Lassan ott tartunk, hogy ha bármilyen terrortámadás történik Nyugat-Európában, a szálak szinte mindig Belgiumba vezetnek. Azon belül leginkább Brüsszelbe - írja a 24.hu.

Azon belül még inkább Molenbeek-Saint-Jeanba.

Molenbeek-Saint-Jean (flamandosan: Sint-Jans-Molenbeek) hosszú évek alatt vívta ki a 19 városkából álló Brüsszel Józsefvárosának kétes hírnevét. Molenbeek egészen ősi település, több mint ezer éves. A kora középkorban felkapott búcsújáróhely volt, majd a 13. században csatolták Brüsszelhez. A vidékies jellegét az ipari forradalommal veszítette el, és a zsúfolt, mocskos lakókörnyezet miatt hamar a Kis-Manchester név ragadt rá.

Közben megépült a Brüsszel-Charleroi-csatorna és egyre több bevándorló melós költözött ide Franciaországból és Dél-Európából. Aztán szép lassan lehanyatlott és eltűnt innen az ipar, de a zsúfolt, nyomorgó lakókörnyezet maradt. Afrikából és a Közel-Keletről új bevándorlók érkeztek, és munka híján a bűnözés és a kilátástalanság ütötte fel a fejét. Az itt lévő cégek közül volt olyan, amelyik a bűnözés miatt menekült el a majdnem 100 ezres Molenbeekből.

Most pedig ott tart a város, ahol a part szakad: hét embert őrizetbe vettek, kettőt meg is vádoltak hétfőn a belga hatóságok a párizsi merényletek miatt, és egy Volkswagent is itt találtak meg, amit korábban a merényletek helyszínén láttak. Molenbeekből származott Ayoub el-Khazzani, aki korábban a Brüsszel-Párizs expresszen támadt az utasokra, majd lefegyverezték. Mehdi Nemmouche is itt élt, ő tavaly egy brüsszeli zsidó múzeumban lövöldözött. A marokkói Hasszán el-Haszki is itt lakott, ő pedig a 2004-es madridi vonatrobbantások egyik kitervelője volt. És a mostani merényletek felelőseiről még nem is beszéltünk, így a főszervező Abdelhamid Abaaoudról vagy az Abdeslam-fivérekről.

Molenbeeket az tette fel igazán a térképre, amit Jan Jambon belga belügyminiszter mondott, miután kiderült, megint innen származik egy merénylő:

Molenbeekben a problémák még mindig jelen vannak. A következő napokban először meg akarom érteni, hogy ami máshol működik, Brüsszelben miért nem. Hogy ki akarom-e pucolni Molenbeeket? Mindenesetre meg kell fontolnom, miért maradt ez a város problémás. Majd meglátom, mit tudunk tenni, de egy dolog biztos: a továbbiakban nem fogadhatjuk el ezt a helyzetet.

Jambon nyilatkozatának meg is lett az eredménye, a világ összes lapja Párizs után Brüsszelbe küldte a riporterét, hogy megértse, miért lett Molenbeek Európa terroristakeltetője. A legtöbb cikk arra jut, hogy Molenbeek falai graffitisek, munkásai állástalanok (30,9 százalékos a munkanélküliség), gyerekeit elnyeli a bűnözés, de a muszlim többségű, nagyon multikulti város nem a pokol legmélyebb bugyra. Az Independent szerint kifejezetten megjelent a dzsentrifikáció: menő kávézók nyílnak, loftlakásokat építenek, patent szállókat nyitnak, ráadásul egyre vastagabb a középosztály.

Persze sok szám mást mutat, Szíriába semelyik európai országból nem utazott harcolni annyi ember lakosonként, mint Belgiumból (440 fő). A toborzás céljára kiváló a Molenbeekben található 22 mecset (bár az Iszlám Állam már inkább a neten toboroz vagy a börtönökben). Az 1970-es évektől ráadásul Szaúd-Arábia komoly pénzeket ölt a nyugat-európai, az iszlám vahabita, keményvonalas ágát reprezentáló mecsetek építésébe. Khalil Zeguendi, a muszlimok integrációját elősegítő aktivista szerint jobban kéne – akár kamerákkal – ellenőrizni ezeket a mecseteket.

De a kameráknál mélyebb programra van szükség:

A tény, hogy sok ember úgy érzi, sose fog semmi sikerülni neki, nincs esélye a társadalomban, és irigykedik másokra – ez termékeny talajt jelent a toborzásnak” – mondta Bilal Benyaich, a radikális iszlám kutatója.

Persze a teljes lakosság reménytelen részének csupán a töredéke adja a fejét emberölésre vagy épp szíriai harcra (őket a tavaly lebuktatott Sharia4Belgium csoport toborozta). Ebben annak is szerepe lehet, hogy ugyan a többség belgának se tekinti őket, de volt otthonukban, pl. Marokkóban ők már nem számítanak marokkóinak sem.

Az iszlamisták kulcsembere

Az egész dzsihádosodási folyamatban fontos szerepe volt Fouad Belkacemnek, egy betörőből lett milicistának, aki keményen térített muszlimokat az Antwerpen-Brüsszel tengelyen. A Sharia4Belgium csoportot is ő szervezte, és nélküle nem mentek volna ki annyian Szíriába harcolni az Iszlám Államnak. A New Yorker riportere beszélt olyan belga anyával, akinek három fiát csábították ki a reménytelen öldöklésbe. És aki egyszer kimegy, az minden ismerősét ki akarja csábítani, így exponenciálisan nőhet a kiutazók száma.

A párizsi terrortámadás egyik gyanúsítottjának, Brahim Abdeslamnak a bárja a Molenbeek városrészben. AFP PHOTO / EMMANUEL DUNAND

Egy nevét nem vállaló belga nő, aki az Uccle nevű városrészben él, nyilatkozott a 24.hu-nak. Elmondta, hogy nincs túl jó hírneve Molenbeeknek, amit zömmel bevándorlók és fiatalok laknak, és sokan legettózzák emiatt. Az Észak-Afrikából származó fiatalokat pedig kiköpi a társadalom, nem kapnak munkát ugyanúgy, ahogy Párizs elővárosaiban sem. “Molenbeek néhány része egy kissé be-ne-menj jellegű terület a rendőrségnek, én se járok arra sose” – írta forrásunk, aki szerint Észak-Brüsszel a radikálisok igazi melegágya. Hozzátette, “voltaképp nappal semmi sem történik itt…, de azért érzed a vibrálást.”

Ugyanakkor annak ellenére, hogy mindenhonnan negatív kép sugárzik a városrészről, sokat tesznek azért, hogy felzárkóztassák azt. A Brüsszelben élő Judit is minden héten ide jár piacra, sőt, közel is lakik Molenbeekhez. A következőket írta a 24.hu-nak:

"Kb. 300 méterre lakom onnan, piacra is oda járok minden héten, úgyhogy egy részét jól ismerem Molenbeeknek. Ez az egyik legszegényebb része a városnak, és magas a munkanélküliség, de közben rengeteg jó dolog is történik. Tavaly például Molenbeek volt egy évre a frankofón, Belgium kulturális fővárosa, és egész évben kiállítások, előadások, rendezvények voltak, nagyrészt molenbeeki művészek részvételével. Holnap is megyek oda, az egyik fő téren szerveznek gyertyagyújtást a politikai erőszak áldozatainak emlékére Párizsban és mindenhol a világon."

24.hu