Sokat öregedhetne a börtönben Orbán veje, ha...
Akár 25 év fegyház és teljes vagyonelkobzás is fenyegetheti azokat, akik benne voltak a szervezett csalásban, feltéve, hogy igazolódik büntetőjogi felelősségük Orbán Viktor miniszterelnök vejének volt cége, az Elios körüli botrányban.
A 24.hu által megszerzett OLAF-jelentés szerint szervezett csalással csatornázták át Tiborcz István volt érdekeltségéhez az országnak járó, a közvilágítás korszerűsítésére szánt uniós pénzt fideszes vezetésű önkormányzatok, vállalkozások és a kormányzat asszisztálásával. Mivel olajozottan, sokáig és sok szereplő közreműködésével működött a gépezet, az EU csalás elleni hivatala arra is tesz utalást, hogy az Elios-ügyben a költségvetési csalást bűnszervezetben követték el.
A bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény a legsúlyosabbak egyike, így a következményei is szigorúak.
Ilyenkor az egyes bűncselekmények büntetési tétele megduplázódik, a maximális büntetési tétel 20 év, de ha több bűncselekmény halmozódik, akkor legfeljebb 25 évnyi büntetés osztható ki fejenként.
Ráadásul börtön helyett fegyházba kerül az elítélt, feltételes szabadságra bocsátásra nincs lehetőség, sem a kiszabott büntetés végrehajtásának felfüggesztésére.
El kell kobozni mindazt a vagyont a bűnszervezetben való részvételben elítélt személytől, amelyet az alatt az idő alatt szerzett, amíg a bűnszervezetben részt vett. Vagyis mindent elvesznek tőle, hacsak nem tudja bizonyítani, hogy az adott jövedelem nem a bűnszervezetben való részvétele miatt jött létre.
Az OLAF jelentését úgy kell kezelni, mint egy nagyon megalapozott feljelentést, aminek indukálnia kellene egy alapos vizsgálatot a magyar bűnüldöző szervek részéről – magyarázta Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter. Nincs egyedül a véleményével.
A Fidesszel egy pártcsaládhoz tartozó német kereszténydemokrata politikus, Ingeborg Grässle, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke is valódi nyomozást sürget. A magyar ügyészség azonban meglehetősen passzívnak mutatkozik. Indult ugyan eljárás, de a két évvel ezelőtti OLAF-jelzés után bűncselekmény hiányában megszüntették az eljárást.
Marczingós László ügyvéd szerint olyan súlyú és annyi személy közreműködését igényelte az OLAF-jelentésben bemutatott mechanizmus, hogy indokolt lenne a rendőrség részéről már most is kényszerintézkedéseket végrehajtani
Ennek legenyhébb formája az előállítás, de az őrizetbe vétel vagy az előzetes letartóztatás is szóba jöhetne. Ám az OLAF-jelentésben megnevezettek egyikével kapcsolatban sincs hír arról, hogy megjelentek volna nála a nyomozóhatóságok, pedig már lassan két hónapja az ügyészség birtokában van a csalás elleni hivatal végleges dokumentuma. (sztarklikk.hu)