Jelentősen átrajzolhatja az európai energetikai viszonyokat egy friss kutatás, amely szerint néhány év múlva a napenergia könnyedén lekörözhet olyan fosszilis energiahordozókat, mint például a földgáz - írja az Electrek.

A lap a norvég energetikai piackutató, a Rystad Energy legújabb kutatási anyagára hivatkozik, amely szerint Európában rövidesen akár tízszer drágább lehet a gázüzemű erőművek fenntartása, mint az új napenergia-kapacitások kiépítése.

A földgáz ára az orosz exportmennyiség csökkenése miatt ugrott meg, igaz, tőlünk nyugatabbra sok helyen már meredeken zuhannak az árfolyamok. A Rystad elemzése rámutatott, hogy a holland TTF gáztőzsdén 2021-ben még 46 euró körül alakult egy megawattórányi gáz ára, míg idén ugyanezért a mennyiségért már 134 eurót kellett fizetni, ami 187 százalékos növekedést jelent.

Jövőre viszont több mint 50 gigawattnyi új nap-, és szélenergia kapacitás kiépítése kezdődik Európában, ami mellé oda kell tenni azt a körülbelül 30 gigawattnyi nukleáris kapacitást, amelyet Franciaország tervez újra üzembe állítani, az épp most zajló karbantartásokat követően.

A Rystad előrejelzése szerint a TTF árai 2030-ra 31 euró körül stabilizálódhatnak, ami azt jelenti, hogy az úgynevezett élettartamra vonatkoztatott fajlagos energiaköltség (levelized cost of electricity - LCOE) a már meglévő erőműveknél megawattóránként 150 euró körül alakul. Ez pedig több mint háromszorosa a tervezett új naperőművek LCOE-értékének. Ahhoz, hogy a földgáz továbbra is versenyképes energiahordozó maradjon, a fenti árnak 17 euró környékére kellene visszaesnie, míg a szén árának pedig tonnánként 10 euró környékére, ami a norvég piackutató szerint "jelenleg elképzelhetetlen".

A földgáznak egy ideig még fontos szerepe lesz az európai energiamixben, azonban, hacsak valami óriási változás be nem mkövetkezik, akkor az egyszerű közgazdasági alapszabályok és a klímaváltozás miatti aggodalmak egyértelműen a megújulók felé billentik majd a mérleg nyelvét

- magyarázta Carlos Torres Diaz, a Rystad Energy energetikai üzletágának vezetője.

A cég kutatása arra is rámutatott, hogy 2028-ig a gáztermelés helyett a tiszta energia előállítására alkalmas új létesítményekre és kapacitás kialakítására elköltött pénzből mintegy 333 gigawatt állítható elő, amely 663 terawattórányi áram előállítását teszi lehetővé. Ez azt jelenti, hogy ugyanebben az évben - azaz bő öt év múlva - már annyi megújuló energiát lehet majd termelni Európában, amellyel kiváltható lehet a földgáz hasonló célú alkalmazása.

Az évszázad közepére, azaz 2050-re pedig már több mint 2000 terawattórányi megújuló kapacitás áll majd az öreg kontinens rendelkezésére. A Rystad Energy számításai szerint eddigre 520 gigawattnyi ipari méretű akkumulátor-kapacitás is segíti majd Európa megújuló energiaigényeinek kiszolgálását. (ZÖLDPÁLYA)