Zavart szenved a zsíranyagcsere, a második a szénhidrát anyagcsere zavara, a harmadik az elhízás, a negyedik pedig a magas vérnyomás.

A metabolikus-szindróma előfordulása

Ez a szindróma férfiakat és nőket egyaránt érinti, jellemzően 20-25 éves kortól, de az előfordulás egyre gyakoribb a fiatalkorúak körében is. Tény az is, hogy nőknél a szindrómát a testsúlyproblémák miatt hamarabb fedezik fel, mint a férfiaknál.

A metabolikus-szindróma okai és tünetei

A tünetek hátterében genetikai hajlam is állhat, ám ennél sokkal fontosabbak az életmódbeli tényezők. Ezen belül a leggyakoribb ok a helytelen táplálkozás - azon belül is a többlet kalória bevitel és az alkoholfogyasztás -, valamint a mozgásszegény életmód. A vérnyomás szempontjából hajlamosító tényező a túlzott sóbevitel, ami vérnyomás emelkedést okozhat.
A szindróma első tünete egyértelműen a súlytöbblet, a betegeknek ez tűnik fel elsőként, de ugyancsak látványos szimptóma a magas vérnyomás is. Ez a kettő együtt már felvetheti a metabolikus szindróma gyanúját. A többi tünet - a magas vérzsírérték és a magas vércukor- vagy inzulinérték - már csak laboratóriumi vizsgálattal mutatható ki egyértelműen.

Hogyan diagnosztizálható?

A diagnózis a tünetek és a laboratóriumi eredmények alapján állítható fel. Ahhoz, hogy a tünet együttest metabolikus szindrómaként lehessen definiálni, a tünetcsoport négy fő területéből az elhízás mellett legalább kettőnek meg kell jelennie.

A négy fő terület kritériuma a következő:

• Centrális elhízásnál a kritérium az, hogy a haskörfogat férfiaknál 94 centiméter, míg nőknél 80 centiméter feletti legyen.
• A trigliceridszintnek magasnak, 1,7 mmol/l felettinek, eközben a jó koleszterinszintnek alacsonynak kell lennie. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a HDL szint férfiaknál 1,03 mmol/l, míg nőknél, 1,29 mmol/l alatti.
• Az artériás vérnyomásnak meg kell haladnia a 130/85 higanymillimétert.
• Az éhgyomri vércukorszintnek át kell lépnie az 5,6 mmol/l-es értéket, illetve a betegnek korábban már diagnosztizált 2-es típusú cukorbetegsége kell legyen. Ha az éhgyomri vércukorérték 5,6 mmol/l-nél alacsonyabb, ám a többi résztünet adott, akkor a cukoranyagcsere-zavar részdiagnózisának felállításához 2 órás cukorterheléses tesztet is végezni kell, illetve meg kell nézni az inzulinszinteket is, tisztázni kell, van-e a betegnek inzulinrezisztenciája.

És a szövődmények...

A metabolikus szindróma kezelése azért fontos, mert a tünetegyüttes nem csak azt jelenti, hogy valakinek "magas a vérnyomása" és "magas a vércukorszintje", hanem azt is, hogy a vele érintetteknél magas a kockázata a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek.
Azaz ha a problémát nem kezelik, akkor a magas vércukorérték, az elhízás, a magas vérnyomás és magas vérzsírszint szívinfarktushoz agyi érelzárósáshoz vezethet, stroke-ot okozhat; áttételesen a beteg halálát is okozhatja ezek a tünetek.

Hogyan kezelhető?

A kezelés e szindróma esetében főként életmódváltást jelent, azon belül elsőként az étrend megváltoztatását. A betegeknek át kell térnie alacsonyabb glikémiás indexű, zöldségből, gyümölcsből, teljes őrlésű gabonákból, meghatározott mennyiségű és minőségű sovány húsokból álló étrendre (tulajdonképpen cukorbeteg diétát kell tartaniuk). Fontos az is, hogy az érintetteknél ne a vacsora legyen a fő étkezés, hanem a beteg inkább többször egyen keveset a nap folyamán.
Fontos a mozgás azon belül is azok a sportok, amelyek a kalóriát jobban égetik, a keringést jobban serkentik; tipikusan ilyen a kerékpározás, a futás, a kocogás és az evezés. Efféle mozgásformát legalább hetente háromszor érdemes végezni egy-másfél órán keresztül.

A betegek egy részének átmenetileg gyógyszert is szednie kell, akár a cukorbetegség, akár a magas vérnyomás miatt.
A metabolikus szindróma kezelésénél viszont az a cél, hogy ezeket a gyógyszereket az életmódváltást követően el lehessen hagyni.