h i r d e t é s


Sorsdöntő ítélet készülődik, minden magyar devizahitelest érint

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Sorsdöntő ítélet készülődik, minden magyar devizahitelest érint

2018. április 23. - 19:19

 

Nem ért véget a magyar devizahitelekkel kapcsolatos huzavona az Európai Bíróságon. - írja a portfolio.hu.

Forrás: nepszava.hu

Május 3-án várható a főtanácsnoki indítvány megjelenése abban az ügyben, amelyben többek között a devizaárfolyam-kockázat ügyfelekre hárításának tisztességtelenségéről kérdezi meg a Fővárosi Ítélőtábla a luxembourgi székhelyű intézményt az OTP és az OTP Faktoring adósa kapcsán. 

Az Európai Bíróság az alábbiakat közölte az ügyről, a lényeges részeket mi emeltük ki:

A devizahitel-szerződések egyes feltételeinek tisztességtelenségével kapcsolatban az Országgyűlés több törvényt is elfogadott, amelyek célja az e feltételek által sújtott hitelfelvevők méltánytalan helyzetének rendezése volt.

A magyar jogalkotó először is a pénzügyi intézmények javára e szerződések által fenntartott egyoldalú szerződésmódosítási jog, valamint az ezen intézmények által alkalmazott árfolyamrés tisztességtelenségének a kérdését rendezte, majd a tisztességtelen szerződési feltételeken alapuló fogyasztói túlfizetések elszámolására kötelezte a kérdéses intézményeket, végül pedig rendelkezett a fogyasztói tartozások forintosításáról.

A jogalkotó azonban érdemben nem változtatta meg a devizahitel-szerződések azon rendelkezéseit, amelyek szerint a forint és a kölcsönügylet alapjául szolgáló deviza árfolyamának a fogyasztó kárára történt megváltozásából előálló többletköltségeket egyedül a fogyasztó köteles viselni.

A Fővárosi Ítélőtábla egy előtte folyamatban lévő ügyben jelenleg azt vizsgálja, hogy a devizahitel-szerződéseknek az árfolyamkockázat viselését kizárólag a fogyasztóra hárító rendelkezései az uniós fogyasztóvédelmi szabályok (egészen pontosan a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv) által tiltott, és így a fogyasztó számára kötelezettséget nem jelentő tisztességtelen feltételnek minősülnek-e.

Ezzel összefüggésben a magyar bíróság több kérdést is feltett az Európai Bíróságnak az irányelv értelmezésével kapcsolatban: 

  • Miután az irányelv kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a szabályai nem alkalmazhatóak a törvényi rendelkezéseket átvevő szerződési feltételekre, a Fővárosi Ítélőtábla szeretné megtudni, hogy az a tény, hogy a devizahitel-szerződések tartalmát a jogalkotó a fent említett törvényekkel lényegesen megváltoztatta, úgy, hogy gyakorlatilag fenntartotta az árfolyamkockázatnak a fogyasztókra történő hárítását, kizárja-e az e szerződések árfolyamkockázatra vonatkozó feltételei tisztességtelenségének az irányelv alapján történő vizsgálatát.
  • A magyar bíróság azzal kapcsolatban is iránymutatást vár, hogy a pénzügyi intézmények a devizahitel-szerződések megkötésekor eleget tettek-e a világos és érthető megfogalmazás követelményének azzal, hogy a fogyasztóknak csupán általános jellegű tájékoztatást adtak a devizában való eladósodás kockázatairól, anélkül hogy, egyrészről, például a svájci frank vonatkozásában tájékoztatták volna őket e deviza azon sajátosságáról, hogy árfolyama pénzügyi válságok idején a tapasztalatok szerint jelentősen felértékelődik, vagy, másrészről, információkat szolgáltattak volna a világ pénzpiacain 2007-től tapasztalható azon, általuk ismert bizonytalan helyzetről, amely egy ilyen válság kirobbanásához vezethetett. Ez utóbbi kérdés megválaszolása egyrészt annak eldöntéséhez szükséges, hogy az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó és a devizahitel-szerződések egyik fő tárgyának tekinthető feltétel tisztességtelen jellege egyáltalán vizsgálható-e az irányelv fényében, mivel az uniós jogszabály a szerződések fő tárgyával kapcsolatban csak akkor engedi meg a tisztességtelenség vizsgálatát, ha az e tárgyra vonatkozó feltételek nem világosak és/vagy nem érthetőek. Másrészt pedig a fogyasztó tájékoztatása minőségének és mélységének kihatása van annak megítélésére, hogy az árfolyamkockázat egészének az adósokra történő hárítását előíró szerződéses rendelkezés tisztességtelennek minősül-e.
  • Végül a Fővárosi Ítélőtábla arra a kérdésre is választ vár, hogy az árfolyamkockázatnak, az árfolyamrésnek és a pénzügyi intézményt megillető egyoldalú szerződésmódosítási jognak a devizahitel-szerződésekbe való egyidejű beépítése azzal a hatással járt-e, hogy a fogyasztó - az irányelv követelményeivel ellentétes módon - ténylegesen nem láthatta előre a fizetési kötelezettségeit.

Az Európai Bíróság egyébként a Romániából érkezett Andriciuc és társai ügyben tavaly szeptemberben meghozott ítéletében már részben választ adott a magyar bíróság által feltett kérdésekre.

A tavaly szeptember 20-án meghozott, román ügyet érintő ítéletről akkor ezt írtuk: A magyar jelzáloghitelesek számára is érdekes ítéletet hozott az Európai Bíróság egy román ügyben. A testület ezúttal sem mondta ki, hogy a devizaárfolyam-kockázat áthárítása miatt semmis lenne a hitelszerződés, ehelyett arra hívta fel a figyelmet, hogy a kérdés csak akkor vizsgálható, ha az erre vonatkozó feltételről nem világosan és érthetően adott tájékoztatást a bank. Hogy ez az egyedi esetben fennáll-e, azt a román bíróságnak kell megvizsgálnia.

Akik tehát abban bíztak, az ítélet hatására lavina indulhat el Magyarországon is, azoknak csalódniuk kellett tavaly ősszel. Vannak persze további, magyar ügyek is a bíróság asztalán.

A május 3-án megjelenő főtanácsnoki indítvány egyébként nem kötelező érvényű iránymutatás az Európai Bíróság később (várhatóan hónapokkal később) megjelenő ítéletének megalkotása során, de általában nagy hatással van a végső ítéletre.

portfolio.hu


 

h i r d e t é s

betöltés..