h i r d e t é s

Választási trükközés: sok szoros versenyt ígérő körzetben megugrott az átjelentkezők száma

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Választási trükközés: sok szoros versenyt ígérő körzetben megugrott az átjelentkezők száma

2019. október 07. - 10:47

 

Több lesz a választáson az állandó lakóhelyétől távol szavazó, mint öt éve – derül ki a választási honlap adataiból. - írja a nepszava.hu.

Illusztráció: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A szoros küzdelmet ígérő körzetek egy részében jól megfigyelhető a kiugrás.

Az öt évvel ezelőttinél már biztosan többen, a mostani adatok szerint 20 864-en szavaznak átjelentkezéssel, vagyis az állandó lakóhelyüktől távol az önkormányzati választáson. Az átjelentkezők összlétszámában ugyan egyelőre nem nagy a változás (bár az adat szerdáig nőhet, hiszen addig nyitott a lehetőség), de sok, szoros versenyt ígérő körzetben az átlagnál nagyobb a máshol szavazók aránya – derül ki a választási honlap adataiból. Ez pedig kiélezett küzdelemben akár döntő is lehet. Elképzelhető akár véletlen egybeesés is abban, hogy a nagy küzdelmek helyszínein az átlagosnál több a máshonnan bejelentkező, de valószínűbb, hogy a plusz lakosokat – vagy legalább egy részüket – tudatosan szervezték rá a szoros körzetekre.

A fővárosi kerületekben és Pest megyében majdnem 9 ezren akarnak a tartózkodási helyükön voksolni. Ahogy a parlamenti vagy az EP-választáson, a jövő vasárnapi önkormányzati voksoláson is adott az átjelentkezés lehetősége, ha valaki nem a lakóhelyén van a szavazás napján. Igaz, jóval kisebb a mozgástér. A szabályok szerint ugyanis csak olyan körzetbe lehet átmenni, ahol az illetőnek tartózkodási helye (korábbi nevén ideiglenes lakcíme) van, ráadásul ez már megvolt a választás kitűzése előtt harminc nappal is, viszont ilyenkor a parlamenti választástól eltérően az érintett nem „viszi magával” a szavazólapot, azaz nem az eredeti körzet jelöltjeire voksol, hanem az új választókerület indulóira. Épp ezért van jelentősége annak, hogy hányan és milyen településre vagy fővárosi kerületbe jelentkeznek át.

Érdekes kiugrás figyelhető meg például a XI. kerületben; ott 1059-en akarnak átjelentkezéssel szavazni, miközben a népességszámban alig kisebb Óbudán 470-en, de a szintén viszonylag népes Angyalföldön vagy Zuglóban is csak 455-en, illetve 603-an tesznek így.

Újbudán ráadásul sok más kerülettől eltérően sokszereplős a verseny; a polgármesteri posztért nem csak a fideszes Hoffmann Tamás és a közös ellenzéki jelölt, László Imre indul, hanem a kihívók táborát duzzasztja a Mi hazánk, az Állampolgárok a Centrumban Egyesület, továbbá egy független
jelölt is.

A kevésbé népes Ferencvárosban arányaiban szintén soknak tűnik a mostani adatok szerint 400 átjelentkezéssel szavazó. Öt éve 253-an voltak. A IX. kerületben a közös ellenzéki jelölt Baranyi Krisztina akarja leváltani a fideszes Bácskai Jánost úgy, hogy három másik kihívó is felfért a szavazólapra. A IV. kerületben sem bízzák a véletlenre a szavazás eredményét, ott három másik polgármester-jelölttel és 480 átjelentkezéssel szavazóval kell versenyeznie a közös ellenzéki jelöltnek, Déri Tibornak.

Akadnak más érdekességek is. Például a Bács-Kiskun megyei Foktőn alig 1400 választásra jogosult lakos él, mégis 75-en szavaznak a tartózkodási címükön, azaz minden huszadik választónak nem is a településen van az állandó lakóhelye. A kiélezett küzdelmet ígérő Szombathelyen a választási iroda adatai szerint 141 ember jelentkezett át (öt éve alig 84-en), ott az összellenzéki jelöltnek egy fideszes és egy független indulóval kell megmérkőznie. 

László Róbert, a Political Capital választási szakértője korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a mostani önkormányzati választáson nem lesz levélszavazás és külképviseleti szavazás sem, kockázatot jelent, ha például a külhoni magyar állampolgárok számára fiktív lakcímeket hoztak létre az utóbbi években. Ebben az esetben ugyanis ők is szavazhatnak az önkormányzati választáson.

László Róbert szerint az évek óta tartó folyamat nagyságrendje nem ismert, de már jó pár hír napvilágot látott arról, hogy nagyobb számban jelentkeztek be például Ukrajnából a határ menti településekre, vagy akár Csepelre. Tavaly áprilisban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértőivel közösen kikérték ezeket a névjegyzéki adatokat, két évre visszamenőleg, települési szintű bontásban, hogy lássák, volt-e kiugrás. Talán nem véletlen, hogy a Belügyminisztérium máig nem adta ki a számokat. A TASZ perre vitte az ügyet, első fokon nyert, a fellebbezés után várják a másodfokú ítéletet. Addig csak találgatni lehet, hogy tényleg tömegével hoztak-e létre fiktív lakcímet a választási trükközés érdekében.

nepszava.hu


 

h i r d e t é s