A tárcavezető az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) üzleti fórumán azt hangoztatta, hogy naiv illúziónak bizonyult a tavalyi év elején az a remény, hogy nyugodtabb idők jönnek a koronavírus-járvány után, ugyanis kitört az ukrajnai háború, és ennek nyomán példátlan módon, rövid időn belül kétszer is a feje tetejére állt a világgazdaság.

Beszédében a súlyos kihívásokat emlegette, és aláhúzta, hogy ugyan regionális fegyveres konfliktusról van szó, annak az árát egész Európa fizeti az egekbe szökő infláció, a magas élelmiszer- és energiaárak, illetve a kontinens versenyképességének romlása miatt. Nagy hibának nevezte, hogy Európa versenybe bocsátkozott a világ vezető katonai hatalmának számító Egyesült Államokkal az Ukrajnának nyújtott védelmi segítségnyújtás terén.

Rámutatott, hogy a háború Európában zajlik, s bár a negatív következmények globálisak, legsúlyosabban mégis a szomszédságban érezhetők, nem az országtól több ezer kilométerre. Kitért a gazdasági nehézségekre válaszként hozott amerikai inflációcsökkentési törvényre is, kiemelve, hogy a jogszabály Európa számára hátrányos, az Egyesült Államok szempontjából azonban hazafias és érthető. Ezzel szemben, szavai szerint, az európai uniós válaszlépések, azon belül is főként a szankciók negatív hatással vannak a helyi gazdaságra, amely szenved a korlátozásoktól, miközben nincs közelebb a háború vége. Szijjártó Péter közölte, hogy az ukrajnai eszkaláció kockázata ráadásul magasabb, mint eddig bármikor, részben a fokozott fegyverszállítások, részben a nukleáris fenyegetőzés miatt.

Úgy vélekedett, hogy Magyarország a diplomáciai rendezést képviselő álláspontjával kisebbségben van a transzatlanti szövetségben, de a világ nem csak ezen országokból áll, és a "buborékból kitekintve" jól látható, hogy a kormány a globális többséghez tartozik ez ügyben. Kiemelte, hogy a háború egyik legkárosabb következménye a blokkosodás újraindulása, ami különösen rossz hír Közép-Európa számára, hiszen a régió mindig rajtavesztett Kelet és Nyugat konfliktusán. Ezért ehelyett konnektivitásra és kölcsönös tiszteletre alapozott együttműködésre lenne szükség - mondta. Hozzátette, hogy az európai gazdasági fejlődés alapját a fejlett nyugati technológiák és a könnyen elérhető, olcsó orosz energiahordozók kombinációja jelentette eddig, a kötelékek azonban elvágásra kerülnek, de a helyzet tovább is romolhat, mert egyesek az európai-kínai együttműködést is fel akarnák számolni, ami "kiütné" az európai gazdaságot.

A miniszter arról számolt be, hogy Magyarország nem diszkriminálja egyetlen állam vállalatait sem, így a keleti és a nyugati beruházások találkozási pontjává vált az autóiparban, ami garancia a hosszú távú gazdasági növekedésre és védettséget jelent a bizonytalanságokkal szemben. Emlékeztetett, hogy hazánkban mindhárom német prémium autómárkának gyára van, s a világ hét legnagyobb elektromos akkumulátorgyártójából már ma is jelen van három, miközben a szektorban a nyugati vállalatok teljesen függővé váltak a keleti partnerektől, így az európai-kínai kapcsolatok elvágása rendkívül súlyos sebeket ejtene a gazdaságon. Végül pedig közölte, hogy az amerikai cégek alkotják Magyarországon a második legnagyobb beruházói közösséget, 1700 vállalat mintegy 107 ezer embert foglalkoztat, és 2022-ben - 16 százalékkal - megdőlt a kétoldalú kereskedelmi forgalom rekordja.

Tájékoztatása szerint a kormány az utóbbi nyolc évben 103 amerikai beruházást támogatott nagyjából kétmilliárd dollárral, és jelenleg is nyolc társasággal folynak ilyen tárgyalások. Hangsúlyozta, hogy ma a gazdasági együttműködés az amerikai-magyar kapcsolat legjobban működő pillére, ami gyakori, amikor Budapesten jobboldali, Washingtonban pedig demokrata párti vezetés van, s a kormány számít az amerikai cégekre a viszony életben tartása érdekében. Érintette a kettős adóztatás elkerüléséről szóló szerződés felmondását is, üdvözölve, hogy az amerikai republikánus párti vezetők ígéretet tettek annak újrakötésére kormányváltás esetén. (MTI)