Közel ötven témát vett napirendjére mai első ülésén a gazdasági kabinet. Tárgyalnak a múlt héten közölt friss GDP-adatról, amely szerint szerint az első félévben 1,7 százalékos volt a gazdasági bővülés üteme. Megvitatják annak a lehetőségét, hogy Brexit révén milyen esélyei vannak Magyarországnak arra, hogy a szigetországot elhagyó vállalkozások hazánkat válasszák. (A szakemberek erre semmi esélyt nem adnak.) Ezúttal is foglalkoznak a Modern városok program állásával, amihez az kapcsolódik, hogy szinte semmi se valósult meg az Orbán Viktor országjárókörútján korábban beígértekhez képest, sőt még a legfontosabb autópályák és az autóutak bővítésének előkészületeit is felfüggesztetették.

A rendkívül vegyes "étlapból" nehéz arra következtetni, hogy miért is hozták létre ezt a gazdasági kabinetet a stratégiai kabinettel egy időben, de a lapunk által megkérdezett Juhász Attila, Political Capital vezető elemzője szerint egyértelműen Orbán Viktor tehermentesítéséről van szó. A kormányfő már régen tervezte azt, hogy a napi munkától kissé hátrébb húzódik, és tevékenységét elsősorban a stratégiai döntések hozatalára összpontosítja. Arról is gyakran beszélt a miniszterelnök, hogy a kormányzati munka, valamint az ehhez kapcsolódó döntéshozatal felgyorsításra szorul. Az elemző szerint már ma is tisztán látható, hogy pillanatnyilag Orbán Viktor a leggyakrabban a nemzetközi kérdésekben szólal meg. Főként a menekültekkel kapcsolatban fejti ki az álláspontját, azzal a világos céllal, hogy ezáltal a saját nézeteinek minél több hívet szerezzen az Európai Unió többi kormányánál.

A politológus véleménye szerint ezáltal nyílt meg a tér a két újabb kabinet létrehozatala előtt. (Harmadik kabinetként már a második Orbán-kormány is működtette a nemzetbiztonsági kabinetet, amelyben Orbán Viktor elnököl.) A gazdasági kabinet, mint csúcsszerv létrehozásával Varga Mihály szerepe felértékelődött a kormányban - említette meg Juhász Attila. Utalt arra, hogy még az első negyedévi siralmas - 12 havi visszatekintésben - 0,9 százalékos GDP-adat megjelenése idején a nemzetgazdasági miniszter feladatul kapta, hogy állítson össze egy új, a gazdaság teljesítményét növelni képes gazdaságösztönző programot. Most megnyílt a lehetőség arra, hogy a saját kabinetjével ezt könnyebben elfogadtassa, mintha a döntéshozatal előzetes tárca szintű egyeztetések eredményeképpen jött volna létre - mondta Juhász Attila. Úgyis fogalmazhatnánk - tette hozzá -, hogy Varga Mihály, Lázár Jánost nem számítva, kiemelkedett minisztertársai közül. Ezzel a kormányfő Varga Mihály hűségét jutalmazta meg.

A miniszter a Magyar Időknek adott interjújában jelezte: a stratégiai és a gazdasági kabinet sokat tehet azért, hogy a kormány gyorsabb és alaposabb döntéseket hozhasson, mert – mint mondta – a mai világban „bármikor előfordulhat, hogy a kormánynak gyorsan és határozottan kell reagálnia gazdasági vagy világpolitikai fejleményekre”. Hozzátette: a gazdasági kabinet a megtárgyalt témákban döntést hozhat, határozata a kormányülés elé kerül, és ott már elegendő pusztán a jóváhagyás, de mód lesz arra is, hogy ha a gazdasági kabinet döntésével a kormány nem ért egyet, a téma visszakerüljön a kabinethez.

Mint emlékezetes a gazdasági kabinetben állandó tag - az elnöklő nemzetgazdasági miniszter mellett -, Lázár János, a Miniszterelnökséget irányító tárcavezető és Trócsányi László igazságügyi miniszter, valamint Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, a többi miniszter akkor kapcsolódik be meghívottként, ha valamely témakör vagy ügy érinti a tárcáját.

Gyakran merül fel a kérdés, hogy mi a különbség a gazdasági és a stratégiai kabinet között, hiszen az utóbbi napirendjén is szerepelnek a gazdasággal szorosan összefüggő témák, melyek közül a legjelentősebb a Paks 2 beruházás. Juhász Attila értelmezése szerint a Lázár János által vezetett bizottság - nevének megfelelően - inkább a hosszú távú, stratégiailag fontos témákat veszi a napirendjére.

Szerző: Bonta Miklós / nepszava.hu