Mi is ez tulajdonképpen?

Természetes alvásritmusuk eltolódik, így nem lesznek álmosak késő este, csak a következő nap hajnali óráiban: amikor viszont már el tudnak aludni, akkor jól is alszanak. Amiatt viszont, hogy nem tudnak rendes időben elaludni, krónikus alváshiány is kialakulhat náluk, emiatt pedig fizikai és mentális egészségük is jelentős romlásnak indulhat.

"A DSPS az éjjeli bagolyság extrém változata"

- állítja Dr. Neil Stanley brit alváskutató.

"Ez lehet genetikai alapú, lehet minta, amelyet szüleinktől látunk vagy akár a saját életünk ritmusa is alakulhat így, a testünk pedig hozzászokik. A rászokási folyamat maximum három hónapig tarthat."

A kutató szerint jelenleg a brit népesség 0,15 százaléka, közel 96 ezer ember szenved ettől az állapottól, aminek kiváltó oka lehet a stresszes munkahelyi légkör vagy éppenséggel a technikai eszközök elterjedtsége, hiszen a mobilok, számítógépek vagy tévék fényei, jelzései könnyen megzavarhatják a belső óra működését.

5 gyakori alvásprobléma

Szerencsés ember az, aki még nem szenvedett alvászavartól. Akik nem tartoznak ebbe a körbe, azoknál a leggyakoribb panasz az, hogy nehezen megy az elalvás, éjszaka többször felébrednek, alvásuk egyáltalán nem pihentető. Aki magára ismert, az figyeljen!
Dr. Stanley szerint az emberek csendben szenvednek problémájuk miatt, hiszen a körzeti orvosok viszonylag keveset tudnak az alvásproblémákról és pontos diagnózist sem tudnak felállítani, a DSPS-t pedig gyakran depressziónak diagnosztizálják, tévesen.

A kutató leszögezi: az, hogy mikor és milyen sokáig alszunk, nem probléma - kivéve, ha ez például a munkahelyi teljesítményünket befolyásolja, kezdve azzal, hogy beérünk-e egyáltalán időben munkahelyünkre. A DSPS-ben szenvedők ugyanis 2-3 órával később fekszenek, mint mindenki más és ennek eredményeképpen krónikusan fáradtan ébrednek fel.

A hosszútávú alvásmegvonás miatt szívünkre extra teher nehezedik, hiszen a kevesebb alvás miatt magasabb vérnyomást és nagyobb pulzust tapasztalhatunk. A mélyalvási fáziskihagyása a test glükóztermelését is befolyásolhatja, amely kettes típusú diabéteszhez is vezethet. Ha ez nem lenne elég, szellemi és fizikai teljesítményünk is jelentősen csökkenhet, hiszen éjszakánként nem regenerálódunk. Romlik a koncentrációs képességünk és hangulatunk is, halványul bőrünk színe, karikásak lesznek a szemeink. Egyesek hízhatnak is, mivel az alváshiány az étvágyhormonokra is kihatással van. Mindemellett az immunrendszer is sokkal gyengébb lesz, úgyhogy könnyebben lehetnek betegek is a DSPS-től szenvedők.

A test természetes alvásciklusát a fény is befolyásolja, a számítógépek, mobilok, tabletek, tévék kék fénye olyan jeleket adhat agyunknak, hogy ébren kell lennie, mivel ezt a fajta fényt nappali fényként érzékeli. A fény az alváshormonként is ismert melatonin termelődésére is kihatással van: melatoninszintünk 24 órás ciklusokban váltakozikés testóránk vezérli. A szintje éjszakánként, alvás közben nő és természetes fényben csökken, ilyenkor vagyunk ébren.

Aki DSPS-ben szenved, annak egy órával lefekvés előtt már el kéne kerülnie a digitális eszközöket és az erős fényt.

Dr. Nerina Ramlakhan londoni alvásszakértő és a TiredButWired c. könyv szerzője szerint a stresszkezelés rendkívül fontos pontja a DSPS orvoslásának. A stressz következtében ugyanis szervezetünkadrenalint termel, ez pedig ébren tart minket.

A kutató hozzáteszi: egy jó reggeli például segíthet abban, hogy a testórát a jó ritmusba szoktassuk: a jó étkezés ugyanis nem csak a vércukorszintet teszi rendbe, hanem a melatonintermelést is segíti. Sokan persze a reggelizés helyett inkább csak a kávézást vállalják, ami hosszú távon további problémákhoz vezethet.

Tehát amire figyeljünk: egészséges táplálkozás, legalább napi 4-5x étkezés, bő folyadék  fogyasztás, időben és megfelelő körülmények közötti elalvás, és a legfontosabb zárjuk ki a fejünkből, a szobánkból a zavaró gondolatokat tényezőket! Jó pihenést mindenkinek!

Forrás: Házipatika