h i r d e t é s

Szél Bernadett: "Aki nem hajlandó tenni a klímaváltozás ellen, senkit sem képvisel"

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam

Szél Bernadett: "Aki nem hajlandó tenni a klímaváltozás ellen, senkit sem képvisel"

2019. június 25. - 10:10

 

Orbán Viktor friss döntésével tulajdonképpen hadat üzent mindenkinek, aki most él, aki most születik, és aki utánunk következik. Ön fideszes vagy DK-s, jobboldali vagy baloldali, konzervatív vagy liberális? Egy szempontból teljesen mindegy. Ha annyiban hagyjuk a jelenlegi kormányzat tettekben klímatagadó politikáját, a saját gyermekeink jövőjét áldozzuk fel. A helyzet az, hogy nincs több időnk, most kell lépni.

Forrás: szelbernadettblog.blog.hu

„Mi a céllal egyetértünk, de egész addig, amíg nem látjuk, hogy hol van erre a pénz, addig nem vállaljuk, úgyhogy kezdjünk el tárgyalni a pénzről.” – nyilatkozta pár napja a miniszterelnök az uniós csúcs után. Az, hogy Orbán Viktor megvétózza az uniós klímacélokat, és a markát tartja az Európai Uniónak, elkerülhetetlen következménye annak a politikának, amit kilenc éve folytat. A sokat emlegetett „magyar modell” lényege ugyanis az egyoldalúan autóiparra alapozott gazdaságpolitika és a külföldi tőke kiszolgálása - meg az annak útjában álló társadalmi és környezeti „akadályok” módszeres lebontása. Gondoljunk csak a bérek lenyomására, a munkavállalói jogok és az azokat védeni hivatott hatóság, vagy a környezetvédelmi intézményrendszer földig rombolására. A kormány stratégiai partnereinek ma gyakorlatilag papírjuk van arról, hogy nem kell betartaniuk a dolgozók jogait, ha pedig kiemelt beruházásról van szó, nincs az a környezetvédelmi szakhatóság, ami a rendelkezésére álló 15 nap (!) alatt keresztbe tenne nekik. Ebben a kiszolgáló-bérgyártó szerepben olyan, hogy társadalmi és környezeti érdek, egyszerűen nem létezik.

De menjünk tovább. Olcsó rezsi. Most az az ember mondja, hogy „nekünk olyan megoldás kell, hogy klímacélok legyenek, és meg tudjuk védeni az olcsó rezsit is”, aki évek óta mást sem csinál, mint keresztbe tesz a rezsikiadások fenntartható, klímabarát csökkentésének és a zöld gazdaság fejlesztésének. Merthogy éppen az Orbán-kormány volt az, aki százmilliárdos nagyságrendben vett el a néptől szigetelésre fordítható uniós pénzeket és irányította át közintézményekre, nyilván, mert abból lehet lopni. Aki megadóztatta a napelemeket, a szélerőműveket pedig adminisztratív szabályozással lehetetlenítette el – csak hogy ne legyen konkurenciája a paksi áramnak. Perverz, hogy amikor a hírek szerint az ország pénzügyminisztere Moszkvába utazgat annak érdekében, hogy kiszabadítsa az országot az elkapkodott, rossz konstrukciójú és felesleges orosz hitelből, a miniszterelnökelkerülhetetlen végzetnek akarja beállítani az atomot.  Pedig ez nem kényszerpálya, igenis volt és van másik út – és még nem sikerült mindenkit eltakarítani a politikából, aki értelmes, az ország javát szolgáló megoldásokban és nem korrupt üzletekben gondolkodik.

Azt is állítja a miniszterelnök, hogy Paks2 nélkül nincs klímaharc és olcsó rezsi. Egy: de van. Kutatások bizonyítják, hogy van élet atom nélkül, Magyarország jövőbeli energiaigényének fedezéséhez nincs szükség atomerőműre. Kettő: borzalmasan drága. A 21. században Európában még nem épült atomerőmű a tervezett költségkereten belül. A paksi bővítés 4000 milliárd forintos árában ráadásul nincs benne pl. az atomhulladék tárolásának a költsége. Eddig elment nagyságrendileg 250 milliárd a semmire (tételes kimutatást még nem sikerült kapnunk), az ún. „olcsóságot” és „megtérülést” igazoló Rothschild-jelentés az ellenkezőjét igazolja, ellenben a Századvég hozta ki anno, hogy másfél paksnyi energia megtakarítható azzal, ha szigetelünk. Pár éve az Energiaklub közölt egy tanulmányt arról, hogy mennyi is lenne a valós költsége a ZÖLD ill. az ATOM forgatókönyvnek az ország számára: számításaikból egyrészt kiderült, hogy a magyar energiaellátás új reaktorok nélkül is biztosítható, másrészt a zöld alternatíva nemcsak környezetvédelmi, de gazdasági szempontból is kedvezőbb lenne- elsősorban az atom-verzió magas üzemanyag-költségei miatt.

Én a magam részéről inkább a szakembereknek és a világ komolyan vehető tudósainak hiszek, de ezt mondatja a józan ész és az életösztön is. Ott van példádul a Nemzeti Energia- és Klímaterv, amit muszájból írt meg a kormány az Unió szíves felkérésére, ugyancsak az Unió szerint csapnivaló – szabadfordításban összecsapott és félkész, nem komolyan vehető, nincs benne forrás, szakmaiság, határidő, semmi. Pedig a hazai zöldek próbáltak segíteni – nem hallgattak rájuk. Most év végéig kell a kormánynak átdolgozni az egészet. Ki akarták pipálni, visszadobták. Maga a terv 2030-ra ír elő feladatokat, amúgy az EU nagyon alap dolgokat kért benne, az ország lehetőségeivel arányos és méltányos kibocsátáscsökkentés, megújuló részarány növelése és energiafelhasználás keretek közé szorítása – és még így is önmagához képest is alulteljesített a kormány. Ott van például a közlekedési széndioxid-kibocsátáscsökkentési vállalás is, ami esetünkben a legrosszabb az Unióban, még a közlekedésből származó kibocsátás 30 %-os növelését is bevállalja a kormány – úgy, hogy városaink, és nem csak a főváros, de az nagyon, konkrétan fuldoklik a szállóporban.

És ha ezt így hagyjuk, a kormány menni fog tovább – ne feledjük, ők mindig addig mennek, amíg valaki meg nem mutatja, hogy eddig és nem tovább. Márpedig ezzel a témával minden embernek dolga van. Forró hét közeleg, és most még csak ízelítőt kapunk abból, ami egyre többször és egyre borzalmasabb mértékben megtörténhet velünk, ha ezt hagyjuk. Az „emberi civilizáció összeomlása” nem csak egy tudományos-fantasztikus film alapdramaturgiája már, hanem a híreink erről szólnak – hogy ide jutunk, ha a nulla felelősséget vállaló populisták karmai között maradunk.

Márpedig Európában, akárhogy is nézzük, a választásokon áttörés volt. Eljött a lázadás éve, ahogy Orbán mondta, de nem azok lázadtak, akikre ő gondolt: ő a szélsőjobbot várta, a zöldek és a liberálisok jöttek. Európa népe nem térdelt le, kezébe vette a sorsát, és zöld pártok sora tört át vagy erősödött meg, németek, finnek, britek, írek, franciák, portugálok sorra jöttek fel, zöldül a társadalom és vele együtt a politika és gazdaság is. Egymást érik a diáktüntetések, klímasztrájkok. Közben Kelet-Közép-Európában beomlottak a zöldek, és most a lengyel, cseh és magyar populista vezetők voltak azok, akik vétóztak.

Ezt a küzdelmet nem lehet átengedni nekik. Tíz évünk van arra, hogy visszafordítsuk azt, amit még lehet belőle és mindenkinek ott kell küzdeni, ahol van. Én most az Európai ügyek bizottságának tagja vagyok, ahol szaván fogom a Miniszterelnökség államtitkárát, és kezdeményezéssel élek, hogy a vétó miatti helyzetre tekintettel részletesen vitassuk meg a kormány elképzeléseit, magyarázatát, meghívva az ülésre azokat a szakmai és civil szerveket és partnereket, akik nélkül sem társadalmi, sem szakmai párbeszédről nem lehet szó. Schmitt Pál Péter államtitkár legutóbbi bizottsági ülésünkön azt mondta: „nagyon nagy örömmel” jönnének egy klímaváltozásról szóló tematikus bizottsági ülésre. Itt van az ideje, megteszem a szükséges lépéseket. És folytatás következik!

Szél Bernadett


 

h i r d e t é s