Egyre több vendégmunkás dolgozik Magyarországon, akik már nem csak a szomszédból, hanem olyan távoli országokból is jönnek ide boldogulást keresni, mint Vietnam vagy éppen a Fülöp-szigetek. Eközben viszont csaknem 300 ezer aktív korú magyar ilyen vagy olyan okból nem aktív részese a munkaerőpiacnak: adja magát tehát a kérdés, hogy miért nem ebből a tartalékból töltik fel a cégek a hiányzó létszámot? - írja a Pénzcentrum

Magyarországon tavaly óta ismét egyre nagyobb mértékben tapasztalható munkaerőhiány. Ennek több oka is van. Egyrészt a magasabb bérek miatt sokan külföldre mennek dolgozni, másrészt a magyar lakosság elöregedése miatt kevesebb fiatal áll rendelkezésre a munkaerőpiacon, vagyis még évekig eltarthat az a trend, hogy egyre kevesebb aktív ember áll majd rendelkezésre. De problémás az oktatási rendszer is, mivel nem képeznek elegendő számú szakmunkást, illetve a diplomások jelentős része sem talál megfelelő munkát a saját szakmájában. Ez a helyzet pedig jelentősen megnehezíti a vállalkozások működését, sok helyen nem tudnak megfelelő számú és minőségű munkaerőt találni.

Az egyre jobban elharapózó válság megoldásaként egyre több vállalkozás él a vendégmunkások foglalkoztatásának lehetőségével. Már évek óta tendencia, hogy Ukrajnából több tízezren vannak itt, összesen pedig majdnem a százezret is eléri a vendégmunkások száma. A szokás az, hogy átmeneti időre jönnek dolgozni Magyarországra, mert ezalatt tudnak annyi pénzt keresni, ami a saját otthonukban jó időre elég, raádásul menet közben bőven küldenek belőle haza is.

A vendégmunkások jellemzően alacsonyabb bérekért dolgoznak, mint a magyar munkavállalók, de ezek a bérek számukra így is magasabbak, mint az otthoni lehetőségeik. Azonban a vendégmunkások "használata" sem jelent teljes megoldást a munkaerőhiányra, mivel ezek az emberek átmeneti időre érkeznek, és így a cégek nem tudják állandóan pótolni a hiányzó munkaerőt. De honnan jönnek most legtöbben, és milyen munkakörben dolgoznak? És ha ennyi magyar munkanélküli van, miért kell ennyi vendégmunkás ahelyett, hogy a nem aktív munkaképesekből pótolnák a hiányt a cégek? Szakértőket kérdeztünk a témában, és grafikonokon is megmutatjuk a jellemző trendeket.

Van, aki nem is akar dolgozni

Mint az alábbi grafikonon is szemléltetjük, a tavalyi év utolsó három hónapjában csaknem 300 ezren nem dolgoztak a 15-74 éves korosztályból. Közülük legtöbben "klasszikus" munkanélküliek, valamivel kevesebb az, aki keresett ugyan munkát, de nem is szeretne dolgozni. Vannak még alulfoglalkoztatottak és olyanok is, akik ugyan találtak volna munkát, de két héten belül nem tudnák azt elkezdeni, márpedig ez elég fontos kritérium lenne a cégeknél.

Dénes Rajmund Roland, a Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnöke szerint oka van annak, hogy nem a passzív állományból, a munkaerő-tartalékból töltik fel a hiányzó létszámot a cégek.

Magyarország a KSH adatai szerint elérte, megközelítette a teljes foglalkoztatottságot, azaz aki tud, akar dolgozni, az ma Magyarországon dolgozik is. Tapasztalatom szerint vagy a képzettségünk, végzettségük miatt – itt a kormány folyamatosan lehetőséget ad a hiányszakmákba történő átképzésre - nem tudnak elhelyezkedni, szociális helyzetük vagy egészségügyi állapotuk miatt nem tudnak munkát vállalni vagy nem is akarnak dolgozni.

Az elnök emellett kitért a vendégmunkások helyzetére is. Szerinte a 70 ezer vendégmunkás, mint szám, megfelelhet a valóságnak, és kár is azt várni, hogy a szám a jövőben csökkenni fog - épp ellenkezőleg fog ez történni.

A kormány kizárólag hiányszakmában engedi külföldi munkavállalók foglalkoztatását, ami azt jelenti, csak kizárólag abban az esetben ha a megadott pozíció magyar állampolgárságú munkavállalóval nem betölthető. A magyar gazdaság működéséhez, fejlődéséhez elengedhetetlenül szükség van most és a jövőben is szakképzett és szakképzetlen munkaerő bevonására, bővítésére ellenkező esetben a jelenleg működő cégek nem tudnak termelni, működni és nem fognak az országban maradni valamint nem jönnek a jövőben új beruházások hazánkba mert a munkaerő pici helyzet miatt a szakképzett munkaerő nem biztosított. Ez nemzetgazdasági érdek

- tette még hozzá Dénes Rajmund Roland.

Hol kellene az ember?

Következő infografikánkon az iparáganként, munkahelyek típusaiként üres álláshelyeket láthatjuk. Kiemelkedően sok üresedés volt 2022 végén a feldolgozóiparban, adminisztratív munkahelyeken és az egészségügy, szociális ellátás területén. Ingatlanügyletek körül, a bányaiparban és az egyéb szolgáltatások között viszont már nem állunk olyan rosszul, ez a három szegmens összesen nem produkált 700 üres álláshelyet.

Dénes Rajmund Roland ezzel kapcsolatban azt jegyezte meg, hogy bár éppen a feldolgozóiparban telnek be leghamarabb az állások, ide közvetítik ki az ezzel foglalkozó cégek a legtöbb, idegenből érkező vendégmunkást is.

Jobban megéri magyar állampolgárokat az egyes iparágakban, szakmákban ha van, de nincsen elegendő szakképzett és szakképzetlen munkaerő. Kérdésre válaszolva nem éri meg jobban mert a szállásköltségek és a hazautaztatási költségek miatt egy külföldi foglalkoztatása minden esetben drágább, nyelvi nehézségek, esetleges kulturális különbségek, a többi munkavállaló közé történő beintegrálásuk miatt a foglalkoztató cégeknek jelentős erőforrásokat, időt, energiát kell rá szánni, de megteszik mert a működésük miatt erre rákényszerülnek, bár az automatizálás, technológiai fejlődés folyamatos, emberi erőforrás nélkül jelenleg sok iparág ellehetetlenülne

- fejtette ki a Pénzcentrum kérdésére.

Toldi Gábor, a DTC Solutions munkatársa pedig úgy fogalmazott: a magyar munkavállalók még akkor is nehezebb helyzetből indulnak, ha nem is távoli országban laknak, hanem itt helyben - csakhogy a magyar melós gyorsan elhasználódik.

A magyar munkaválllalók jelentős hátrányból indulnak. Egyrészt nem biztos, hogy azok az állások, amelyekből éppen hiány mutatkozik az adott évben vagy csak negyedévben, éppen az ő közelükben vannak, ekkor pedig nagyon kevesen döntenek úgy, hogy elköltöznek oda, ahol lenne munka. Ez gyakran az ország másik végét jelentené, de a magyarok még 100 kilométeres napi útra sem szívesen vállalkoznak - a korai kelés, későn hazaérés és a nem egyszer rossz utakon való közlekedés lassan felőröli a munkást

- mondta Toldi Gábor a Pénzcentrumnak

Honnan jönnek legtöbben?

Az nyilván kevésbé meglepő, hogy immár évek óta Ukrajna az az ország, ahonnan a legtöbb vendégmunkás hazánkba jön a boldogulást keresni. Szorosan utánuk két másik szomszédos ország, Románia és Ukrajna következik. Azonban ha megnézzük a grafikon második részét, akkor azt láthatjuk, hogy a létező legmesszebbi célországból, a Fülöp-szigetekről egy év alatt csaknem megháromszorozódott azok száma, akik hazánkba jönnek két éves vendégmunkára - és ez a helyzet Vietnammal is.

Toldi Gábor szerint oka van annak, hogy éppen ebből a két távoli országból jöttek ennyien 2022-ben.

A Fülöp-szigetek és Vietnam esetében a magyarázat végtelenül egyszerű: ezek az országok egy ideje ráálltak arra, hogy nyugati országokba exportálják a munkaerőt, és ezzel jelentős összegeket is keresnek. De komolyan is gondolják, olyannyira, hogy a szakmunkás-képzésben sok esetben német gépeken tanítják a diákokat azokra a feladatokra, amelyeket például Magyarországon is végezni fognak egy feldolgozóipari állás esetében. Angolul is tudnak annyira, hogy azokat a feladatokat, melyeket végezniük kell, bizonyossággal megértsék

- magyarázta lapunknak.

Dénes Rajmund Roland azt fejtette ki, hogy most a legtöbb ukrán állampolgár a háború elől menekül, de azt megerősítette, hogy a kelet-ázsiából érkezők sokszor a magyarokénál sokkal jobb szakképzettséggel szállnak le a repülőkről.

Ukrajnából korábban is jöttek, 2-3 éve a kormány lehetőséget adott egyszerűsített adminisztrációval a munkavállalásra. Jelenleg a háború miatt jönnek, vagy az itt dolgozók családtagjai vagy pedig azok akik ideiglenesen munkát keresnek de amit vége a háborúnak haza szeretnének térni mert részt kívánnak venni az újjáépítésben. Tapasztalatunk szerint az EU-ben is érvényes háborús helyzet miatt könnyített ideiglenes munkavállalói státussal az országunkat átlépők 95%-a tovább utazik más, fejlettebb gazdasággal rendelkező nyugat európai országba. A Fülöp-szigetekről érkezők többsége angol nyelvismerettel, szakmával érkezik az országba, munkakultúrájuk miatt könnyen beilleszthetőek, beintegrálhatóak a hiányszakmákba

- mondta a MMOSZ elnöke.

És mit dolgoznak?

Utolsó adatsorunkon jól látható a tendencia: a vendégmunkások leginkább szolgáltatástámogatásokban, a feldolgozóiparban, illetve gépjárműjavításban és a feldolgozóiparban, illetve - közismertebb módon - az építőiparban dolgoznak. Ha a másik adatsort is megnézzük, abból kitűnik, hogy ez alaposan átrendeződött a 2021 végi helyzethez képest: a bányászatból szinte teljesen eltűntek, de népszerű lett a vízgazdálkodási munkakör, ebben az iparágban csaknem kétszeresére nőtt a vendégmunkások száma.

Toldi Gábortól azt is megkérdezte a lap: voltaképpen hogyan élnek, hogyan dolgoznak itt a vendégmunkások? Válaszán alaposan meglepődtünk: nem elég, hogy őket is ellenőrzik "otthonról", de még így is rá tudtak tenni egy lapáttal az itthoniak munkaerejére - így talán már kevésbé csodálkozunk azon, hogy egyelőre nem kell az eltűnésüktől félni, ami mindenképp jót tesz majd a magyar gazdaságnak.

A szabályozás értelmében a fülöp-szigeteki és vietnami vendégmunkások két évet maradhatnak itt dolgozni. Ezt viszont annyira szigorúan veszik, mert közben az elvégzett munkát is, hogy az említett ország hatóságai nagyon gyakran járnak ellenőrizni ide, hogy ránézzenek: megvan-e még mindenki, jól dolgoznak-e? Jelentős gazdasági érdek, hogy így tegyenek, még a sajátjaikkal is. A magyar cégeknek pedig sok esetben akkor is megéri, ha repülőjegyet, regisztrációs díjat, szállást és más efféléket kell fizetni: mivel a vendégmunkásoknál jelentősen alacsonyabb a táppénz, fluktuáció szinte nincs, a kiesés miatt pedig nem kell toborozni sem, súlyos milliók is a cégnél maradhatnak, ha ezeket a pénzeket megspórolják. Az utóbbi időben pedig nem egy és nem két cégtől hallottam, hogy bizony, vendégmunkásokkal a termelékenység is javult

- mondta a Pénzcentrumnak a DTC Solutions szakértője. (Pénzcentrum)