KSH közelmúltban megjelent Környezeti helyzetkép, 2018 című kiadványában látható egy térkép, amely az ivóvizek arzén-szennyezettségét mutatja be. Ám mint a G7 kiszúrta, a 85 település vagy településrész közül, ahol az egészségügyi határértéket elérő, illetve afölötti legmagasabb arzénszennyezettséget mérték, 70-ben már lezárult az ivóvízhálózat fejlesztése, aminek pont ezt a problémát kellett volna orvosolnia.

A WHO egészségügyi világszervezet 1993-ban határozta meg 10 mikrogramm/literben az arzén egészségügyi határértékét: efölött annak jelenléte az ivóvizekben veszélyes, többek közt hosszú távon rákkeltő. Ezt az EU is átvette, de Magyarországon 2009-ig 50 mikrogramm/liter volt a határérték, majd 2012 végéig 20 lett a határ, ezt követően már idehaza is 10. Az EU Magyarország uniós csatlakozása óta százmilliárdokat adott arra, hogy az ivóvíz minősége minden magyarországi településen megfeleljen az uniós normáknak.

A 2017-es jelentésből kiderült, a 365 vízellátási körzetből 66 esetében az ivóvíz nem felel meg az EU vízminőségi irányelvének, ami miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, és még a támogatások visszafizettetése is felmerült.

A G7 úgy számolta a több várost, falut felölelő beruházásoknál a települések számával és részben nagyságával súlyozva, hogy mintegy17 milliárd forintba kerülő fejlesztés után fordul elő még mindig, hogy határértéket elérő vagy meghaladó arzéntartalmú víz folyik a csapból.

A portál interaktív egy térképet is közzétett az arzénnal leginkább szennyezett vizű településekről. Ezen kattintás után látszik a szennyezettség legnagyobb mért értéke, illetve a több mérésből átlagolt középérték, valamint az is, hogy melyik cég hány milliárd forintból dolgozott az ivóvízhálózaton:

nepszava.hu / borsod24.com