a korábbi alkalmakkor, ezúttal ugyanis nem az EP-választás után fél évvel következnek majd az önkormányzati választások, mint 2014-ben és 2019-ben történt, hanem a Fidesz ugyanarra a napra tette a kettőt. Ezért most nem tudják az önkormányzati jelölteket az EP-n elért eredmények figyelembe vételével szétosztani.

DK

A 2019-es EP-választás a DK-nak a nagy ugrás élményét hozta. Egy évvel korábban éppen csak bejutott a párt a parlamentbe, 22 ezer szavazattal sikerült csak átlépni az 5 százalékos küszöböt. Ám 2019 májusában a legerősebb ellenzéki párt lett, és úgy kapott 240 ezerrel több szavazatot mint a parlamenti választáson, hogy 2,2 millióval kevesebben vettek részt az EP-választáson, mint az előző évi parlamentin.

A DK négy mandátumot szerzett, kétszer annyit mint az utána következő Momentum, és négyszer annyit, mint a még mandátumhoz jutó MSZP és Jobbik.

Akkor indult először választáson, rögtön listavezetőként Dobrev Klára, a pártelnök Gyurcsány Ferenc felesége, aki 2021-ben már a DK miniszterelnök-jelöltje volt az előválasztáson, és jelenleg a párt árnyékkormányát is vezeti.

A DK a 2019-es EP-választáson elért sikere nyomán a legjobb pozícióból tárgyalhatott, amikor az ellenzék közös jelölteket állított a 2019 őszi önkormányzati választásokon, és amikor a visszalépésekről szóló megállapodások köttettek a 2021-es előválasztás idején. A legerősebb ellenzéki pártként igyekeztek diktálni a feltételeket, és végül a DK-nak lett a legnagyobb frakciója a parlamentben az ellenzéki pártok közül, amihez kellett, hogy arányosan a legtöbb befutó listás helyet kapják, és a legtöbb egyéni jelöltet indíthassák.

A DK most is Dobrev Klárát teszi a lista első helyére. Gyurcsány mellett ő a párt legismertebb politikusa, és a mérések szerint népszerűbb is nála. Hivatalos döntés a DK-nál ugyan nincs még a listáról, de a pártelnök egy rádióműsorban elmondta, hogy a felesége után Molnár Csaba következik majd, aki 2019-ben szintén második volt, de 2014-ben még az első a DK listáján. Molnár a DK kampányfőnöke volt 2022-ben, illetve miniszter volt Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon kormányában is.

Legutóbb Rónai Sándoré volt a harmadik hely, most viszont ezt a pozíciót Vadai Ágnes kapja. Ő honvédelmi államtitkár volt korábban (2007-2010), a DK egyik alapítója, jelenleg is parlamenti képviselő.

A negyedik DK-s EP-képviselő jelenleg Ara-Kovács Attila. Hogy ez a hely most kié lesz, azt nem tudni, arról viszont mennek pletykák, hogy a DK talán tárgyal Ujhelyi Istvánnal, aki már három ciklus óta EP-képviselő. Ujhelyi eddig az MSZP színeiben szerzett mandátumot, de tavaly kilépett a pártból, miután olyan jelzéseket kapott Molnár Zsolt pártigazgatótól, hogy nem indulhat el az MSZP elnöki tisztségéért. Azóta Esély Közösség néven saját mozgalmat szervez, ami viszont ígérete szerint nem lesz párt, tehát azzal nem indulhat az EP-választáson. Ha meg is egyeznek egymással, akkor is legfeljebb a negyedik helyet kaphatja a DK listáján, ám Gyurcsány Ferenc szerint négynél is több helyet fog szerezni a DK.

Mi Hazánk

A 2018-as választás után a Jobbikból kiszakadt párt 2019-ben 3,29 százalékot kapott (114 ezer szavazat), és nem szerzett EP-mandátumot, tavaly viszont a parlamenti választáson megütötte a küszöböt (5,88% és 332,5 ezer szavazat). A felmérések szerint a Mi Hazánk tovább erősödött azóta, 9 százalékra mérte több intézet is az idén, ami azt jelenti, hogy akár a harmadik helyre is befuthatnak.

2019-ben Toroczkai László pártelnök vezette a listát, mögötte pedig Dúró Dóra következett, jelenleg mindketten parlamenti képviselők. Hogy jövőre kik lesznek a lista elején, arról még nem árultak el semmit.

Momentum

A DK mellett a Momentum volt a 2019-es választás másik nagy nyertese az ellenzéki oldalon - már ha a Fidesz 52,56 százalékos győzelme után lehet bármilyen ellenzéki sikerről beszélni. Mindenesetre a Momentum 170 ezerrel növelte a szavazói számát az előző évi parlamenti választáshoz képest, és mint láttuk, jóval alacsonyabb részvétel mellett érték ezt el. 2018-ban nem tudtak bejutni a parlamentbe, 2019-ben viszont 9,93 százalékkal a harmadik legerősebb párt lettek a Fidesz és a DK mögött, és ezzel felrakták magukat a politika első vonalába, kiváló helyeket biztosítva maguknak a 2019-es önkormányzati- és a 2022-es parlamenti választásra. Tavaly óta frakciójuk van már a magyar parlamentben is.

A Momentum listájáról Cseh Katalin és Donáth Anna szereztek mandátumot 2019-ben, és most is ők lesznek a lista élén, csak ezúttal fordított sorrendben, Donáth lesz az első, és Cseh a második.

A DK és a Momentum igyekszik egymás között lejátszani a dominancia harcot az ellenzéki térfélen, a DK át is állított magához néhány momentumost a választás óta, a legnagyobb név közülük Déri Tibor újpesti polgármester. A küzdelemben mindkét párt egy EP-képviselőnő köré szervezi a kommunikációs kampányát (Dobrev és Donáth), akikben az is közös, hogy egyikük sem elnöke a pártjának.

MKKP

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 2,62%-ot (közel 91 ezer szavazat) szerzett a 2019-es EP-választáson, de a tavalyi parlamentin már 3,27%-ot (185 ezer szavazat) kapott, azaz megkétszerezte a táborát. A legutóbbi felmérések szerint ezúttal elérhetik az 5 százalékot, van olyan intézet is, amelyik már a Momentum fölé mérte őket.

Az MKKP listáját legutóbb a párt két társelnöke, Döme Zsuzsanna és Kovács Gergő vezették. Kovács a 2024-es EP-választás napján a 12. kerületi polgármesterségért tervez indulni, míg Döme jelenleg Ferencvárosban alpolgármester. Egyelőre nem tudni, hogy ők vagy mások vezetik-e majd a párt EP-listáját.

A túlélésért harcolók

A többi ellenzéki párt a legutóbbi felmérések szerint a bejutási küszöb környékén, vagy az alatt áll. Ugyan még több mint egy év van a választásig, sokminden változhat tehát, de ha most vasárnap lenne az EP-választás, akkor reális lenne, hogy a Fidesz-KDNP szövetségen kívül csak a fent felsorolt pártok juthatnának mandátumhoz.

Azok közül, akiknél nagyon rezeg a léc, a felmérések szerint még legjobban a Jobbik-Konzervatívok áll (a Konzervatívok kitételt nemrég biggyesztették a hivatalos nevükhöz), amelynek egyetlen EP-képviselője a párt elnöke, Gyöngyösi Márton. Még nem jelentették be, hogy ismét ő lesz-e a listavezető.

Az MSZP listáját legutoljára Tóth Bertalan, akkori pártelnök vezette, de tudni lehetett, hogy nem veszi majd át a mandátumát, hanem az utána következők mehetnek az EP-be. A második és harmadik helyen két addigi szocialista EP-képviselő, Ujhelyi István és Szanyi Tibor következtek. Mivel csak egyetlen mandátumot sikerült a pártnak szereznie, a választás után a párt vezetése döntött kettejük között, Ujhelyi mellett. Szanyi válaszul kilépett az MSZP-ből, és saját pártot alapított ISZOMM néven. 2022-ben Ujhelyi is kilépett az MSZP-ből, így most már ő sem jöhet itt szóba.

Az MSZP február elején már majdnem bejelentette, hogy Tüttő Kata vezeti a listáját, aki az ötödik volt a 2019-es MSZP-listán. Tüttő azóta a budapesti önkormányzatnál van, városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes. Tüttő listavezetői helyét azonban mégsem jelentették be, egyes híresztelések szerint azért, mert felmerült a párt vezetésében, hogy ismertebb húzóember kellene oda, például Kunhalmi Ágnes, a párt társelnöke. Ha így is döntenének, Kunhalmi valószínűleg nem venné át a mandátumát, ha a pártnak sikerülne elérnie az 5 százalékos küszöböt, és Tüttő menne Brüsszelbe. A lista harmadik helyére esélyes lehet Gurmai Zita parlamenti képviselő, aki korábban kétszer is volt már EP-képviselő.

A Párbeszéd - Zöldek (a Zöldek kitétel új fejlemény a párt nevében) Jávor Benedekkel indul, ha a párt ezúttal önállóan menne neki története során először az EP-választásnak. Jávor 2014-ben az Együtt-Párbeszéd közös listájáról egyszer már szerzett EP-mandátumot, akkor második volt, de a listát vezető Bajnai Gordon átengedte neki a helyét. 2019-ben a Párbeszéd az MSZP-vel indult közös listán, amin a negyedik volt Jávor (gyakorlatilag a harmadik, mert Tóth Bertalan előre szólt, hogy nem megy Brüsszelbe), de nem sikerült onnen bejutnia. Ennek ellenére Brüsszelben maradt, mint a Fővárosi Önkormányzat ottani képviseletének vezetője.

Az LMP még nem nevezte meg listavezetőjét, utoljára Vágó Gábor és Demeter Márta álltak az első két helyen, utóbbi azóta jobbikos színekben indult az előválasztáson sikertelenül (korábban pedig szocialista képviselő volt). Az LMP 2019-ben nem érte el a bejutási küszöböt. 2014-19 között Meszerics Tamás volt az LMP képviselője Brüsszelben, de ő már 2018-ban kilépett a pártból.

Újak, akik berobbannának

Esélyes, hogy indul a választáson Márki-Zay Péter bejegyzés alatt álló pártja, a Mindenki Magyarországa Néppárt is, de hogy ki vezetné a párt listáját, arról még nincs szó.

Éppen ezen a héten jelentette be Mesterházy Attila egykori MSZP-elnök, hogy Szocialisták és Demokraták néven új pártot alapít, és azóta arról is beszélt, hogy az EP-választáson el is indulnak majd. Ahogy minden bizonnyal a Szanyi Tibor volt MSZP-s EP-képviselő által életre hívott ISZOMM is elindulna.

A Jobbikból kivált A Nép Pártján Mozgalom egyelőre nem párt, de a Jakab Péter vezette szervezet akár még az is lehet 2024 májusáig, úgyhogy ennek a formációnak az indulását sem lehet kizárni.

Sok lehet az elveszett szavazat

Az EP-választáson mintegy 7,8 millió főnek lesz szavazati joga. Utoljára 43 százalékos volt a részvétel, de mivel egy napon rendezik most az önkormányzati választással, ahol utoljára 48 százalék szavazott, ezért számolhatunk azzal, hogy legalább 45 százalék szavaz jövőre valamelyik pártlistára, azaz bő 3,5 millió ember. Úgyhogy nagyjából 175 ezer szavazatra lesz szükség az 5 százalékos küszöb megugrásához. Az 5 százalék alatti teljesítményt elérő pártlistákra adott szavazatok elvesznek.

Ha a Jobbik és az MSZP 4 és 3 százalékot érne el, az LMP 2-t, Márki-Zay mozgalma és a Párbeszéd 1-1-et, és esetleg közel ennyit a Jakab Péterék és valamelyik másik új formáció összesen, akkor előfordulhatna, hogy 12 százaléknyi, azaz 420 ezer szavazat is elveszik az ellenzéki térfélről. Ez a mostani közvélemény-kutatások alapján reális lehetőség, sőt, ez a szám akár még magasabb is lehet, ha a fentiek közül valamelyik párt még jobban, de 5 százalék alatt szerepel; vagy ha az MKKP és a Momentum csak alulról súrolná az 5 százalékot.

Legutóbb 293 ezer szavazat veszett el (a Mi Hazánk, az MKKP, az LMP és a Munkáspárt szavazatai), ehhez képest 400 ezernél is több elveszett ellenzéki szavazat a múltkorinál is fényesebb Fidesz-KDNP győzelmet hozhat, még úgy is, ha a kormánypártok támogatottsága nem növekedne.

A listaállításhoz 20 ezer aláírást kell szerezniük a pártoknak, ez még esetleg korlátozhatja az indulók számát. (444.hu)