Újraosztották a Balaton-partot

Tíz balatoni kemping talált gazdára abból a portfólióból, amely a néhány éve összeomlott ingatlanfejlesztő csoport, az SCD, majd egy Turisztika Hungária nevű cégé volt.
A vízparti értékes ingatlanok többsége magánkézbe került. Egyetlen tóparti kemping lett újra köztulajdon: a balatonfüredi létesítményt a város önkormányzata vásárolta meg.
A füredi kemping a Balaton partján komoly idegenforgalmi terveket szövő SCD egyik legértékesebb vagyona volt. Az SCD, majd az ingatlanportfóliót megvásárló Turisztika Hungária összesen 23 vízparti kempinggel rendelkezett, ezek közül 13-nak az értékesítését az egykori SCD-érdekeltségek felszámolásával megbízott Vectigalis Zrt. végzi. A felszámolótól megtudtuk, hogy a 13 kempingből eddig 8 hivatalosan is elkelt. Így új gazdája van az alsóörsi, az aszófői, a balatonakali, a balatonalmádi, a már említett füredi, a siófoki, szepezdi és zamárdi kempingnek.

Valaki jól járhatott az alsóörsi kempinggel
Szabó Barnabás / MTI
Két ingatlanra, a balatonberényire és a vonyarcvashegyire érvényes vételi ajánlat érkezett, s ha a vevő ki tudja fizetni a pályázatban szereplő árat, akkor a tulajdonosváltás megtörténik. A berényi és a vonyarci létesítménynek ugyanaz a cég, a Zala Kempingek Kft. a vevőjelöltje. A vállalkozást irányító tulajdonos, Kisgyörgy Borbála 40 éve az idegenforgalomban dolgozik, s mint elmondta, még tárgyalnak a bankokkal a két kemping megvásárlására és korszerűsítésére felveendő hitelről. A 4,2 hektáros Vonyarc prosperáló kemping, az 1,6 hektáros berényi viszont évek óta nem működik, ott még vizesblokk sincs, így meg kell teremteni a megnyitás feltételeit. A kft.-nek van balatonberényi tapasztalata, mivel ez a cég működteti az önkormányzat határokon túl is híres nudistastrandját és kempingjét.
Horváth László, az 1200 lelkes Balatonberény polgármestere örül a vevőnek, mert az önkormányzat jó kapcsolatban van Kisgyörgyné cégével. A faluvezetés gondolkodott azon, hogy megvegye a berényi kempinget, de a 160 milliós kikiáltási ár sok volt az önkormányzatnak, így nem is vitték az ügyet a település képviselő-testülete elé. Tegyük hozzá, hogy a kempingek sehol se mentek el a kikiáltási áron, a berényi és a 340 millióért hirdetett vonyarci is 70 százalékos áron talált gazdára.
A felszámoló – mivel sehol sem volt nagy az érdeklődés – legalább kétszer valamennyi kempinget meghirdette, akadt, amelyiket háromszor is. A felszámoló még három Balaton-parti kempinget készül értékesíteni: a fonyódit, a szemesit és a zalakarosit. Érdeklődtünk az érintett önkormányzatoknál, hogy fontolgatják-e a területükön lévő kemping megvételét. Zalakarosból nem kaptunk választ, Fonyódon meg azt felelték, hogy nem terveznek ilyen lépést. Szemesen viszont a település irányítói nem akarják kiengedni a kezükből a kempinget, így ott az önkormányzat biztosan indul a pályázaton, tudtuk meg Takács József független polgármestertől.
Ha az 1800 lelkes település nyer a tenderen, akkor az önkormányzat maga kívánja működtetni a kempinget, ugyanis ebből a falu jelentős bevételt remél. Hogy az egyhektáros, jó adottságú, tóparti létesítmény várhatóan pár százmilliós árát Szemes miből fizeti ki, arról még korai beszélni, mondta a polgármester, amiképp arról is, hogy honnan lesz pénz a létesítmény korszerűsítésére. Utóbbi elkerülhetetlen, hisz az 50 éves faházak már nem felelnek meg a mai igényeknek.

Balatonfüred nagy reményeket fűz a tulajdonszerzéshez. Bóka István polgármester előrebocsátja, hogy bár a köztudatban a kempingezőt sokszor a csóró nyaralóval azonosítják, a tapasztalatok szerint ez nem igaz. A kempingezés többnyire a fizetőképes vendégkör életformája. Ráadásul a négy-. ötcsillagos hotelek helyben kínálnak minden szolgáltatást, míg a kempingezők a város különböző éttermeibe járnak, s igénybe veszik a kulturális és egyéb idegenforgalmi lehetőségeket, tehát sok pénzt hoznak a városközösségnek.
A háromezer férőhelyes igényes kemping Európa egyik legkedveltebb ilyen intézménye, állítja Bóka István. A város 2,3 milliárd forintért vette meg a felszámolás alatt álló kempinget. Bóka István az üzlet előzményeként utalt arra, hogy az SCD 2005-ben valamennyi megvásárolt kempingjére önálló céget hozott létre, ezek két éve kerültek felszámolás alá, s négy bank jelzáloga is terheli az ingatlant, mely első meghirdetésekor nem kelt el. Tavaly írtak ki rá másodszor is pályázatot 4,6 milliárd forintos áron. Végül Balatonfüred 2,3 milliárd forintért jutott hozzá.
Ha azt vesszük, hogy kiparcellázás esetén tízmilliárdot is kapnánk érte, a vételár alacsony – fejtegeti a polgármester, de hangsúlyozottan hozzáteszi: természetesen erről szó sem lehet, a szabályzat is tiltja a parcellázást. A kemping funkcióján semmiképpen sem változtatnak. Egyelőre a Balatontourist lesz a működtetője – melynek eddigi tevékenységével elégedett a város –, de előfordulhat, hogy a későbbiekben az önkormányzat saját céget hoz rá létre.
A város önrészből, a kemping kéthektáros területének bérbeadásából, kormányzati támogatásból és hitelből fizette ki a vételárat. A hitelt a kemping nyereségéből törlesztik. A bevételek egy részét azonban mindenképpen fejlesztésekre fordítják, ígérte a polgármester.
Dicstelen cégtörténet
A 2000-ben alapított SCD-csoport 2004-ben tört ki az ismeretlenségből, amikor megkezdte a balatoni régió három meghatározó turisztikai cégének, a korábban a megyei önkormányzatok tulajdonában lévő Siotournak, a Balatontouristnak és a Zalatournak a felvásárlását.
E cégek tulajdonolták a tó környéki (jellemzően a legnagyobb és legértékesebb) kempingek döntő többségét, később a portfólió része lett a sármelléki repülőtér üzemeltetési jogát birtokló FB Airport K . is. A bonyolult céghálót alkotó, Jászai Gellért üzletember nevével fémjelett SCD az ingatlanokat előbb saját erőből, majd külföldi befektetők bevonásával és hitelből vásárolta meg, s meghirdette a százmilliárdos balatoni fejlesztési programot.
2011-ben bejelentették, hogy a Hunguesttel közösen megalapítják a Magyar Turisztikai Holdingot. Később kiderült, hogy ez a tranzakció nem ment végbe, az év végén már az volt a hír, hogy a portfóliót eladták a turisztikában addig ismeretlen magánszemély, Nagy Gábor tulajdonában álló Turisztika Hungáriának. Ezt követően, 2012 során jutottak a felszámolás sorsára a kempingeket tulajdonló cégek.
Az SCD a balatoni portfólióján túl a fővárosban is foglalkozott ingatlanfejlesztésekkel és vagyonkezeléssel. A felszámolással megbízott Vectigalis Zrt. 2013-ban megpróbálkozott a kempingek egyben történő értékesítésével, de az összesen 23 milliárd forintért kínált portfólióra egyetlen ajánlat sem érkezett. Ezek után kezdődött meg a darabonkénti eladás, már jóval nyomottabb áron. (Munkatársunktól)

















