Bármennyire iszonyodhat sok amerikai és európai attól, amit Vlagyimir V. Putyin elnök a Krímben és Ukrajnában tett, Moszkva beavatkozása Szíriában a remény első felvillanását kínálhatja véget vetni ott az ingoványnak. Mr. Putyinnak igaza van abban, hogy csak a stabil kormányzat és a biztonság fogja lehetővé tenni a szíriai menekültek hazatérését - írja a transform.hu.

Döntő győzelem elérése helyett Amerikának e háború befejezésére kell törekednie egy kevésbé drámai, kevésbé kielégítő rendezéssel.

Az Egyesült Államoknak Szíriában két célja legyen: Először, rendet tenni az ország azon részeiben, amelyeket nem ellenőriz az Iszlám Állam. Másodszor, törekedni azon erők koalíciójának a felépítésére, amelyek képesek az Iszlám Államot visszatartani és végül felváltani. Oroszország „betörése” esélyt kínálhat mindkettő elérésére.

Ez azt jelenti, hogy félre kell tenni az amerikai előítéleteket és a felhevült politikai retorikát. Oroszország nem betolakodó Szíriában; hanem évtizedek óta érintett ott, éppen úgy, ahogyan Amerika is résztvevő a Közel Keleten több mint hatvan éve. Mr. Assad Oroszország protezsáltja, és Szíria az orosz hadsereg műveleti bázisa. Az USA a barátok és műveleti létesítmények saját, jelentősen nagyobb együttesével rendelkezik a régióban.

Jelenleg mindkét hatalom érdekelt a regionális stabilitásban. Az erőszakos dzsihadista mozgalmak nagyobb veszélyt jelentenek Oroszországra, mint Amerikára; már sok orosz halt meg a terroristák kezétől, és oroszországi dzsihadisták ezrei sereglettek az Iszlám Államhoz azzal a szándékkal, hogy végül hazatérjenek.

Oroszországnak olyan értékes eszközei is vannak Szíriában, amilyenekkel Amerika nem rendelkezik: szárazföldi katonai jelenlét, egy gyenge, de működő rezsim Damaszkuszban, működő kapcsolatok az iráni és az iraki kormánnyal, és egy hírszerzési egyezmény mindkettővel, ami kiterjedhet olyan iráni szövetségesekre is, amilyen a Hezbollah.

Az Egyesült Államoknak még több száz repülője és több ezer katonája van a területen, valamint erős kapcsolatai a kurdokkal. De kevés kapcsolata van Iránnal, megzavart viszonya a gyenge iraki kormánnyal, nagyon gyenge hírszerzése Szíriában és egy olyan katonai kiképzési programja a mérsékelt szíriai ellenzék számára, amelyet – elismerve a teljes kudarcát – most feladtak.

Megfelelő biztosítékokkal és óvatossággal, egy szélesebb regionális koalíció erős eszköz lehet az Iszlám Állam ellen. Az amerikai hivatalos személyeknek el kell ismerniük ezeket a realitásokat és használniuk kell a még rendelkezésükre álló lehetőségeket a humanitárius és szélsőségellenes céljaik előre mozdítására.

Oroszországnak is szembe kell néznie a valósággal. Mr. Putyinnak el kell majd fogadnia, hogy Mr. Assad nem maradhat hivatalban örökre és a rezsimének meg kell változnia. Az alternatíva: káosz, lehetőség az Iszlám Állam számára beágyazódni és bővíteni a műveleteit, és Mr. Assad kisebbségi alavita szektája (a síita iszlám egy leágazása) minden szerepének a vége Szíriában. Egy töredék parti állam Mr. Assaddal hivatalban, ami Oroszország tartalék változata lehet, nem szünteti meg a nagyobb veszélyt, amelyet az Iszlám Állam jelent Oroszország biztonságára.

Van olyan kockázat, hogy Oroszország túlbecsüli az erejét, mint az USA tette Irakban és mindkét ország Afganisztánban, ha Mr. Putyin úgy képzeli, hogy külső katonai erő magában legyőzheti az Iszlám Államot. Az amerikai héják, mint John McCain és Lindsey Graham szenátorok ugyanezt a hibát követik el. Elfelejtették, hogy a szembenálló külső katonai beavatkozás a szélsőségesek toborzó erőfeszítéseinek egyik kritikus alkotója.

Amerikának és Oroszországnak, mint külsőknek el kell ezt fogadniuk, ők sosem lesznek képesek egyedül konfrontálódni az Iszlám Állammal, visszatartani és felszámolni azt. Csak egy regionális koalíció képes erre.

Együtt dolgozva Washington és Moszkva előnyösen használhatják a megfelelő kapcsolataikat a regionális hatalmakkal, amelyeknek emberanyaguk és műveleti területük van a cselekvéshez: Törökországgal, Szaúdi Arábiával, Iránnal, Irakkal, az Öböl-államokkal és a kurdokkal. Minden koalíciónak vannak belső feszültségei – a legjelentősebb Törökország és a kurdok között – de az együttes orosz és amerikai nyomás segíthet meggyőzni minden felet arra, hogy ma az Iszlám Államra összpontosítsanak és a többi gondot hagyják későbbre.

Biztos, hogy Oroszország fő célja jelenleg támogatni Mr. Assadot, támadva különböző rezsimellenes erőket és másokra hagyva a foglalkozást az Iszlám Állammal. De az olyan csoportok, mint a Nusra Front – az Al Qaeda szíriai fiókja – Amerikának sem barátai és lehetőség van a munka hatékony megosztására. Koordinálva az akcióinkat biztosíthatjuk, hogy Oroszország ne azokra a csoportokra összpontosítson, amelyeket Amerika támogat és meggátolhatjuk a veszélyes baleseteket, amelyek hajlamosak történni a háború ködében.

Lehet, hogy egy közös orosz-amerikai erőfeszítéssel sem sikerül megoldani a szíriai problémát. Ez sem tökéletes orvosság, de az amerikai és orosz érdekek részleges átlapolódása a legtöbbet ígérő út a megoldás felé. Az amerikai hivatalosságoknak fel kell hagyniuk az asztalcsapkodással az orosz behatolás miatt, el kell ismerniük, hogy a hidegháború elmúlt és hozzá kell fogniuk a diplomáciai munkához.

transform.hu