h i r d e t é s

Teljesen más éghajlat alakulhat ki az Arktiszon a globális felmelegedés hatására

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Teljesen más éghajlat alakulhat ki az Arktiszon a globális felmelegedés hatására

2020. szeptember 20. - 16:37

 

Az északi sarkkörön túl elterülő jéggel borított régió az elmúlt időkben radikális változásokon ment keresztül, a legújabb tanulmány szerint már új klíma jött létre ebben a térségben, a jövőben pedig sokkal súlyosabb következményei lehetnek az ott tapasztalható olvadásnak.

A kép illusztráció! - Forrás: Climate Institute

Az arktiszi időjárási körülmények évről évre változtak, néha hidegebb, máskor melegebb hónapok követték egymást, egyre gyakoribbakká váltak az esőzések, és visszaszorultak a havazások. Az idei év azonban teljesen más – kutatók ugyanis bebizonyították, hogy olyan mértékben melegedett fel az északi jégréteg, ami már nem tudható be a természetes ingadozásoknak.

Laura Landrum, a Nemzeti Légkörkutató Központ (NCAR) professzora és a legújabb tanulmány főszerzője a hivatalos közleményben elmondta, "a változás mértéke jelentős – a múltbéli mintákra tovább nem alapozhatunk, mivel az Arktisz egy teljesen eltérő éghajlatba lépett ahhoz képest, mint amit a környékén pár évtizede megfigyelhettünk."

Landrum és kollégái kiderítették, hogy a jeges-tengeri jégmezők akkora mértékben olvadtak meg az elmúlt években, hogy még egy 20. század közepi hideg nyári időszak után sem tudna visszaállni az eredeti állapot – tudhattuk meg a Nature Climate Change tudományos lapban közzétett tanulmányból.

A jelenlegi klíma számítógépes szimulációi és elemzései során rájöttek, hogy a régi arktiszi éghajlatot elfelejthetjük, helyette egy merőben új éghajlattal kell számolni, ami a régió faunáját szintén befolyásolhatja. Ha a szén-dioxid kibocsájtás a legrosszabb forgatókönyvek szerint folytatódik, képtelenség lesz visszafordítani a negatív hatásokat.

Landrum a világ legjobb klímamodelljeit használta fel, amelyeket nemzetközi kutatási projektekben már számtalanszor alkalmaztak, ezáltal statisztikailag a legtökéletesebb képet tudta megalkotni az arktiszi klímáról, figyelembe véve az éves variabilitást és az esetleges fluktuációkat.

Elsősorban alátámasztották a korábban létrehozott modellek hitelességét, egyszóval megállapították, hogy a jövőbeni előrejelzésekhez is támpontként szolgálhatnak ezek az adatsorok. Másodsorban a tudósok statisztikai technikákat igénybe véve próbálták meghatározni, mikor léphette túl a klímaváltozás a természetes variabilitás küszöbértékét.

Mindezek után kimutatták, hogy az Arktiszon valóban új éghajlati viszonyok jöttek létre, amit bizonyítani tudtak a szóban forgó modellek segítségével. Landrum és társai felfedezték azt is, hogy az Északi-sark közelében lévő jégréteg az elkövetkező néhány évtizedben jégmentessé válhat.

Ha a jelenlegi gázemissziós adatokkal kalkulálunk, akkor az Arktisz jégmezői az évszázad végére 3-10 hónapon keresztül teljesen elolvadhatnak, az óceánok feletti éghajlat pedig nagyjából a 2050-es évekre alakulhat át. Nemcsak az olvadási, hanem az esős időszakok is tovább tarthatnak – az éppen aktuális szén-dioxid kibocsájtás mellett 2100-ra 60-90 nappal meghosszabbodhatnak a csapadékos periódusok. (liner.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s