Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája mai döntésében kimondta: a magyar állam megsértette a Magyar Helsinki Bizottság véleménynyilvánításhoz fűződő jogát, amikor a rendőrség megtagadta a kirendelt védők nevének és az általuk vitt ügyek számának kiadását – számolt be a szervezet honlapján. Hozzáteszik: a Nagykamara döntésével elismerte, hogy

az Emberi Jogok Európai Egyezménye védi a közérdekű adatok megismerésének jogát.

A Magyar Helsinki Bizottság 2011-ben azért fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB), mert korábban a Legfelsőbb Bíróság háromszor is úgy döntött, hogy a rendőrség által kirendelt, állam által fizetett védők neve és az általuk vitt ügyek száma nem nyilvános adat. A civilszervezet a kért adatokkal azt szerette volna bizonyítani: elterjedt gyakorlat, hogy a rendőrség ugyanazt a néhány ügyvédet rendeli ki védőként, ami veszélyezteti a terheltek hatékony védelmét.

Kit is véd a védő?

A szervezet kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy a kirendelt védői rendszer rendkívül alacsony hatásfokkal működik.

Ennek egyik oka, hogy egyes rendőri szervek előszeretettel rendelik ki nagyobb arányban azokat az ügyvédeket, akik várhatóan nem „nehezítik meg” a nyomozást.

Ez olyan összefonódáshoz vezethet egyes rendőri szervek és ügyvédek között, amely veszélyezteti a terheltek hatékony védelemhez való jogának érvényesülését – számolt be a szervezet egy korábbi cikkében.

Az EJEB mai döntésében megállapította, hogy a magyar állam megsértette a Magyar Helsinki Bizottság véleménynyilvánításhoz fűződő jogát. A döntés azért is jelentős, mert Strasbourg előtt peresíthetővé teheti a közérdekű adatok kiadásának megtagadását akkor is, ha a hazai jogszabályok alapján ez nem lenne lehetséges.

A Nagykamara előtti meghallgatáson a Magyar Helsinki Bizottságot az atlatszo.hu oknyomozó portál ügyvédei, Tordai Csaba és Sepsi Tibor segítették.

24.hu