h i r d e t é s

Sztrájkok, lemondások, tüntetések - lehet forradalom Fehéroroszországban?

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Sztrájkok, lemondások, tüntetések - lehet forradalom Fehéroroszországban?

2020. augusztus 15. - 06:42

Fehéroroszországban egyre több vállalat és ágazat dolgozói lépnek sztrájkba vagy csatlakoznak nyíltan a választási eredmények miatti tiltakozásokhoz.

Forrás: Euronews

A kulcskérdés az, hogy az emberek kimennek-e tömegesen az utcára, és hogy mennyire lesznek kitartóak. Vajon a tüntetésekből kibontakozhat-e országos sztrájk vagy esetleg akár forradalom is?

Eljöhet a pillanat, amikor eltűnik a félelem?

Elemzők szerint az emberek jogosan félnek, de eljöhet az a pillanat, amikor eltűnik a félelem, és az lehet a fordulópont, amikor a tiltakozó megmozdulásból akár forradalom is lehet. Ehhez általában kell egy esemény, akár látszólag jelentéktelen is, amely elindítja a folyamatot. Kérdés, hogy Fehéroroszországban elég ember megy-e ki az utcára, hogy beinduljon ez a láncreakció.

Lukasenka elnök nyilvánvalóan tisztában van azzal, hogy a rendszerére leselkedő legnagyobb veszélyt ez a forgatókönyv jelentheti, ezért ezt minden eszközzel igyekszik megakadályozni.

Az ellenzéki jelölt online petícióra buzdít

A legfrissebb hírek szerint Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt a szavazatok újraszámlálását követelő online petíció aláírására buzdította híveit.

Egy a YouTube-on közzétett videóban Cihanouszkaja azt kérte híveitől: támogassák kezdeményezését, amelynek célja, hogy hivatalos vizsgálatot indítsanak az elnökválasztás elcsalását illető vádak miatt.

Az angoltanárnőből lett ellenzéki politikus egyúttal követelte az erőszak befejezését, és felszólította a polgármestereket, hogy szervezzenek békés megmozdulásokat a hétvégére.

Lukasenka lemondását követelik több vállalat dolgozói

A BelAZ ipari, bányászatban használt járműveket, gépeket gyártó vállalat az ország egyik legnagyobb cége. Dolgozói a központi telephelyen tiltakozásuk jeleként együtt kivonultak, hogy Lukasenka lemondását követeljék.

Egyre többen csatlakoznak a sztrájkhoz, így az elektrotechnikai Kozlov Művek, egy sor állami cég, egyebek közt a MAPIG építőipari vállalat, valamint a novopolotszki olajfinomító munkásai is.

Rajtuk kívül a Grodno-Azot, a Belmedpreparaty, a JSC Grodnozhilstroy, a Terrazit, a Lida Market és más jelentős vállalatok dolgozói is sztrájkot terveznek.

A rendőrök és az orvosok is

Több jel is arra mutat, hogy kezd átállni a rendőrség is a tiltakozók oldalára. Sőt a hadsereg, valamint a hírhedt rohamrendőrség, az OMON egyes tagjai is kezdenek szimpatizálni a tüntetőkkel.

Orvosok egy csoportja a minszki Partizán sugárúton élőlánccal tiltakozott a rendőri brutalitás ellen.

Utcára vonultak doktorok Mogilev városában is, kezükben a bántalmazott tüntetők sebeiről készült képekkel. A képek tanúsága szerint a fiatal orvosok a város egyik főútján sétáltak. A náluk lévő fényképek azokat a sérüléseket mutatták, amelyeket el kellett látniuk az utóbbi napokban.

Újságírók távoznak az állami televíziótól

Több, az állami televízióban dolgozó újságíró bejelentette lemondását tiltakozásul Fehéroroszországban.

Egy ismert műsorvezető, Jevgenyij Perlin így közölte távozását: „Úgy döntöttem, hogy a mai adásom a Belarusz 1-en az utolsó. Senki sem befolyásolta a döntésemet, én magam hoztam meg”.

Ugyanezen a csatornán egy népszerű műsor házigazdája, Olga Belmacs ezt posztolta: „Fehéroroszok, tartsatok ki, megérdemlitek, hogy boldogok legyetek! És hogy éljetek! Biztonsági erők, álljatok le!".

Többek között Olga Bogatyrevics, az ONT csatorna házigazdája is követte a Belarusz 1-es kollégáinak példáját. "Kevesen vagyunk, de mi itt vagyunk!" - írta az újságíró.

Milyen forgatókönyvek lehetnek?

A hatalom már a választások előtt erőszakhoz folyamodott: az ellenzéki vezetőket letartóztatták. A jövő egyik kérdése, hogy az ellenzék képes lesz-e irányítása alatt tartani a tüntetőket vagy a tiltakozások spontán módon alakulnak.

Elképzelhető, hogy Lukasenka erőszakkal vet véget a megmozdulásoknak, amire válaszul az EU várhatóan gazdasági és politikai szankciókat vezet be a rezsimmel szemben.

Szakértők nem zárják ki azt a lehetőséget sem, hogy az államfő elvesztené hatalmátde a rendszer tovább folytatódna, mert a helyét egy közeli embere venné át. És végül az sem zárható ki, hogy a választások után tartósan patthelyzet alakul ki, a rezsim ugyan elvesztette hitelét, de mégsem történne változás a hatalom felső köreiben. (Euronews)