Tízszer annyi lehet a valós fertőzöttek száma itthon, mint az igazolt eseteké
Többször elmondta már Müller Cecília országos tisztifőorvos, hogy nagy valószínűség szerint Budapesten robbanhat majd be a koronavírus-járvány, és az elmúlt két nap számadatai elég elkeserítőek.
A Blikk most magyar tudósokat kérdezett arról, számításaik szerint mi vár ránk a továbbiakban. Ferenci Tamás biostatisztikus szerint sok tényező kell ahhoz, hogy a járványgörbe laposodni kezdjen, és bár a kormányzat által bevezetett rendkívüli intézkedések a jelek szerint működnek, azonban a járvány tetőzését aligha hozzák előrébb. Ferenci tagja annak a munkacsoportnak is, amellyel az operatív törzs és Orbán Viktor is rendszeresen egyeztet. A tudós szerint a járvány végét egyelőre megbecsülni sem lehet, de az nagyon fontos volna, hogy többet teszteljenek.
Tízzel meg kell szorozni a hivatalos adatokat, és akkor közelítőleg megkapjuk hány embert fertőzött már meg ténylegesen a koronavírus itthon. Ezt az Indexnek. mondta a klinikai biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense.
A cikk megjelenésekor ezek szerint majdnem 9000 fertőzött lehet Magyarországon.
A kutató hangsúlyozta, bár a kormányzati intézkedések nálunk nagyon gyorsak voltak, és az emberek fegyelmezetten viselkednek, sokkal többet kellene tesztelni. Ha ugyanis kevesebbet tesztelnek, logikusan a kimutatott fertőzések száma is alacsonyabb lesz. Márpedig itthon még a fertőzöttekkel egy háztartásban élőket sem tesztelik automatikusan.
Ferenci egyébként tagja annak az a tudományos munkacsoportnak, mely folyamatosan jelent a miniszterelnöknek, hogy modellszámításokkal segítse a hivatalos döntések meghozatalát.
A szakember ugyanazon a véleményen van, amit korábban a WHO főigazgatója is hangsúlyozott: tesztelni, tesztelni, tesztelni kell.
A kutató készített egy folyamatosan frissülő nyilvános oldalt is, ahol a mindenki számára elérhető adatokon mutatja meg, mi az, amit matematikai eszközökkel most látni lehet a járvány lefutásából.
Kertész János hálózatkutatással foglalkozó Széchenyi-díjas professzor arról beszélt, a lényeg, hogy az egészségügyi ellátás összeomlását elkerüljük. Ha az emberek nem érintkeznek egymással, a vírus nem tud terjedni, és előbb-utóbb megszűnik.
A kutató szerint az előjelzett júniusi-augusztusi lecsengés után a vírus terjedése újra elindulhat, vannak erre utaló jelek például Dél-Koreában. Ő is azt hangsúlyozza, hogy minél több tesztelés kell, azzal meg lehet előzni a nagyobb bajt. (nlc.hu)