A Karanténszótár: Virális tartalom címmel megjelent kiadványban többek között olyan szavak szerepelnek mint maradjotthonka, a karanténkovászolás, a covideo-party vagy az aperitif törzs.

Veszelszki Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense a vírusjárvány magyar nyelvi hatásait vizsgáló kutatásának egyik eredményeként alkotta meg a Karanténszótár, amely a 2020 januárja és júniusa között keletkezett új kifejezéseket tartalmazza - olvasható a Budapesti Corvinus Egyetem MTI-hez elküldött közleményében.
A szótárban különböző stílusrétegekből, nyelvváltozatokból összegyűjtött szókincselemek szerepelnek: a köznyelvi, szlengszerű, gyakran játékos szavaktól az újságírói-publicisztikai leleményeken át a mindennapi használatba bekerült orvosi szakkifejezésekig és a hivatali nyelv szókészleti eleméig.

A szavak és példamondatok elsődleges forrásaként a közösségi oldalon és egy online űrlapon szavakat beküldők hozzájárulásai szolgáltak, de a közösségimédia-felületek és a sajtónyelv szövegeit us vizsgálta a szerző.

A gyűjtésben szerepelnek olyan szavak, amelyek jelentése magától értetődő, mint például a home ovi, a karanténháj vagy a vizespalacksúlyzó; de vannak köztük olyanok is, amelyek magyarázatra szorulnak. A szótárban a címszót rövid definíció vagy magyarázat követi, és - ha van a másik fogalomnak kidolgozott szócikke - utalások más szavakra, minden szócikket pedig példamondat zár.

A közel fél éve szinte minden nap használt szavak mellé bekerültek okkazionalizmusok (alkalmi használatban lévő lexikai egységek), sőt hapax legomenonok (egyszeri szóalkotások) is. Több szó angolból történt (tükör)fordításban jelent meg magyar szövegkörnyezetben.

A Karaténszótárban szerepel még például a kenyérszűz (aki a kijárási korlátozás alatt kezd el kenyeret sütni); a vécépapír-bűnözés; a fotelvirológus (a koronavírus-járvány álszakértője) vagy a maszkdivat, a járványszett, a maszkot is magába foglaló trikini, valamint a karantorna. (MTI)