A vasárnap délután 15 órára, a budapesti Hősök terére meghirdetett demonstráció szervezőinek egyike a szombati, budapesti sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a kormány elvette a munkavállalóktól a cafeteriát, aztán eltörölte a lakástakarék pénztárak állami támogatását, a munka törvénykönyvnek módosításával, a "rabszolgatörvénnyel" pedig évi négyszáz túlórára szeretné kötelezni az embereket, úgy, hogy "három év múlva talán megkapják a fizetésüket" – tette hozzá. 

A tüntetésekről beszélve az már kétségtelen, hogy az embereknek kinyílt a szeme, a magyar ellenzék pártok pedig egységesen lépnek fel. Az ellenzék az elmúlt héten megállapodott abban, hogy minden tevékenységüket egyeztetik és közösen végzik, "lehet azt mondani, hogy létrejött az obstrukciós bizottság" – mondották az ellenzéki pártok vezetői, hangsúlyozva, hogy az erőszakot a vasárnapi tüntetésen is elutasítják.

A Demokratikus Koalíció és az MSZP is fontosnak tartja, hogy a karácsony a családok ünnepe, de a párt nem szeretné, ha a Fidesz ezzel visszaélve "leültesse az ellenállást", ezért még az idén bejelentik, hogy mit terveznek januártól.

A hosszú távú polgári ellenállást látják a legcélravezetőbbnek

Amennyiben a Magyar Szakszervezeti Szövetség – a társszervezeteivel – nem hátrál meg, akkor a január 1-től kilátásba helyezett sztrájkokkal, esetleg általános sztrájkkal fogják kikényszeríteni a rabszolgatörvény visszavonását attól az Orbán-kormánytól, amely eddig még tárgyalni sem volt hajlandó a szakszervezetekkel. A nyugat-európai szakszervezetek és a külföldi sajtó által is nagy figyelemmel kísért országos tüntetések elérhetik a céljukat, ha a felvonuló, tiltakozó tömegben lesz elegendő elszántság – és a magyarországi dolgozók ellen nem vetnek be olyan fegyveres alakulatokat, amelyek esetleg már a polgárháború irányába billentené át a tiltakozásokat.

Amíg a fővárosi polgárok tüntettek, addig az Orbán-kormány szavazógépezete egymást követően hozta meg – többek között a tiltakozásokat is kiváltó – törvényeit.

Orbán megszavaztatta a közigazgatási bíróságok felállítását, ami alapvetően új időszámítást jelent a bírósági rendszerben. Ezentúl nem a rendes, hanem a most létrehozott közigazgatási bíróságoknál lehet pert indítani, ha valaki vitatja az adóhivatal, a rendőrség vagy éppen a választási bizottság döntését. A vitatott tüntetések ügyében is ezek  az eddigi igazságügyi törvényeket is figyelmen kívül hagyó közigazgatási bíróságok dönthetnek, a tüntetések lehetőségét akár be is tilthatják a jövőben! - Leginkább azért kritizálta az ellenzék a kormányt, mert a miniszterelnök dönthet majd, ki lehet bíró az általuk kialakított új rendszerben.

Mivel a tüntetőkhöz csatlakozott a Jobbik Magyarországért Mozgalom – akik már péntek este fáklyás felvonulásokkal demonstráltak és párttagságuk számára mozgósítást rendeltek el „a budapestiek védelmében” a szervezőknek különösen figyelni szükséges, hogy ne kerülhessenek soraikba az Orbán-kormány által odarendelt provokátorok, olyan személyek, akik okot adnak a rendőrök aránytalan, túlzott mértékű beavatkozására.