A kormányfői bejelentés a hétvégén kipattant lehallgatási ügy, illetve a kedden közzétett új magyar jogállamisági jelentés után tartós szembenállás lesz a magyar kormány és az Európai Bizottság, illetve az Európai Parlament között a gyermekvédelminek mondott törvényből. Emiatt még inkább valószínű, hogy legalább a 2022. áprilisi parlamenti választásokig nem jönnek érdemi EU-pénzek Magyarországra.
Ennek oka, hogy a törvény megváltoztatását kéri az Európai Parlament és az Európai Bizottság az Alapjogi Chartában rögzített emberi jogokra hivatkozva, amelyek ún. feljogosító feltételek az uniós programok brüsszeli jóváhagyásához, és a pénzek majdani kiutalásához.

A mai bejelentés üzenete lényegében egybeesik azzal a tegnapi uniós biztosi üzenettel, hogy még jó ideig nem valószínű uniós pénzek kiutalása Magyarország felé.
Ebből itthon egyelőre vajmi keveset éreznek meg az uniós pályázatokon indulók, mert a kormány a 2014-2020-as projektekre a pénzek döntő részét már egyébként is kiutalta és az első 2021-2027-es pályázatot már meg is hirdette, illetve a további kiírások is jönni fognak. Mindez oda vezet, hogy az államháztartás pénzforgalmi deficitje az eddig gondoltnál jóval magasabb pályát járhat be legalább jövő nyárig, mert hosszabb ideig kizárólag a magyar büdzsének kell megfinanszíroznia jelentős pályázati tételeket. Mindez átmenetileg a GDP-arányos adósságpályára is emelő hatást fejt ki és nyugtalanságot okozhat az állampapír-, illetve devizapiacokon, továbbá a hitelminősítők körében is. (Portfolio)