h i r d e t é s

Szinte lehetetlen megbecsülni, mennyien kelnek majd útra a klímaváltozás miatt

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

Szinte lehetetlen megbecsülni, mennyien kelnek majd útra a klímaváltozás miatt

2020. szeptember 29. - 13:52

 

Egy 2011-es becslés szerint 2100-ra több mint 187 millió ember kényszerül majd elhagyni otthonát, mivel addigra a tengerszint várhatóan két métert emelkedik. 

A kép illusztráció! - Forrás: pikist.com

Egy friss tanulmány szerzői azonban mást állítanak: szerintük legalább 630 millió főt fenyeget ez a veszély, ugyanakkor a dolog jóval összetettebb annál, mintsem, hogy pusztán a tengerszint-emelkedést vizsgáló elemzésekből meg lehetne állapítani az elvándorlók pontos számát. Ahogy azt sem, hogy mi történik velük azután, illetve azokkal, akik a veszélyt vállalva inkább maradnak.

Jelen tanulmány harminchárom olyan korábbi, egymástól független kutatási eredmény összehasonlításán alapul, amelyekben a kutatók felvázolták a tengerszint-emelkedés lehetséges hatásait a migrációs mintázatokra. Ezek a becslések fontosak a veszélyeztetett népek védelmi szempontjából, ennek ellenére évek óta nagy a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy pontosan mennyi személyt érint mindez, illetve mi történik az útra kelőkkel és a hátramaradókkal.


Forrás: pxhere.com

Csapdába esett népek

A kutatásnál közreműködő amerikai (UNU-EHS), ausztrál (UOM) és francia intézetek (Università Ca'Foscari) környezetvédelmi, gazdasági és egészségügyi munkatársai alaposan megvizsgálták a korábbi tanulmányokban alkalmazott módszereket és adatsorokat, és megpróbálták kiszűrni belőlük a bizonytalanságokat. Valamennyi értekezésben szerepelt az a meglátás, miszerint a migráció és a tengerszint emelkedése közötti összefüggések hihetetlenül összetettek, mivel nem garantált, hogy minden közvetlenül érintett személy elköltözik. Sokan nagy valószínűséggel megpróbálják megvédeni otthonaikat az áradások ellen védőfalak építésével vagy házuk megemelésével. Ezek alapján lehetetlen megbecsülni, hogy hogyan reagálnak majd az emberek, ahogy annak is számtalan oka lehet, ha valaki inkább lakóhelyét választja a menekülés helyett. Azok, akik az éghajlatváltozás miatt távozásra kényszerülnek, jelenleg sokkal több figyelmet kapnak, mint a hátrahagyottak. Utóbbiak az úgynevezett "kelepcébe került népek", akik viszont legalább annyira veszélyeztetettek - ha nem jobban -, mint a költözködők. A mostanit megelőző kutatások továbbá arra is kitérnek, hogy a távozás vagy a maradás melletti döntést érzelmitársadalmi, anyagi és praktikus okok egyaránt befolyásolják. Egyeseket a félelem vezérel, vagy egyszerűen nem bírják elviselni a menekülés gondolatát, míg mások a kellő külső támogatás hiányában a veszély ellenére is inkább maradnak. Megint mások pedig társadalmi kötelékeik miatt, felelősségvállalásból érezhetik a maradás kényszerét. Arról azonban már szinte alig esik szó, hogy vajon hogyan alakul majd a kelepcébe került emberek jóléte, illetve egészsége, így ezzel kapcsolatban a jövőben további kutatásokra lesz szükség.

Hova is mehetnének?


Forrás: needpix.com

A tengerszint-emelkedés és a migráció kapcsolatát taglaló kutatások során a szakemberek gyakran megpróbáltak előzetes globális becsléseket szerezni a lehetséges érintettekről, hogy ezáltal felhívják a figyelmet a jövőbeli hatások feltételezett skálájára, csakhogy nem rendelkeztek kellő rálátással, amelyek elősegíthették volna a kép letisztulását a különböző területeken. Másképp fogalmazva a tengerszint-emelkedése csak egyike annak a sokféle opciónak, amellyel a klímaváltozás átalakítja világunkat.

Fontos megérteni például, hogy a tengerszint-emelkedése hogyan hat más környezeti változásokra, például a megemelkedett hőmérsékletre és a változó csapadékmintákra, de ugyanakkor ez kiterjeszti a pontos migrációs számok előrejelzésének képességét is. Minden, mostanáig ismeretlen tényező ellenére azt már most is tudjuk, hogy az éghajlatváltozás által okozott part menti változások jelentősek lesznek, és azonnal intézkedéseket igényelnek. Ez azt jelenti, hogy akcióterveket kell kidolgozni az áradás megelőzésére vagy az általa okozott károk csökkentésére, ki kell találni, hogyan élhetünk együtt a megnövekedett vízszinttel, valamint meg kell tervezni a vándorlás és a letelepedés módjait. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a lehetőségek mérlegelésének, a forgatókönyvek kidolgozásának és az ezzel kapcsolatos döntéseknek most kellene megtörténniük, mielőtt a helyzet még sürgetőbbé válik.

Illetve legalább ilyen fontos lenne leszámolni a klímaváltozást körüllengő mítoszokkal is, mint például, hogy a népesség mindenféleképpen délről északra vándorol majd. Ez az elmélet a kutatók szerint azon a hibás feltételezésen alapul, hogy a klímamenekültek mindenképpen az anyaországukon túlra települnek. Az efféle elgondolások csak szükségtelen aggodalmat gerjesztenek a társadalomban, és elterelik a figyelmet az igazán fontos dolgokról, vagyis a veszélyeztetettek támogatásáról. Mindemellett a tévképzetek nemcsak megalapozatlan érvek alapján reprodukálják az idegengyűlöletet és az elavult hatalmi erőviszonyokat, de felesleges félelmet és ellenséges környezetet teremtenek a menekültek számára szerte a világon.


Forrás: imaggeo.egu.eu

A válság már elkezdődött

Bár a víz még nem árasztotta el a nagyvárosokat, a klímaváltozás hatásai – a hőhullámok, az állattenyésztés ellehetetlenülése, a víz- és élelmiszerhiány, a hurrikánok és erdőtüzek – máris tömegeket késztetnek lakóhelyük elhagyására: egy 2018-as előrejelzés szerint 21 indiai nagyvárosban, köztük Delhiben, Csennajban, Bengaluruban és Hyderabadban még idén elapad a talajvíz, 2030-ra pedig a lakosság 40 százalékának nem lesz rendszeres ivóvízellátása. Vagy vegyük mondjuk Afrikát, azon belül Szomáliát,ahol szintén súlyosabbá és gyakoribbá váltak a szárazságok az elmúlt 30 évben: csak tavaly százezer ember hagyta el otthonát emiatt, a legtöbben a szomszédos Kenyába menekültek.

Csak óvatosan a klímamenekült kifejezéssel!

Az ENSZ Közgyűlése 2018 decemberében fogadta el a menekültügyi szervezet, a United Nations Commission on Human Rights (UNHCR) jelentését az újgenerációs menekülthullámról. A dokumentum egyértelműen leírja, hogy a klíma, a környezeti károk és természeti katasztrófák növekvő mértékben hozzájárulnak a menekültek mozgásához. (Ennek kapcsán már ki is dolgoztak egy áttelepítési útmutatót a jövőben várható csapások esetére.) Ahogy fogalmaznak, a klímaváltozás hatására mindenekelőtt egy adott ország határain belül indul a vándorlás, mígnem a helyzet teljesen tarthatatlanná válik, és a határokon túlra is megindul a migráció.

Az UNHCR azonban mégsem támogatja a klímamenekült kifejezés használatát, mert a menekült definícióját az 1951 óta változatlan, bár a néhány alkalommal módosított genfi egyezmény másként határozza meg. Utóbbi szerint az jogosult védelemre, akinek hazájában faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása vagy politikai meggyőződése miatt üldözéssel szembesül, és emiatt az anyaországán kívülre szorul. Az UNHCR megjegyzi, előfordulhat, hogy a klímakatasztrófa miatt menekülőket is megilleti ez a megnevezés, például „ha a szárazsággal összefüggő éhínség miatt fegyveres konfliktus alakul ki”. Addig is azt kérik, hogy klímamenekültek helyett „katasztrófákkal és klímaváltozással összefüggésben kitelepülni kényszerült személyekként" emlegessük őket.

A klímaváltozás legnagyobb vesztesei

Nem számít milyen válsággal kell szembenéznünk a jövőben, az biztos, hogy a klímaváltozás elsődleges elszenvedői a szegénységben, elszigetelten élő, adott esetben kis lélekszámú népek lesznek: a Stanford Egyetem kutatása szerint a klímaváltozás már hozzájárult a jövedelmi egyenlőtlenség növekedéséhez, a legszegényebb és a leggazdagabb országok közötti olló ugyanis 25 százalékkal nagyobb, mint amekkora globális felmelegedés nélkül lenne. Ahogy fentebb is írtuk, az, hogy hányan lesznek kénytelenek új otthont keresni, azzal kapcsolatban még a szakértők is csak találgatnak: mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a 2050-re szóló előrejelzések skálája 25 millió főtől egymilliárd főig terjed.

A Világbank 2018-as jelentése alapján pedig 2050-re több mint 143 millióan kelnek útra a klímaváltozás hatásai miatt, hacsak az emberiség nem szánja el magát valamilyen radikális lépésre a klímaváltozás ellen. Pár pontos adat a jelentésből: Afrikában 84 millióan hagyhatják el lakóhelyüket, de az előrejelzés szerint az elvándorlás kevésbé érinti majd a Marokkótól Egyiptomig terjedő részt; Afganisztántól Indián át Bhutánig 40 millióan vándorolhatnak el; míg a leginkább érintett térségek közé tartozó Dél- és Közép-Amerikában 17 millió embernek kell majd klimatikus okokból mennie. (raketa.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s