h i r d e t é s

Sokkal több pénz kellene a menekültválság kezelésére

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam
a- a+

Sokkal több pénz kellene a menekültválság kezelésére

2015. október 18. - 11:24
0 komment

Nem strapálják magukat az EU tagállamai, hogy plusz „pénzzel és paripával” segítsék az EU határain kívül zajló erőfeszítéseket a menekültáradat megfékezésére.

Aggodalma jeleként Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is sürgette a csütörtöki EU-csúcson a kormányokat, hogy tegyenek eleget szóban és írásban tett kötelezettségvállalásaiknak - írja a Kitekintő.

A belügyminiszterek október első hetében 16-át jelölték meg a végső határidőnek a tagállami felajánlások megtételéhez a Frontex külső határőrizeti ügynökség által kért 775 fős nemzeti szakértői keretre. A létszámot ugyanakkor 670 főre csökkentették, de pénteken még nem volt jele annak, hogy összejött-e a várt felajánlás.

A terv szerint a tagállamoknak 2016 január végéig 670 főt kellene a Frontex rendelkezésére bocsátaniuk elsősorban az Olaszországban és Görögországban megnyitandó befogadó és regisztrációs állomások (úgynevezett hotspotok) működtetéséhez. Az európai menekültügyi támogató iroda, az EASO további 370 tagállami szakértőre tart igényt legkésőbb 2017 harmadik negyedévéig.

Információink szerint Magyarország eddig egy hőkamerával felszerelt járművet négyfős személyzettel (a görög határra) és az EASO-nak két szakértőt ajánlott fel, amit a BruxInfónak nyilatkozó EU-források, különösen a korábbi budapesti nyilatkozatok fényében meglehetősen szerény felajánlásnak neveztek.

De, a magyar nem egyedi eset, amit az is érzékeltet, hogy a Frontex által igényelt 775 fős létszámból eddig mindössze 48 fő gyűlt össze.

De, egyelőre a pénzügyi hozzájárulások is késnek. Az Európai Bizottság szerint a tagállamok jelentős részének még a zsebébe kell nyúlnia, hogy összejöjjön az ENSZ keretében működő Világélelmezési Program számára szükséges pénz azt követően, hogy a programba az ENSZ tagjai által fizetett hozzájárulások az elmúlt néhány évben 60 százalékkal csökkentek.

Brüsszel, amely 2015-ben és 2016-ban mindösszesen 9,2 milliárd eurót csoportosított át az uniós költségvetésből a menekültválság kezelésére, arra is bírja a tagállamok elvi támogatását, hogy azok a világélelmezési program finanszírozása mellett (plusz 500 millió euró), 500 euróval megfejeljék a szíriai pénzügyi alapnak szánt forrásokat és biztosítsanak további 1,8 milliárd eurót a novemberi máltai EU-Afrika csúcson elindítandó sürgősségi Afrika-alapba.

A tagállami felajánlások azonban késnek, a szíriai pénzügyi alaphoz kért fél milliárdos tagállami hozzájárulásból például eddig csak 8 millió euró jött össze.

A BruxInfo értesülései szerint a magyar kormány is gondolkodik azon, hogy milyen új pénzügyi felajánlást tegyen. A Világélelmezési Program honlapján Magyarország neve mellett 2015-re még csak 10 ezer dolláros befizetés szerepel, ami az összeg nagyságát tekintve csak a 80-ik a sorban. Az első az USA 1,34 milliárd dollárral. Az Egyesült Államokat a britek, Kanada és az EU-költségvetés követi (utóbbi 177 millió dollár).

Információink szerint a kormány a magyar hozzájárulás 300 ezer dollárra való felemelését mérlegeli, ami tehát 30-szoros növelés lenne. Másfelől hazánk is azon EU-tagok közé tartozik, amelyek az EUobserver egy korábbi cikke szerint a legradikálisabban csökkentették befizetésüket az elmúlt egy-két évben a világélelmezési kasszához.

Az EU időközben 3 milliárd eurót ajánlott fel az együttműködésért cserébe Törökországnak is, bár azt senki sem tudta eddig megmondani, hogy pontosan honnan is teremtik majd elő ezt az összeget (erről lásd még az EU-csúcsról írt cikkünket).

Az Európai Bizottság közben bejelentette, hogy az előttünk álló héten újabb 100 menekültet helyeznek át Olaszországból az ideiglenes mechanizmus keretében más tagállamokba, Belgiumba, Portugáliába, Spanyolországba, Németországba, Svédországba és Finnországba.

 

kitekinto.hu