A rezsicsökkentés legésszerűbb módjától fosztja meg családok százezreit a Fidesz-kormány azzal a meghökkentő lépésével, hogy az EU energiakorszerűsítési célokra 2020-ig szánható keretéből kapható forrásokat kizárólag középületek használhatják fel, a lakóépületek hoppon maradnak. A döntés szembe megy egyrészt az általános uniós gyakorlattal, másrészt a racionális szempontokkal - írja a 168óra.

Az energia megtakarítási lépésekre leginkább a lakosságot szokták ösztönözni, ezért főként az ilyen programokat igyekszik az EU támogatni. Így két legyet ütnek egy csapásra: csökken az energiaigény, és ezzel párhuzamban az érintett családok erre fordított kiadásai is. Mindenki jól jár, az ország és a lakosság egyaránt, arról nem is beszélve, hogy a lakóépületeknél egységnyi ráfordítással kétszer annyi energia takarítható meg, mint a középületeknél, azaz a pénzfelhasználás sokkal hatékonyabb.

Úgy tűnik, Orbánék számára mindez ezúttal sem számít. Hatalmas összegről, 450 milliárd forintról beszélünk, amiből szakértői kalkulációk szerint csaknem 400 ezer lakást lehetne energia-takarékosabbá tenni, átlagosan 25-30 százalékos fogyasztáscsökkenést elérve. Erre nagy szükség is lenne, mert a hazai lakóingatlanok kétharmada, közel kétmillió lakás és ház jócskán rászorul a korszerűsítésre: jelenleg az ország teljes energiaszükségletének – a mintegy 1000 petajoulnak – harmadát adják a lakóépületek, és hatalmas méretű a rossz szigetelésből és korszerűtlen fűtésből származó pazarlás.

A józan ész azt diktálná, hogy a 450 milliárd legnagyobb részét ott kellene felhasználni. Eredetileg a kormány is vélhetően ezt tervezte, mert az uniónak megküldött programjában 2020-ig az épületek energia-felhasználását 40 petajoullal ígérte lefaragni, ebből 2-t /!/ a középületeknél, 38-at a lakóépületeknél. Ebből logikusan következne, hogy az uniós támogatást is ennek megfelelően osztják el, és elsősorban a lakosságot segítik vele.

Ennek fényében általános megdöbbenést keltett Lázár János bejelentése, hogy a 450 milliárdot teljes egészében a középületekre fordítják. Egyelőre nem világos, mi áll a váratlan fordulat mögött, mi indokolhatja a racionalitásnak ellentmondó lépést. A kormány vélhetően a közintézmények költségeit akarja csökkenteni ezzel, ami jól jön majd a költségvetésnek, és hozzájárulhat a finanszírozási helyzet javulásához. Érdekes lesz majd látni, kik és milyen alapon döntenek arról, mely középületek korszerűsödhetnek, és kik nyerhetik el a megbízást.

A keretfelhasználás egyirányú, teljes koncentrálása ugyanis azt jelenti, hogy központilag határozzák meg egyrészt a kedvezményezettek körét, másrészt a beruházást végzőket. Nem úgy lesz ám, hogy a sok-sok lakástulajdonos a saját feje után menve dönti el, milyen energia-takaréskossági megoldást választ, szigetel-e vagy fűtést korszerűsít, ráadásul netán maga választja ki, kitől veszi meg az alapanyagokat és rendeli meg a munkát.

Ez káoszhoz vezetne, amelyet felülről nehéz a megfelelő csatornák felé terelni, mennyivel egyszerűbb mindez a középületek esetében, ahol tökéletesen kézben tartható, kik nyerhetik el a beruházásokat. Ne feledjük, 450 milliárd forintról van szó, ami nagyjából a 4-es metró horribilis építési költségének felel meg! Rossz persze, aki rosszra gondol, de valóban nehéz ésszerű indokot találni arra, miért zárják ki a támogatásból a lakóépületeket, amelyeknél feleannyiért érhetnek el energiamegtakarítást, mint a középületeknél, és még a lakosok is rengeteget nyernének vele.

Ezt a kérdést Lázárnak is feltették, aki a rá jellemező cinizmussal válaszolt: az embereknek ott a rezsicsökkentés, és különben is vegyenek fel bankkölcsönt, ha korszerűsíteni akarnak. Lépjünk túl azon az evidencián, hogy a valódi, fenntartható rezsicsökkentés nem az energiadíjaknak a tényleges piaci árviszonyokat figyelmen kívül hagyó, mesterséges állami szabályozása, hanem a felhasználás hatékonyságának javítása, ezáltal a fogyasztás visszafogása.

Az igazán döbbenetes Lázár szavaiban az, hogy pontosan tudja: a korszerűsítésre leginkább rászorulók aligha tudják megengedni maguknak, hogy erre a célra kölcsönt vegyenek fel. Ezt pontosan mutatják az adatok, a lakosságnak csak töredéke mer saját erőből vagy hitelből ekkora kiadást vállalni. Éppen ezen segíthetne az uniós támogatás, ha Orbánék nem a saját, hanem valóban az emberek érdekeiből indulnának ki, amire állandóan hivatkoznak.

Előre prognosztizálható, hogy így a 2020-ig vállalt energia-megtakarítás sem lesz meg az épületállománynál. A Fidesz ebben is saját útját járja az unió irányelveivel szemben, amelyek a jövőt az energia hatékonyság növelésében és a megújuló források jobb kihasználásában látják. Nálunk Orbánék az előbbire az elmúlt években csupán néhány tizmilliárdot, az utóbbira még ennyit sem szántak, miközben a paksi projekt teljes költsége szakértői becslések szerint eléri a 8000 milliárd forintot.

Ha ezt a pénzt fenntartható és hatékony energiacélokra fordítanák, a hazai felhasználás közel harmadával csökkenthető lenne, és annak is hatodát a megújuló források adhatnák. Azaz semmi szükség nem lenne az új paksi blokkokra, és sokkal kevésbé függnénk az import energiahordozóktól. Mindenki sokkal jobban járna, a megaberuházásban érdekelt politikai és üzleti körök kivételével persze.

168ora.hu