h i r d e t é s

Székely János: nem helyes, hogy tíz éve nem emelték a családi pótlékot 

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Székely János: nem helyes, hogy tíz éve nem emelték a családi pótlékot 

2019. október 13. - 06:22

 

A püspök egyike azon katolikus egyházi vezetőknek, aki gyakran emel szót a közéletben meglévő visszásságok ellen, megszólal szinte minden olyan kérdésben, amely az embereket érinti. Szemlénkben elsősorban a napjaink Magyarországa közérzetével összefüggő kérdésekre térünk ki. 

Székely János - Forrás: nyugat.hu

Székely János, a Szombathelyi Egyházmegye püspöke a közelmúltban nagylélegzetű interjút adott a 777blog.hu -nak.

A püspök neve szinte összeforrt a cigány közösségek célirányos lelki gondozásával. Ezt püspökként is nagyon fontosnak tartja, annak ellenére, hogy az egyházmegyéjében egy százalék körüli a romák aránya:

"a beiktatási misémre eljöttek a vépi és a zalalövői cigányok, ez a két legnagyobb cigányközösség a környéken. A vépi vajda cigány nyelven köszöntött, az esztergomi cigányok pedig gyönyörűen elénekelték a cigány himnuszt. Többen azt mondták, hogy az egész beiktatás talán legszebb pillanata ez volt. /……/

"Az országos cigánypasztorációt továbbra is én koordinálom, de az igaz, hogy egy kicsivel kevesebb a konkrét kapcsolatom a roma közösségekkel. Esztergomban volt egy saját roma közösségem, cigány nyelvű szentmisékkel. Volt egy nagyon eleven kapocs, amely most hiányzik."

A püspök társadalmi kérdésekben igen aktív, különösen a szegény -, és nehéz sorsú emberek életkörülményeit viseli a szívén. Nagyon határozottan foglalt állást, a hajléktalan törvénnyel kapcsolatban. Még miniszteri szinten is kikérték a véleményét:

"Kásler miniszter úr összehívta az egyházak képviselőit és néhány civil szervezet – például a Magyar Máltai Szeretetszolgálat – vezetőjét. A meghallgatás legfőbb eredménye az lett, hogy a kormány igen óvatosan fogott neki a meghozott új rendelkezések végrehajtásának. Hála Istennek nem történtek nagyobb atrocitások, igyekeznek egyenként megvizsgálni a hajléktalanok helyzetét, és kinek-kinek a maga lehetősége/képessége alapján felajánlani munkát, vagy egy adott intézménybe való elhelyezést."

Az egyházi vezető hangsúlyozta, a hajléktalan emberek kapcsán nagyon fontos megértenünk, hogy miért kerül ebbe a helyzetbe valaki. A leggyakoribb ok, hogy nincsen mögöttük semmilyen családi háttér, semmilyen védőháló:

"Sokan állami gondozásban nőttek fel. Ha meghalnak, senkinek sem hiányoznak. A temetésükre nem megy el senki, legfeljebb az őket segítő személyek közül néhányan. A kiemelkedés egy ilyen helyzetből egyáltalán nem könnyű. Sok hajléktalan lassanként pszichiátriai szempontból is problémás emberré válik. Számukra egy átlagos hajléktalanszálló nem megoldás, nem képesek a másokkal való együttélésre.  Fontos volna a speciális gondozóházakba való elhelyezés az ő számunkra."

A püspök emlékeztettet arra, hogy XVI. Benedek pápának volt egy nagyszerű mondata: „Egy társadalom embersége nagyon nagy mértékben lemérhető azon, ahogyan a leggyengébbekkel bánik.” :

"A magyar társadalmunk embersége is ezen vizsgázik. Többek közt azon, hogy mit teszünk a hajléktalan testvéreinkkel, vagy pedig a cigánysággal. Északkelet Magyarországon lassan egész nyomor-régiók alakulnak ki, nagyon gyenge színvonalú iskolákkal, ahonnan a tanárok nagy része menekül. Ezekben a leginkább leszakadó kistérségekben alig van munkalehetőség. Hiába mondják, hogy lassan munkaerőhiány van, ez sajnos Északkelet-Magyarországon nincs így. Ha nem tudunk – vagy nem akarunk – ezzel a régióval valamit kezdeni, akkor az egy igen rossz bizonyítvány az egész magyar nemzetnek és államnak."

A megyéspüspök vezeti a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottságát. Kitért arra, Sokfajta egyéniségből áll a püspöki konferencia, és több nézet is van arról, hogy mikor kell megszólalni a társadalmat érintő kérdésekben:

"Egyes püspökök azt képviselik, hogy gyakrabban és erőteljesebben kellene megszólalni. A gyakori megszólalásnak van előnye, de van veszélye is. A veszély az, hogy az Egyház túlságosan is belekeveredik aktuálpolitikai kérdésekbe, túl közel kerül az aktuálisan hatalmon levő pártokhoz, vagy akár a kormánykritikus nyilatkozatokra szomjas ellenzéki erőkhöz.

Vannak olyan püspökök, akik azt tartják helyesnek, hogy a püspöki konferencia nagyon ritkán nyilatkozzon közéleti kérdésekről."

Székely püspök elmondta, a püspökök túlnyomó többsége a jelenlegi kormány sok célkitűzését igen jónak tartja. Helyesnek tartja a családok segítését, a demográfiai krízisből való kiút keresését, valamint azt, hogy Magyarország a maga keresztény gyökereit és identitását próbálja védeni, akár a déli határra épített kerítéssel is:

"Természetesen a püspökök látják a jelenlegi kormányzat gyengeségeit, hibáit is, de talán pontosan a felsorolt értékek miatt nem akarnak túlságosan kritikusak lenni."

Hangsúlyozta, ő a két véglet közötti utat keresi. Hozzátette, talán a jelenleginél gyakrabban kellene megszólalnia, ám ténylegesen független hangként. Kiemelte, fontos lenne, hogy az Egyházunk körül legyen egy olyan értelmiségi réteg, amely érdemben hozzá tud szólni társadalmi kérdésekhez. 

"Így például ahhoz, hogy a legszegényebb rétegek szociális helyzetén hogyan lehetne segíteni. Helyes-e, – én azt gondolom, hogy nem – hogy a családi pótlékot már tíz éve nem emelték és ezzel a legszegényebb családok helyzete nagyon nehézzé vált. Kellenének olyan keresztény értelmiségiek, akik reális javaslatokat tudnának megfogalmazni arra vonatkozóan, hogy a cigánysággal kapcsolatban mi az, amit még tehetne a magyar kormány, vagy hogy az abortusszal kapcsolatban lehetne-e egy-két olyan rendelkezést meghozni, amivel a meghozó erők a szavazótáborukat nem veszítik el, és mégis tesznek az élet védelme felé egy kicsiny lépést. "


 

h i r d e t é s