Nem fog gyorsan véget érni az orosz–ukrán háború, mivel minden háború tárgyalással fejeződik be, és ezeknek egyelőre nyomát sem látni – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Magyar Nemzetnek.

A tárcavezető az interjúban arról is beszélt, hogy jelenleg nem látszik annak a reménye, hogy tartalmi kérdésekkel foglalkozó béketárgyalások kezdődnének.

Európa ráeszmélt

Szerinte két dolog miatt is probléma, hogy nincs béketárgyalás a két ország között: egyrészt amiatt, mert naponta halnak emberek értelmetlenül, másrészt azért, mert a harc Magyarország egyik közvetlen szomszédjában zajlik.

Márpedig minden egyes perc, ami háborúval telik a szomszédban, az ránk nézve biztonsági kockázatot jelent. Mi ezt nem akarjuk, ezért az a legfontosabb feladatunk, hogy két dolgot garantáljunk: Magyarország biztonságát és azt, hogy ne vonódjunk be ebbe a háborúba

– szögezte le Szijjártó Péter, aki hozzátette: Európában mindenki ráeszmélt arra, hogy a háború miatt tartós inflációs környezet jön létre, míg a szankciós intézkedések meghozatala miatt rendkívüli nehézségekkel néz szembe az európai gazdaság.

„Egész egyszerűen azért, mert az energiahordozók minden gazdasági tevékenység alapját jelentik, és az energiahordozók árának drámai növekedése mélyütésként csapódik az európai gazdaságra” – fűzte hozzá a miniszter, aki szerint ma már nem az a kérdés, hogy egy adott energiahordozó mennyibe kerül, hanem az, hogy van-e belőle.

Megterhelt magyar–ukrán kapcsolatok

A miniszter az interjúban beszélt a magyar–ukrán kapcsolatokról is, amelyek számára az orosz–ukrán konfliktus speciális helyzetet teremtett.

Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy a háború előtt elég megterhelt volt a magyar–ukrán viszony, ami álláspontja szerint abból adódott, hogy az ukrán jogszabályok gyakorlatilag hétről hétre csorbították a magyar közösség jogait. A magyar diplomácia pedig kérte, hogy ami eddig megvolt, azt ne vegyék el – fogalmazott.

Szijjártó Péter kifejtette: amikor kitört a háború, ezt a kérdést a magyar diplomácia időlegesen zárójelbe tette, mivel az volt az álláspont, hogy nem háborús helyzetben kell megvitatni a kétoldalú kapcsolatokban meglévő feszültséget.

De attól még ezt a kérdést egyszer rendeznünk kell az ukránokkal 

– hívta fel a figyelmet a tárcavezető, aki egyúttal tisztességtelennek nevezte a Magyarországot érő bírálatokat, amelyeket szerinte határozottan vissza kell utasítani.

Azért, mert így helyes

A külgazdasági és külügyminiszter ismét kiemelte, hogy Magyarország történelmének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre. Hozzátette, hogy egy háborúban álló országtól, ahol emberéletek százai vesznek oda naponta, nem várjuk el, hogy köszönetet mondjanak. Nem is ezért csináljuk.

Egyszerűen azért csináljuk, mert ez így helyes. Az ugyanakkor mégiscsak sok, hogy közben mindenfajta gátlástalan vádakat és rágalmakat vágnak a fejünkhöz. Ezt határozottan vissza kell utasítani, és ki kell kérni magunknak

– fogalmazott. Hozzátette: „ezért arra kérjük tisztelettel az ukrán kollégákat, hogy ezt fejezzék be”.

Sok az agresszív esemény a határoknál

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy a magyar határnál több agresszív esemény is történt az elmúlt időszakban.

Szerinte a bevándorlók összességében új szintre léptek az agresszióban, felfegyverkeztek vagy valaki felfegyverezte őket, és nem félnek használni is azokat. Itt lenne az ideje, hogy magukba nézzenek mindazok, akik ezeket a migrációs hullámokat bátorítják és szervezik – hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője.

Szijjártó Péter felidézte, hogy Magyarország lényegében egyedüliként került kettős nyomás alá Európában, hiszen kelet felől jönnek a háborús menekültek, akiket szerinte kötelessége beengedni Magyarországnak, délről viszont illegális bevándorlók érkeznek, akiket kötelesség az unió külső határain kívül tartani.

Ez testvériség

A magyarok és a lengyelek között nem is barátság, hanem testvériség van, ezt az erős kapcsot pedig a jelenlegi helyzet sem tudja elszakítani, még ha vannak is viták és nézeteltérések – fogalmazott az interjúban Szijjártó Péter.

A visegrádi együttműködésben és a magyar–lengyel kapcsolatokban ugyanis mindenkor azokat a területeket erősítettük, amelyekben egyetértettünk. Ahol közös céljaink és érdekeink voltak, és ahol ezeket együttes fellépéssel könnyebben el tudtuk érni, mint külön-külön. Mindig voltak olyan pontok, amiket másképp láttunk. Ezen nincs mit csodálkozni, különböző országok vagyunk, másképp értjük és látjuk a világ bizonyos dolgait, természetes tehát, hogy nincs mindenben egyetértés – ez az emberi kapcsolatokban is pontosan így működik.

Más kérdés, hogy Nyugaton a nézeteltéréseket mindig úgy interpretálták, hogy vége a visegrádi együttműködésnek. Ezek nevetséges vádak

– emelte ki. Hozzátette, hogy a visegrádi együttműködésben mindig is világos volt, hogy „az Oroszországgal folytatandó európai együttműködésről némileg mást gondoltunk mi, mint a többiek”, de Lengyelország, Szlovákia és Csehország sem voltak egységesek ezen a téren.

Az a döntésünk, hogy nem szállítunk fegyvert, ugyanis ez a magyar nemzeti érdek – ez most nyilvánvalóan látványosabban elüt a többiek pozíciójától, mint a békeidőbeli különbözőségek. A háború vége viszont ismét egy sokkal nyugodtabb együttműködési környezetet teremt majd a visegrádi országok, illetve a magyarok és a lengyelek között. Ezek a kapcsolatok mindig is a kölcsönös tiszteleten alapultak – zárta mondandóját Szijjártó Péter. (Index)