Ezután a jegybanknak a nyeresége 50 százalékát kötelezően be kell fizetnie a költségvetésnek, ha viszont a büdzsének kell állnia az MNB veszteségét, azt öt év alatt, egyenlő részletekben teheti meg - foglalja össze a tervezett változásokat a Bank360.hu.

Számos ponton akarja módosítani a kormány a jegybanktörvényt a Pénzügyminisztérium által egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint. Ebből az ügyfeleket leginkább az a rendelkezés érinti majd, ami alapján egy újabb adósságféket határozhat meg az MNB elnöke a magánszemélyeknek nyújtott hitelekre és lízingszerződésekre.  

Jelenleg a magánszemélyeknek nyújtott hitel- és pénzkölcsön szerződéseknél a jegybankelnök a jövedelemarányos törlesztőrészlet legfelső mértékét határozhatja meg. Ezen felül az ingatlan- és autóhiteleknél, valamint pénzügyi lízingügyleteknél az ingatlan és gépjármű értékéhez viszonyított hitelösszeg maximális mértékét is (ez a hitelfedezeti arány). 

Az adósságfékszabályként ismert jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM) azt köti ki, hogy a különböző hiteltípusoknál mekkora lehet a maximális törlesztőrészlet az adós havi nettó jövedelméhez képest. Ez jelenleg a fogyasztási hiteleknél (ilyen a személyi kölcsön is) havi 500 ezer forintos jövedelemig annak 50 százaléka, annál nagyobbnál 60 százaléka. 

A jelzálogkölcsönöknél, amilyenek a lakáshitelek is, a havi törlesztőrészlet 500 ezres nettóig kamatperiódustól függően a jövedelem 30-60 százaléka, 500 ezer felett pedig 25-50 százaléka lehet maximum. A JTM számításánál a hiteligénylő minden kölcsönének törlesztőrészletét figyelembe veszik.

Ezt az adósságféket bővíti ki egy újabbal a törvénytervezet, amely szerint ugyanis a hitel- és lízingtartozás jövedelem arányában megengedett maximális mértékét is meghatározhatja rendeletében az MNB elnöke a JTM-en felül. A banknak és lízingcégnek tehát majd azt is vizsgálnia kell, hogy a teljes tartozás belefér-e az MNB által meghatározott limitbe (ami valószínűleg az igénylő jövedelmének valahányszorosa lesz).

Az MNB és az ÁSZ elnökének egyforma bére lesz   

A törvénytervezet egy másik paragrafusa is foglalkozik a jövedelmekkel, de már a jegybank vezetőinek a bérével, amelynél felold egy jövedelemféket. A tervezet szerint az MNB elnökének “tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó, MNB-től származó havi alapbére az Állami Számvevőszék elnökének az Állami Számvevőszéktől származó havi keresetével egyezik meg.” 

Jelenleg Matolcsy György alapbére a jegybanktörvény szerint 5 millió forint, ha viszont ez így maradna, akkor az éppen a magas infláció ellen harcoló jegybank elnöke a magas infláció miatt alapos reálbércsökkenést szenvedne el. Ez azonban a tervezett törvénymódosítás szerint nem fog bekövetkezni, ugyanis az MNB elnökének bérét az Állami Számvevőszék elnökének (jelenleg az MNB volt alelnökének, Windisch Lászlónak) a béréhez kötik - írja a Bank360.hu. Az ÁSZ-elnök fizetését a számvevőszéki törvény így szabályozza: “a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított, az Állami Számvevőszéktől származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tizenkétszerese”.

2021-ben a bruttó átlagkereset 438 800 forint volt. Már ez alapján is valamivel a jelenlegi 5 millió forint fölé, 5,26 millióra nőne a jegybankelnök havi bére. Az idei számok alapján azonban feltételezhetően 500 ezer forint körül lesz a 2022-es bruttó átlagkereset, ami már 6 millió forintos havi bruttót jelent majd az MNB elnökének. Vele együtt az MNB vezetőinek az illetménye is nő majd, ugyanis ez az elnöki bér százalékában van meghatározva. Az alelnököké 90 százalék, a monetáris tanács és a felügyelőbizottság tagjaié 60 százalék.

A nyereség fele a költségvetésé, de a veszteséget öt év alatt fizeti ki

Van azonban a törvénytervezetben egy olyan új szabály is, aminek aligha örül ennyire a jegybank vezetése, és amihez képest a fizetésemelés aprópénznek számít - hívja fel a figyelmet a Bank360.hu. A törvénytervezet szerint ugyanis amennyiben a tárgyév végére vonatkozóan az MNB saját tőkéjének összege meghaladja a jegyzett tőkéjét, akkor nyereségének 50 százalékát ki kell fizetnie osztalékként az államnak. Eddig ilyen kötelezettsége a jegybanknak nem volt. A költségvetés tehát ezután mindenképpen elvonja a jegybanki nyereség felét, ha annak a tőkehelyzete rendben van. 

A másik oldalon viszont engedményt ad magának a kormány. Eddig ugyanis abban az esetben, ha a jegybank vesztesége meghaladta az eredménytartalékát (felhalmozott korábbi nyereségét), akkor a különbözetet a központi költségvetésnek 8 napon belül meg kellett térítenie a jegybanknak.

Ezt a szabály most úgy enyhíti saját maga számára a kormány, hogy amennyiben a tárgyév végére az MNB saját tőkéjének összege a jegyzett tőke alá csökken, akkor a különbözetet a központi költségvetés 5 éven belül, évente egyenlő részletben fizeti ki a jegybanknak. Amennyiben a saját tőke összege ez idő alatt újra meghaladja a jegyzett tőkét, a még fennálló összes térítési kötelezettsége megszűnik a költségvetésnek. Ha tehát a jegybank nyereséges évekkel ledolgozza a mínuszát, akkor a kormánynak már nem kell fizetni.