Tanúkkal bizonyíthatja Tőkés László, hogy nem volt kém 1989-ben
Elrendelte a felperes által javasolt magyarországi tanúk kihallgatását a bukaresti táblabíróság pénteken abban az erkölcsi kártérítési perben, amelyet Tőkés László indított az 1989-es temesvári forradalmi szerepét elvitató, őt hazaárulónak és idegen kémnek nevező volt Securitate-tisztek ellen - tájékoztatott Kincses Előd, a magyarországi EP-képviselő ügyvédje.
Filip Teodorescu, a Securitate - az egykori titkosrendőrség - kémelhárításának korábbi helyettes parancsnoka és Ioan Talpes, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt igazgatója azt állította 2014 szeptemberében az Antena 3 hírtelevízió műsorában, hogy Tőkés László a magyar titkosszolgálat fizetett ügynöke volt.
Ezt a volt temesvári lelkésznek egy 20 ezer lejnyi magyarországi egyházi adomány átvételéről 1989 októberében írt elismervényével próbálták alátámasztani. Szerintük az adomány kézbesítőitől a román-magyar határon elkobzott elismervény azt bizonyítja, hogy Tőkés László a magyar titkosszolgálatnak dolgozott, és ezért pénzt is kapott.
„A két tanú meghallgatásával igazoljuk azt, hogy az a bizonyos 20 ezer lejnyi összeg a Debrecen környéki református hívektől származó összegyűjtött adomány és nem a magyar titkosszolgálat által küldött zsold, ahogy teljesen nevetségesen próbálják az ellenfelek beállítani, hiszen a kémek sosem adnak nyugtát”
- részletezte az ügyvéd.
Első fokon, 2016 márciusában a bukaresti törvényszék megalapozatlannak minősítette és elutasította Tőkés László erkölcsi kártérítési keresetét.
1989 decemberében a Ceaușescu-diktatúrát nyíltan bíráló Tőkés László temesvári lelkész elhurcolását a református gyülekezet élő láncot alkotva akadályozta meg.
A zsarnoksággal szembeszegülő magyar közösséghez a többségi románság is csatlakozott, így a temesvári református parókia előtt bontakozott ki a kommunista diktatúra megdöntéséhez vezető népfelkelés. (MTI) / transindex.ro