Százéves eljárás lehet a gyógymód a koronavírusra?
A New York-i Vérellátó Központ megkezdi a felgyógyult Covid-19 betegek vérplazmájának gyűjtését, hogy az úgynevezett passzív immunizálással próbáljanak segíteni a súlyos állapotban lévő fertőzötteken. De pontosan mi is ennek a beavatkozásnak a lényege?
Az antibiotikumok és védőoltások kifejlesztése előtt a súlyos fertőzésben szenvedők a már felgyógyult páciensek vérplazmáját kapták meg. A plazma a vér nem alakos elemeinek összessége, tehát vérsejtek nincsenek benne és az immunsejteket sem tartalmazza, csupán az immunoglobulin típusú antitesteket. Ezek az antitestek pedig hozzájárulnak a vírus semlegesítéséhez. Tehát a vakcinával szemben - ami aktív immunizálás - a vérplazma beadása passzív immunizálást jelent.
Ezt az eljárást bevetették korábban a SARS, MERS és a H1N1 ellen is, de az eredmények vegyesek voltak. Egyes így kezelt betegek felgyógyultak, másoknál pedig egyáltalán nem használt, és az orvosok sem értik igazán, hogy miért. Ennek ellenére Amerikában úgy döntöttek, nem várnak az új koronavírus elleni gyógyszer és oltóanyag kifejlesztésére, hanem adnak egy esélyt a passzív immunizálásnak. Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerügyi hatóság (FDA) pár napja azonnali engedélyt adott a gyógyult betegektől származó vérplazma beadására a nagyon súlyos fertőzöttek kezeléséhez.
Több ezer donor jelentkezett
Amilyen gyorsan csak lehetséges, plazmakészítményekkel szeretnék ellátni a New York-i kórházakat, ugyanis az Egyesült Államokon belül itt a legsúlyosabb a járványhelyzet. Ehhez persze donorokra van szükség, de már a felhívás napján rengetegen jelentkeztek. Közülük alapvetően azok vehetnek részt a programban, akik már teljesen felgyógyultak a Covid-19-ből, vírusmentesek, és egyébként megfelelnek az FDA véradásra vonatkozó feltételeinek.
A témával kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy miért csak az antitesteket adják be a betegeknek, az immunsejteket miért nem? Tordai Attila, a Semmelweis Egyetem Transzfuziológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára az Indexnek elmondta, hogy az immunsejtek beadása sok szempontból rendkívül kockázatos lenne, mert nincsenek biztos információk arról, hogy azok hogyan reagálnak a vírusra. "Az antitestek feltehetően pusztítják a vírust. A plazma melletti legfőbb érv, hogy sokkal kevesebb összeférhetetlenségi probléma merül fel az alkalmazásakor" - magyarázta a szakember.
Hamarosan tehát kiderül, hogy a passzív immunizálás beválik-e az amerikai koronavírusos betegeknél. De ha az eredmények pozitívak is lesznek, attól függetlenül nem állítják le a vakcinák tesztelését, hiszen a plazmakészítmények nem helyettesíthetik azt.