h i r d e t é s

Társadalmi nyomás is kell a dohányzás visszaszorításához

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Társadalmi nyomás is kell a dohányzás visszaszorításához

2018. december 07. - 18:18

A Magyar Pszichológiai Társaság felkérésére idén Urbán Róbert klinikai szakpszichológus, az ELTE PPK Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék vezetője tartotta meg a dohányzással kapcsolatos kutatások legfrissebb eredményeiről "Az Év előadását" a Kazinczy utcában. 

A résztvevőket Hargitai Rita, az MPT tudományos titkára, valamint Kiss Enikő Csilla, a Pécsi Tudományegyetem Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszékének vezetője, a Magyar Pszichológiai Társaság elnöke köszöntötte. 

Urbán Róbert kutatóként 16 éve foglalkozik ezzel a témakörrel. Véleménye szerint a kutatás napjainkra interdiszciplináris műfajjá vált, jellemzően több tudományterületet érint, így a dohányzás egyszerre biológiai, molekuláris, pszichológiai és társadalmi kutatások témája. A különböző dohánytermékek közül az 1900-as évek elejére a cigaretta vált a legelterjedtebbé, az orvostudományban mégis csak a 60-as évekre váltak bizonyítottá a dohányzás káros hatásai.

Egy 2005-ben az Egyesült Államokban készült felmérés szerint a dohányzás, a magas vérnyomás, az elhízás, a fizikai inaktivitás és a magas vércukorszint közül a dohányzás a leginkább megelőzhető halálozási ok. Magyarországon a KSH adatai szerint évente 20–21 ezren halnak meg dohányzás okozta betegségekben.

A dohányzók és nemdohányzók halálozási rátája egyébként 50 éves korig nem mutat nagyobb eltéréseket, 50 éves kor fölött azonban a dohányosoké emelkedni kezd, mivel a káros hatások csak 10–15 év dohányzás után jelentkeznek az emberi szervezetben. Mindezek ellenére a dohányzás kulturális beágyazottsága olyan erős a társadalmunkban, hogy teljesen talán nem is fog soha eltűnni, ezért azt kell vizsgálni, hogy a jelen körülmények között hogyan lehet a dohányosok számát csökkenteni, illetve a dohányzás okozta káros hatásokat minimalizálni. A dohányzás elleni küzdelmet nem csak egészségügyi, de gazdasági szempontok is indokolják:

a világ egészségügyi kiadásainak 5,7%-a a dohányzással összefüggő betegségekkel kapcsolatos. 

A dohányzás azért okoz erős függőséget, mert a nikotin az első slukk elszívása után 8–10 másodpercen belül eljut a központi idegrendszerbe, így a szervezet azonnali visszajelzést, megerősítést kap. A leszokást nemcsak a nikotin utáni sóvárgás, de erős érzelmi és szociális tényezők is nehezítik.

A fizikai függőség két legfontosabb indikátora az egy nap alatt elszívott cigaretták száma, illetve az ébredést követően elszívott első cigaretta. A nikotin mennyisége 2 óránként feleződik meg a szervezetben. Ennek tulajdonítható, hogy egy hazai kutatás szerint a dohányosok 83 százaléka az ébredés után fél órán belül elszívja az első cigarettáját, 45 százalékuk pedig már az ébredés utáni ötödik percben rágyújt.  

Régóta ismertek a tudományosan alátámasztott leszokást támogató módszerek, azonban ezek lehetőségeit hazánkban kevéssé használják ki, pedig a dohányzásról leszokás támogatása az egyik legköltséghatékonyabb egészségügyi intervenció. A leszokás támogatásában komoly szerepet kellene kapniuk az egészségpszichológusoknak. Hazánkban rég nem futott dohányzás-ellenes reklámkampány, a témával foglalkozó segítő honlapok többsége csak statikus tartalmat kínál és nem is frissül rendszeresen.

Ahhoz, hogy a dohányzás ellenes küzdelem hatékony legyen, a leszokást segítő hosszútávú egészségügyi programok, gyógyszeres terápiák mellett állandó kampányokra, egyfajta társadalmi nyomásra is szükség van.

Az elmúlt egy-két évtizedben a dohányzás némileg veszített népszerűségéből.

A 2014-es nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a 11. osztályosoknak nagyjából 60 százaléka próbálta ki a cigarettát, míg 2010-ben ez az arány mind a fiúk, mind a lányok körében még bőven 70 százalék fölött volt ebben a korosztályban. A hagyományos cigaretta fogyasztásának visszaszorulása nyomán a világban, így hazánkban is megjelentek az alternatív dohánytermékek és a dohányzást imitáló eszközök.

Ezek közül kiemelt az e-cigaretta, ami komoly kihívás elé állítja a kutatókat és a népegészségügyi szakembereket. Egyrészt a hagyományos cigaretta alternatívájaként mutatják be, ugyanakkor a hosszú távú követéses vizsgálatok hiányában még nem tudunk sokat az e-cigaretta hosszú távú egészségi hatásaival kapcsolatban, hiszen a hagyományos cigaretta kapcsán is sok évtized kellett, hogy felismerjék annak egészségkárosító hatásait.