A republikánus versenyben vezető Donald Trump ötből öt államban is nagyot nyert, míg Hillary Clinton kihívója, Bernie Sanders ugyan tudott fogni egy kisebb államot, de a legfontosabbakban a volt first lady fölénye érvényesült a kedden tartott előválasztásokon.

Trump ezzel egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy összegyűjtse a republikánus elnökjelöltséghez szükséges 1237 delegáltat, azonban nagyon sok múlik majd az egy hét múlva szavazó Indianán. Clinton tovább tudta növelni eddig is szinte behozhatatlan előnyét, elnökjelöltsége pedig már nem nagyon lehet kérdés, de Sanders ennek ellenére kitarthat a júniusban szavazó utolsó államokig.

Behúzta a keleti partot

Volt néhány hét, ami nem a milliárdosnak kedvezett, többek között kikapott Wisconsinban, de Trump múlt héten New York szinte összes delegáltjának bezsebelésével fontos lépést tett előre a jelöltsége felé. A most szavazó öt államban is felülteljesítette a felméréseket, és nemcsak nyert, hanem tényleg tarolt, három államban is 60 százalék felett végzett. Az elnyerhető, kötött mandátummal rendelkező delegáltak közül 118-ból legalább 105-öt vihet, és már 950-nél több küldötnél jár. A delegáltak szavaznak majd júliusban a párt jelöltállító gyűlésén a republikánusok hivatalos elnökjelöltjéről.

Győztem, vége van

– jelentette ki győzelmi beszédében a magát a párt várható elnökjelöltjének nevező milliárdos. „Nem csak nyertünk. Nagyot nyertünk." Trump megismételte, hogy a republikánus előválasztási rendszer csaló módon lett kitalálva, de azt mondta, átlép az akadályokon. „Meg kell gyógyítanunk a republikánus pártot." A továbbra is versenyben maradt ellenfeleit, Ted Cruz texasi szenátort és John Kasich ohiói kormányzót veszteseknek nevezte, akik akadályozzák, hogy végre Hillary Clintonra koncentrálhasson. Clintont is keményen bírálta, azt mondta róla, hogy

ha férfi volna, a szavazatok öt százalékát is alig kapná meg.

Talpon maradt ellenfeleinek, Cruznak és Kasich-nek már nincs esélye összegyűjteni a szükséges delegáltakat, de a milliárdos jelöltségétől ódzkodó pártvezetéssel együtt abban bíznak, hogy Trump sem jut el az 1237-ig, az útja ugyanis a mostani győzelmekkel is ki van számolva. Ebben az esetben ugyanis nyílt konvenciót kellene tartaniuk a republikánusoknak, amin aztán a háttérben folyó árnyékkampányban jól szereplő Cruznak, de másnak is lenne esélye előzésre. A republikánus előválasztás lehetséges forgatókönyveiről, az egyes államok jelentőségéről, az 1237 delegáltról, és egy esetleges nyílt konvenció menetéről itt írt az Index bővebben>>>

Trumpnak a végén az is számíthat, hogy kedden 56,8 százalékkal nagyon biztosan nyert Pennsylvaniában, aminek a 71 delegáltjából azonban csak 17-et kap meg automatikusan. A maradék 54 küldöttre közvetlenül szavaztak a választók, és ők senki felé sincsenek lekötelezve, így egy szorosan alakuló végjátékban fontos szerep juthat nekik a júliusi konvención. 1976-ban, a republikánusok utolsó nyílt jelöltállító gyűlésekor is pont a pennsylvaniai delegáció volt az, amit Ronald Reagan végül sikertelenül próbált a maga oldalára állítani Gerald Ford elnök ellen. Ezek a delegáltak ugyan bármikor megváltoztathatják véleményüket, de úgy tűnik, hogy közel felük szinte biztosan a milliárdosra szavaz majd, ami sokat segíthet Trumpnak a bűvös határ elérésében is.

Egyelőre azonban minden szem az egy hét múlva előválasztó Indianára szegeződik majd, amire nagy szüksége van a milliárdosnak. Más kérdés, hogy lassan meg is lehet akár fordítani: ha Cruzék nem tudnak ott újra erőre kapni, akkor már egyre kevesebb esélyük marad a nyílt konvenció kiharcolására. Sokatmondó volt, hogy Trump riválisai nem is próbáltak meg hatalmas hajrát indítani a keddi államokban, a magát a milliárdos egyetlen reális alternatívájának beállító

Cruz az elmúlt napokban már Indianában kampányolt.

A mostani ötből egyedül Pennsylvaniában második texasi szenátor és a négy második helyével is csak néhány delegáltat szerző Kasich néhány napja megállapodott abban, hogy egyeztetik kampánystratégiáikat. Ez praktikusan azt jelenti, hogy Cruz nem kampányol majd a csak később szavazó Oregonban és Új-Mexikóban, Kasich viszont szabad utat ad neki a kulcsfontosságú Indianában – habár választóit nem szólította fel nyílt átszavazásra.  Cruz abban reménykedhet, hogy össze tudott rántani egy széleskörű koalíciót maga mögött a közeli Wisconsinban. Kérdés, hogyan alakulnak az esélyek a következő egy hétben, az eddigi felmérésekben ugyanis Trump néhány százalékos előnyét mérték, és a győzelmi sorozattal érkező ingatlanmágnás kedden felülteljesített az előzetes várakozásokhoz képest.

Akárhogy lesz is azonban, csak a június 7-én utolsóként szavazó államokban, köztük Kaliforniában dől majd el véglegesen, pontosan mennyi delegálttal zár az 1237-hez képest Trump, és fognak-e számítani például a most megszavazott pennsylvaniai szabad küldöttek.

Clinton előnye óriási

A demokratáknál Clinton múlt héten New Yorkban már derékba törte Sanders azt megelőzően aratott győzelmeivel szerzett lendületét, és tovább erősítette eddig is tetemes előnyét az államokban elnyert delegáltak között. A volt first ladynek feküdt a kedden szavazó államok többsége is, egyedül Rhode Islanden mutatkozott igazi esélye Sandersnek, és azt végül biztosan hozta is.

A múlt héten New Yorkban lett botrány abból, hogy kiderült, pont a Sandersnek kedvező Brooklynban töröltek rengeteg demokratát a névjegyzékből, és sokan végül szavazni sem tudtak, most pedig Rhode Islanden csak az elnökválasztáson használt szavazóhelyek harmadát nyitották meg, mivel a helyi szervezet szerint kevesebben szavaznak az előválasztások alatt. Ez végül feltehetően nem befolyásolta lényegesen az eredményeket.

A Rhode Island-i győzelem azonban a kevés elnyerhető delegált miatt csak szépségtapaszt jelenthetett Sandersnek, mert a két legfontosabb államban, Pennsylvaniában és Marylandben 55,6 és 63 százalékkal győzött Clinton. A volt külügyminiszter megint nagyot nyert a feketék között, de a fehérek között is elég biztosan verte ezúttal Sanderst.

A delegáltakat tekintve a két jelölt közötti különbség megint közel 300-ra nőtt,

amivel az eddig is szinte utolérhetetlen Clinton csak még távolabb került a vermonti ellenfelétől. A különbséget jól érzékelteti, hogy 2008-ban Barack Obama nagyjából száz delegáltas előnnyel zárt végül Clintonnal szemben, mégsem volt esélye a volt first ladynek a fordításra.

Clinton győzelmi beszédében már a novemberi elnökválasztásra készülve sokkal kevésbé volt harcias, mint az elmúlt hetekben.

Sokkal több minden egyesít, mint ami megoszt minket

– mondta békejobbot nyújtva, és Sanderst is dicsérte. Trumpot viszont megosztó jelöltnek nevezte, és keményen ostorozta. Clinton egyébként a napokban új frontot nyitott Trump ellen, aki szerinte érzéketlen a milliárdosok szintje alatt élők problémáira.

A magát demokratikus szocialistának valló szenátor kampánycsapata nyilvánosan továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy kitartanak az utolsó államig, de a New York Times kedden arról írt, hogy szerdán tanácsadóival átgondolják a helyzetüket, vannak, akik szerint arról is szó lehet, hogyan lehetne elegánsan befejezni. Egyébként pedig Sanders már korábban és most is jelezte, hogy egyik célja az üzenetének és kampánytémáinak továbbítása, amivel a demokrata pártot is formálni akarja. Ennél többhöz azonban már csodára lenne szüksége (egészen konkrétan a hátralévő delegáltak 64 százalékának megnyerésére többségében inkább Clintonnak kedvező államokban, amire nincs esélye). A független indulását szorgalmazó Trumpnak Sanders azzal szólt vissza, hogy azért küzd, hogy a republikánusok ne kerülhessenek az elnökség közelébe.

Clinton ellenben az őt támogató szuperdelegáltakat – pártvezetők, kongresszusi képviselők, szenátorok – is számolva már alig több mint 200 delegáltra van a demokratáknál a jelöltséghez szükséges 2383 küldöttől. Könnyen lehet azonban, hogy ahogy ő sem szállt ki 2008-ban Obama ellen, ezúttal Sanders is végigkíséri őt a hátralévő államokban.

index.hu