Pletser Tamás öt olyan okot sorol fel, amelyek ide vezettek.

1. Az ország kőolajellátása

Magyarország kőolajból nem önellátó, a teljes kőolajfogyasztás 10-15 százalékát fedezi csak a hazai termelés. Az export Kelet felől, az Ukrajnán és Belaruszon átmenő Barátság kőolajvezeték déli ágán jöhet, vagy pedig a horvát Omisalj kikötőből induló Adria kőolajvezetéken. Előbbi jellemzően orosz, utóbbi pedig tengeri kőolaj beszállítására alkalmas. Jelenleg mindkét út nehézkes, a Mol pedig egyelőre nem tudott megállapodni a másik vezetékrendszert üzemeltető horvát Janaffal. Várhatóan többletköltség fog jelentkezni a magyar cégneknél, rajtuk keresztül a fogyasztóknál, és az államnál is – borítékolta.

2. Elmozdulás a magas energiafogyasztású ipar felé

A magyar ipar energiafelhasználása jelentősen nőtt az elmúlt évtizedben, és a KSH-s adatokat nézve az is megállapítható, hogy az elmúlt sokkal több energiát használtunk kisebb volumenbővülés mellett. A jövő szintén nem tűnik rózsásnak, utal többek között az épülő akkumulátorgyárak energiaigényére. Szerinte politikai oka van annak, hogy egy alapvetően energiában szegény, importra szoruló ország miért az energiafaló ipar irányba fejleszti gazdaságát. Pedig sokkal jobban passzolna hozzánk a szolgáltatások fejlesztése.

3. Paks II.

Paks II.-vel két problémát lát. Az orosz-nyugati koprodukcióban épülő erőmű a mostani politikai helyzetben, egy elhúzódó orosz-ukrán háború következtében aligha megvalósítható. A szerződésből sem Magyarország, sem Oroszország nem tud kilépni, annak ellenére, hogy az erőmű megépítéséhez fűződő érdek erősen lecsökkent.

4. Nehéz lesz a megnövekvő áramigény kielégítése

A Magyar Energiaügyi Minisztérium előrejelzése szerint a teljes hazai energiaigény 2050-ig némileg csökkenni fog, viszont az elektromos áram aránya 20 százalékról 45 százalékra nő a teljes mixben. A 2021-es 44TWh elektromosáram-fogyasztás 93 TWh-ra ugorhat 2050-re, de már 2025-re 48-49 TWh lehet az ipar, főleg az akkumulátorgyárak kiépülése miatt. Az import aránya már 25-30 százalék körül van, ami példátlanul magas. Ami a kormány tervét, a gázerőművek építését illeti, szkeptikus. Mint írja, két év alatt ilyen projekteket gyakorlatilag lehetetlen összehozni. Másrészt a gázerőművek is nagy áramfogyasztók. Az orosz ellátás bizonytalansága miatt pedig drága lesz ez az alapanyag, ergo az áram ára is nőni fog Magyarországon. Az ukrajnai többletkapacitás pedig úgy véli, nem nálunk köt majd ki. Mindezek miatt úgy becsli, 2030-ra az EU-n belül Magyarországon lesz a legdrágább az áram nagykereskedelmi ára.

5. A rezsicsökkentés démona

A rezsicsökkentés számos oldalról komoly károkat okoz. Nem ösztönöz megtakarításra. Megterheli a költségvetést, ha nem akarjuk kifizettetni a lakossággal a teljes díjat. Az MVM például képtelen új projektekbe, többek között az orosz energiahordozókról való leválásba beruházni, mert minden megtermelt forint profitot az árkompenzációra fordít. Az árak eltorzítása rossz beruházási és fogyasztási döntésekhez vezet lakossági és vállalati oldalon egyaránt. Tulajdonképpen a rezsicsökkentés rossz az államnak, rossz a fogyasztónak, sőt rossz a hatalmon lévő kormánynak is hosszú távon.

Rövidtávon azonban annyira beleégett a magyar választók fejébe, hogy a jó kormányzás alapja az olcsón tartott áram és gázár, hogy nincs az a racionális politikus, aki ez ellen merne tenni. Ezért a rezsicsökkentés a legnagyobb csapdahelyzet, amiben vagyunk. (24.hu)