A magyar titkosszolgálatok a rendszerváltáshoz fogható átalakulás előtt állnak, írja a Zoom.hu kormányközeli forrásokra hivatkozva. Bizonyos esetekben konkrét vállalati, üzleti érdekeket kell szolgálniuk a jövőben - a nyugat-európai piac lehet a cél -, de a hírszerzésnek az EU politikusai után is kell majd kémkednie. Már Pintér Sándor belügyminiszter nemzetbiztonsági ügyekért felelős miniszterelnök-helyettesi megbízása is az új paradigma része lehet.

A Miniszterelnökségtől a Külügyminisztériumhoz rendelik a külföldi hírszerzést, az Információs Hivatalt (IH), Orbán Viktor felügyelete alá pedig "csúcselemző" részleg kerül

– értesült lapunk. Orbán egy hatékony hírszerző hálót akar - ennek egyik alapköve az IH lehet. Hogy a kormány egyfajta "ipari kémkedésre" tervez ráállni, ezt megerősítették a Zoom.hu forrásai is.

Paradigmaváltásra készül Orbán Viktor a titkosszolgálatoknál, ennek keretében kaphat a jövőben új, a privát szférát is érintő feladatokat az IH. A kormány a stratégiai gazdasági és politikai döntéseinek előkészítéséhez, valamint a magyar érdekek védelme mellett, azok képviseletére és érvényesítésére is fel kívánja használni a titkosszolgálatokat. Kiemelt feladata lesz a hírszerzésnek például a nemzetgazdasági szempontból fontos iparágak, a magyar gazdaság meghatározó vállalatainak, vállalkozóinak érdekvédelme, piacra jutásuk támogatása, piaci pozícióik erősítése. Ez konkrétan azt jelentheti, hogy a szolgálatoknak a jövőben a maga speciális eszközeikkel segíteniük kell a magyar cégek bevezetését a nyugat-európai tőzsdékre.

Felvetődik a kérdés: minden külpiacra kilépő vállalkozás számíthat majd a támogatásukra, vagy csak egy szűk kör? Erre egyelőre nincs válasz, bár a Zoom szakértői párhuzamot vélnek felfedezni az átalakítást célzó magyar törekvések és az orosz modell között. Vlagyimir Putyin látványos meggazdagodása mögött - egyes becslések 200 milliárd dollárra teszik az orosz elnök magánvagyonát - sokan a titkosszolgálatokat sejtik. Eszközeikkel és módszereikkel lényegében a világ bármelyik cége megroppantható vagy befolyásolható; döntéshozói megtéveszthetők, megfélemlíthetők. Ezzel pedig extra profithoz lehet juttatni más cégeket vagy magánszemélyeket.

Nem példa nélküli a világban - írja a portál -, hogy a nemzeti titkosszolgálatok hírszerzési információkkal megtámogatják országuk cégeinek világpiaci érvényesülését. Magyarországon viszont ez korábban nem volt gyakorlat. A titkosszolgálatok a magyar vállalatok ellen külföldről indított ipari kémkedéseket is az adott magáncég belügyeként kezelték, mondván: anyagi érdekeiket a tulajdonosoknak és a menedzsmentnek kell megvédenie, nem a közpénzekből fenntartott szolgálatoknak.

Az ipari kémkedés mellett a kormány a jövőben minden korábbinál pontosabb képet szeretne kapni arról is, miként vélekednek döntéseiről Brüsszelben, Berlinben, Párizsban, és mind jobban tisztában akar lenni azzal, hogy az Európai Unió meghatározó politikusai a nekik nem tetsző magyar intézkedésekkel szemben mikor és milyen ellenlépéseket kívánnak tenni. Ezen a téren várhatóan szorosabbra fűzik a magyar-lengyel titkosszolgálati kapcsolatokat.

Orbán Viktor negyedik kormányában Pintér Sándor belügyminiszter miniszterelnök-helyettesként irányítja majd a nemzetbiztonsági kabinet munkáját. Ezzel megvalósulni látszik Pintér egyik régi terve, a polgári hírszerzés és elhárítás integrációja, amit Kövér László eddig minden rendelkezésére álló eszközzel hátráltatott: Kövér fenn akarta tartani az egymással versengő titkosszolgálatok rendszerét, hogy azok ellenőrizhessék egymást és egymás híreit. Formálisan - az eddig kiszivárgott hírek szerint - ugyan továbbra sem olvad egybe az Információs és az Alkotmányvédelmi Hivatal. Ám nemzetbiztonságért felelős miniszterelnök-helyettesként mind a két intézmény Pintérhez fog tartozni.

A teljes cikk itt olvasható.

nepszava.hu