A bizonytalanság tapintható mindkét térfélen, a védők és csatárok egyaránt úgy gondolják, hogy soha nem volt még olyan fontos szerepük egy mérkőzés végkimenetelében, mint most. Az elemzők sok tényezőt mérlegelnek, ám elképzelhető, hogy egy olyan esemény fogja eldönteni, merre halad tovább az ország a következő években, amelyre most még senki se gondol.

A politikusok szeretnének mindent előre tudni, hiszen így fel tudnának készülni a várható eseményekre, de épp a napokban Kazahsztánban zajló események bizonyítják, hogy a legváratlanabb időpontokban és helyszíneken robbannak ki konfliktusok a világban. A politológusok, tanácsadók és közvélemény-kutatók hiába igyekeznek megadni a politikusoknak azt a mire leginkább vágynak, azt senki se tudja megjósolni pontosan, mi jár majd az emberek fejében 3-4 hónap múlva, illetve, milyen reakciókat vált majd ki a tömegekből a parlamenti választás eredménye.

Egy dologban tehát biztosak lehetünk: a bizonytalanságban. Ez az állapot egyszerre nyújt reményt és kételyeket. Hajlamosak vagyunk ilyenkor a legjelentéktelenebb információknak, eseményeknek, megnyilvánulásoknak is túl nagy jelentőséget tulajdonítani. Az emberek ösztönösen nyúlnak valós vagy csak képzelt kapaszkodók után, hogy a saját reményeiket vagy elképzelésüket erősítsék. Ilyenkor túlértékeljük a közvélemény-kutatások mutatóit, túl nagy jelentőséget tulajdonítunk egy-egy bejelentésnek, túlbecsüljük a politikusok ballépéseit.

Pedig van egy stabil adatbázisunk, amelynek mutatói alig változnak hónapok óta. Mióta egy tömbbé formálódtak a jelentősebb ellenzéki pártok, majd lezajlott az ellenzéki előválasztás, a kormányt leváltani szándékozó választópolgárok száma stabilizálódott. Ez a tömb körülbelül ugyanannyi elszánt szavazót számlál, mint a Fideszt támogató mintegy kétmilliós tömeg. Ez a két egymásnak feszülő csoport a mostani választási rendszerben a döntetlenhez hasonló eredményt hozhat ki a tavaszi választásból.

A nemzetközi szervezet elemzése nem csak azért tűnik reálisnak, mert meglehetősen pontos előrejelzést adtak már 2021-re is, hanem azért is, mert tisztában van azzal, hogy Orbán Viktor a hatalmát csak nagyon szélsőséges körülmények között lehet megtörni, és valószínűleg nem elegendő ehhez egy demokratikus választáson megszerzett szűk ellenzéki többség.

 Érdemes itt idéznünk az European Council On Foreign Relations (Európai Külkapcsolatok Tanácsa) nevű uniós külpolitikai kutatóintézet éves előrejelzését, mely szerint Orbán Viktor pártja elveszíti a választásokat, mégis hatalmon marad a jelenlegi kormánypárt. Bár nem részletezik, mire alapozzák ezt a jóslatot, de egyértelműnek tűnik, hogy szerintük a választás végeredménye szoros lesz, így a kormány manipulációval vádolhatja meg ellenfeleit, ő maga pedig manipulálhatja a végeredményt.

A külkapcsolati szakértők Trump elnök reakciójához hasonlítják a Magyarországon várható helyzetet, vagyis csalással, külföldi befolyással, antidemokratikus módszerek alkalmazásával vádolják majd meg az ellenzéket a Fidesz vezetői, aminek hatására polgárháborús helyzet alakulhat ki. A jóslat szerint azonban Trumppal ellentétben Orbán meg is tudja majd tartani a hatalmát, ami természetesen éles konfliktushoz vezet majd az Európai Unióval.

Ez a szcenárió rendkívül pesszimista, hiszen arról árulkodik, hogy Magyarországon lényegében ugyanúgy hatalmon lehet maradni egy elvesztett vagy elcsalt választás után, mint Fehéroroszországban. A nemzetközi szervezet elemzése nem csak azért tűnik reálisnak, mert meglehetősen pontos előrejelzést adtak már 2021-re is, hanem azért is, mert tisztában van azzal, hogy Orbán Viktor a hatalmát csak nagyon szélsőséges körülmények között lehet megtörni, és valószínűleg nem elegendő ehhez egy demokratikus választáson megszerzett szűk ellenzéki többség.

Mielőtt kezdenénk felkészülni a polgárháborús állapotokra, meg kell jegyezni, hogy - mint azt a bejegyzés elején jeleztük - jöhetnek olyan váratlan események még a következő három hónapban, melyek teljesen átírják ezt a pesszimista forgatókönyvet. Nem lehet tehát kizárni sem a magabiztos ellenzéki, sem a fölényes kormánypárti győzelmet. Azonban, ha érdemben nem változik a két nagy választói tömb nagysága, akkor tényleg hatalmas feszültség alakulhat ki a magyar közéletben, aminek bármilyen végkimenetele lehet. Mert, ahogy egy dakota mondás tartja: „Ha belovagolsz a sűrű ködbe, ott épp úgy találkozhatsz a gonosz szellemekkel, mint a jóakaróiddal.” (Szegedi Kattintós)