munkajog

A magyar kormány párhuzamosan terel egyre több munkavállalót a munkajogi védelem nélküli munkaerő-kölcsönzésbe, és tekeri le az eddig sem magas sztrájkveszélyt. Így lesz Magyarország a globális nagyvállalatok paradicsoma. Akinek ez nem tetszik, szerencsét próbálhat külföldön.

Novák Katalin másfél éves dicsőséges családügyi miniszterkedés, és főállású Facebook-posztolgatás után 3 millió forintos végkielégítéssel távozik.

Akiket eddig képesítés nélküli dolgozónak és képzetlen munkaerőnek soroltunk be és neveztünk, azokról a globális vészhelyzetben hirtelen kiderült, hogy a legfontosabbak a modern élethez – a kamionsofőrök, az árufeltöltők, a pénztárosok, az Amazon raktári munkásai szó szerint pótolhatatlanoknak bizonyultak.

Ha elrendelik a köznevelési intézmények zárva tartását, sok munkavállaló fog a munkáltatójához fordulni, hogy biztosítson neki lehetőséget gyermeke felügyeletére. 

Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak a járvány idején? Korlátozhatja-e és nyilvántarthatja-e a munkáltató a munkavállalók utazásait? Előírhatja-e egyoldalúan a cég az otthoni munkavégzést? Megtagadhatja-e a munkavállaló a munkát vagy a céges utazásokat? Mely esetekben lehet és kell mentesíteni a munkavállalókat a munka alól? A legfontosabb tudnivalókat dr Fehérváry Ákos, a Baker McKenzie munkajogi csoportot vezető nemzetközi partnere és dr Óváry-Papp Nóra, a csoport vezető ügyvédje gyűjtötte össze.

Manapság csak a tőkés nyereséget növelő tevékenységet tekintik munkának és minősítik értékteremtőnek. Ami ezen a kereten kívül esik, azt improduktívnak nevezik. Pedig ha valamely tevékenységnek a részvényesek számára nincs is értéke, attól még értékes lehet a társadalom számára. Az érték megítélésének ez az eltérő koncepciója hozta létre – forradalmian és merészen – a társadalombiztosítás általános rendszerét.