h i r d e t é s

Világkatasztrófával fenyegető háborúra készülhet Kína

Olvasási idő
9perc
Eddig olvastam
a- a+

Világkatasztrófával fenyegető háborúra készülhet Kína

2022. november 25. - 05:19

Egyre többen hangoztatják annak a lehetőségét, ami korábban elképzelhetetlen volt, vagyis hogy Kína háborút indít Tajvan elfoglalására, aminek beláthatatlan következményei lehetnek. 

Forrás: Nikkei Asia

A legrémisztőbb forgatókönyvek már 3. világháborút, sőt, atomháborút vizionálnak a Tajvant támogató Egyesült Államok és Kína között, de a konfliktus még ezek nélkül is súlyos világgazdasági katasztrófát eredményezhet. Az rtl.hu-nak nyilatkozó szakértő szerint „józan, racionális számítás szerint” Kína nem fog inváziót indítani a sziget megszerzésére, de nem lehet kizárni, hogy ez valóban megtörténik, elvégre az orosz-ukrán konfliktusban is az volt az uralkodó nézet februárig, hogy nem lesz háború.

Egyre rémisztőbb lehetőségként lebeg a világpolitika felett, hogy Kína háborút fog indítani Tajvan elfoglalására, miután harmadszor is a Kínai Kommunista Párt főtitkárává nevezték ki Hszi Csin-pinget. A nacionalista érzelmekre minden korábbi kínai vezetőnél erőteljesebben támaszkodó, agresszív külpolitikát folytató elnök ugyanis életcéljává tette Kína naggyá tételét, és ez csak Tajvan megszerzésével képzelhető el.

Ezt Hszi a Kínai Kommunista Párt huszadik pártkongresszusán mondott beszédében újra nyilvánvalóvá tette. Hszi kijelentette, hogy Kína „teljes újraegyesítésének meg kell történnie”, és hozzátette, hogy soha nem fognak lemondani arról a lehetőségről, hogy akár fegyveres erővel hajtsák azt végre. Majd november elején ezt erősítette a kínai fegyveres erőknek intézett beszédével, amiben kijelentette, hogy minden erejükkel harca és háborúra kell felkészülniük.

A nem létező ország


Forrás: ANN WANG/REUTERS

Bár a Kína mellett található, nagyjából Dunántúl nagyságú szigetországnak saját pénze, demokratikusan választott kormánya, alkotmánya, himnusza és lobogója van, Peking soha nem ismerte el önálló államként, és Kína egyik tartományaként tartja számon. Ezzel nincsenek egyedül. Az egész világon mindössze 14, jellemzően kicsiny, a világpolitikában súlytalan szereplőnek számító állam – Európában egyedül a Vatikán – ismeri el jelenleg országként Tajvant, azaz hivatalos nevén a Kínai Köztársaságot, ami eddig hivatalosan még nem is kiáltotta ki függetlenségét.

Kínában 1927-ben robbant ki véres, évtizedekig tartó polgárháború a nacionalista kormánypárt, a Kuomintag és a kommunisták között. A szemben álló felek csak az 1937-ben kezdődött, majd a második világháborúval véget ért második japán-kínai háború idejére tették le a fegyvert és egyesítették erőiket. Utána újra kiújultak a harcok, aminek következtében a Kuomintag erői Tajvanra és néhány környező szigetre szorultak vissza, és ide menekült az ország gazdasági elitjének is a jelentős része. Miközben a Kínai köztársaság már csak egy kis részen létezett, addig a szárazföldi részeket elfoglaló kommunisták kikiáltották a Kínai Népköztársaságot úgy, hogy közben mindkét fél igényt tartott a teljes országra. Tajvan Kína néven egészen 1971-ig tagja volt az ENSZ-nek, amikor is egy határozattal eltávolították a világszervezetből és helyét a Kínai Népköztársaság vette át.

Bár Peking és Tajpej kapcsolata az 1980-as évektől kezdve valamennyire normalizálódni kezdett, óvatos politikai párbeszéd indult közöttük, és gazdasági kapcsolataik is erősödtek, a 2010-es évek végén újra egyre feszültebbé kezdett válni a helyzet. Különösen azután, hogy a tajvaniak a függetlenségpárti Demokratikus Haladó Párt politikusát, Caj Jing-vent választották meg az ország elnökének.

Közben Kínában az elődeinél sokkal ambiciózusabb, vagy egyesek szerint agresszívebb külpolitikát folytató Hszi Csin-ping került hatalomra, akinek személyesen is fontos célja, hogy a területet visszaszerezze az országnak.

Ő szeretne lenni az, aki befejezi Kína megfiatalítását, és újra nagyhatalommá teszi az országot, és ehhez Tajvan is kell

– mondta az rtl.hu-nak dr. Matura Tamás Kína-szakértő, a Corvinus Egyetem oktatója.

Peking nem vár

Egészen az elmúlt évekig azt várta a világ, hogy Peking csak valamikor a 2040-es években próbálkozik meg Tajvan megszerzésével, de mostanra ez már megváltozott. Nem is olyan régen a nyugati országok nagykövetei és magas rangú kormányzati tisztségviselői még legyintettek arra a lehetőségre, hogy Kína háborút indítana Tajvan ellen. Ilyesmit azért tartottak elképzelhetetlennek, mert Kínának túl sok vesztenivalója lett volna – mondta az Economist pekingi irodájának vezetője. Dave Rennie szerint idén már egészen más véleményeket hallott ezektől az emberektől: elképzelhető a háború, talán még ebben az évtizedben. Hozzátette:

Ez egy igen veszélyes pillanat.

Az egyik ok, amiért Kína már a 2020-as évek végén háborút indíthat Tajvan ellen, hogy Hszi Csin-ping már 69 éves, és „olyan sok ideje már nincsen”, és „láthatóan szeretne úgy bevonulni a történelemkönyvekbe, mint aki Kínát ismét nagyhatalommá tette” – mondta dr. Matura Tamás. Kínát gyors lépésre késztetheti az is, hogy az Egyesült Államok haditengerészeti ereje hullámvölgyhöz közelít, mert több hajót is ki kell vonniuk a hadrendből, és azok pótlása csak valamikor a 2030-as évek közepén valószínű – mondta a szakértő.

Ráadásul Kína relatív hatalma úgy tűnik, hogy most ért a csúcsra. Korábban megállíthatatlannak tűnő gazdasági növekedése megtorpant, és nem fogja utolérni az Egyesült Államokét, a 2030-as évektől pedig a demográfiai válság és egyéb belső problémák miatt esetleg már nem is érheti el, és emiatt Pekingnek még most kéne lépnie, amíg még viszonylag erős – mondta dr. Matura Tamás. Emellett Kínát segíti az is, hogy a Nyugat most Oroszországra figyel, és az Ukrajna ellen indított véres háború leköti gazdasági és katonai képességeit.

Ugyanakkor ellenérvek is vannak arra, hogy Peking megtámadja Tajvant. Az ukrán háború például egy figyelmeztetést volt a kínai vezetésnek, ami jól láthatta, hogy a nyugati országok milyen hatékony gazdasági szankciókat vetett ki Oroszországra – mondta a szakértő. 

Ez egy Tajvan ellen indított támadás esetén is fennállna, és iszonyatos károkat okozna a kínai gazdaságnak.

És ott van még az Egyesült Államok, ami elkötelezett Tajvan megvédésére. A kínai hadseregnek nemcsak a háromszázezres tajvani hadsereggel, valamint a fegyvert fogó polgárokkal kellene megharcolnia, hanem az Egyesült Államok, és szövetségeseinek haditengerészetével is meg kéne küzdenie, ami Kínának az elkövetkező nagyjából öt évben még „nagyon nagy kihívás lenne”, és könnyen vereséggel végződhet, ami az egész Kínai Kommunista Párt hatalmát veszélyeztetné – közölte dr. Matura Tamás.

Vérfürdő


Forrás: NBC News

Washington több mint fél évszázada támogatja, és védi Tajvant, és jelenleg úgy tűnik, hogy ki is tartanak emellett, így a sziget ellen indított támadás elvezethet egy kínai-amerikai háborúhoz. Ely Ratner, az amerikai védelmi minisztérium térségért felelős vezetője egy november közepén tartott kerekasztalbeszélgetésen elmondta, az Egyesült Államok elkötelezett Tajvan megvédésére, de a céljuk az, hogy Hszi Csin-ping megértse, Kínának semmi esélye egy gyors és minimális veszteségekkel végrehajtott invázióra.

Egy Tajvanért vívott háború azonban nemcsak Kína, hanem az Egyesült Államok számára is rendkívül költséges lenne. A washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) hadijáték szimulációk sorát végezte el különböző védelmi szakértőkkel, és azok rendre hasonló eredményre jutottak: az amerikai hadsereg egy atomfegyverek nélkül zajló háborúban képes lenne megvédeni Tajvant a támadó kínai erőkkel szemben, de a háború „hamar vérfürdővé változna”, és „mindkét fél szörnyű veszteségeket szenvedne” – írta a Breaking Defense című védelmi szaklap.

A hadijátékok eredményei szerint az Egyesült Államoknak a második világháború óta nem látott veszteségekre kell felkészülnie: megsemmisülne nagyjából ötszáz harcigép, húsz hadihajó és kettő repülőgép-hordozó, és egyes szimulációk szerint akár szinte a teljes globális harcászati legiflottáját is elveszíthet. Ezzel annyira legyengülne hadiereje, hogy világhatalmi pozíciója is veszélybe kerülne.

Az Egyesült Államok ezek ellenére nem tehetné meg, hogy nem védi meg Tajvant egy esetleges kínai támadás esetén – mondta Matura Tamás. Egyrészt nagyon komolyan sérülnének Washington geopolitikai érdekei, hiszen Tajvan elfoglalásával Kínának szabad kijárása lenne a Csendes-óceánra, de ami még ennél is fontosabb, hogy „ha nem is azonnal és nem is feltétlenül látványosan, de az Egyesült Államok globális szövetségi hálózata összeomlana” – közölte a szakértő.  

Világkatasztrófa

Egy esetleges tajvani háborút azonban az egész világ megérezne, ugyanis katasztrofális következményei lennének a világgazdaságra – mondta dr. Matura Tamás. 

Egy amerikai elemzés szerint a tajvani invázió 2500 milliárd dolláros veszteséget okozna a világgazdaságban abban az évben. 

A kereskedelmi hajózás megszűnne a világ egyik legfontosabb és legforgalmasabb hajózási útvonalának számító Tajvani-szoroson, ami jelentősen megnehezítené a dél-koreai és japán kereskedelmet is, és komoly visszaesést okozna az európai gazdaságban is.

Még nagyobb probléma, hogy Tajvanon található a világ chipgyártó kapacitásának jelentős része, és a legfejlettebb félvezetők több mint kilencven százalékát ott gyártják. Ezek kiesése egy sor területet megbénítana a mobiltelefon- és számítógépgyártástól elkezdve egészen az autóiparig.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió ugyan felismerte, hogy milyen nagy veszéllyel jár, hogy egy ilyen kulcsfontosságú iparág egy olyan veszélyeztetett helyen koncentrálódik, mint Tajvan, és elkezdtek lépések tenni a függőség megszüntetésére, de a különösen bonyolult és speciális szaktudást igénylő chipgyártó üzemek felépítése a semmiből akár évtizedekbe is telhet, és több tízmilliárd dolláros befektetéseket igényel.

A konfliktus pedig könnyen kiszélesedhet. Belekerülhet Ausztrália és Japán is, és mindkét ország készül is erre a lehetőségre, meg talán Dél-Korea is. Sőt, Kínának még Indiától is tartania kell. A két ország között az elmúlt években halálos határvillongások voltak, és egy tajvani háború esetén az aktuális indiai kormány úgy érezhetné, eljött a lehetőség megszerezni a vitatott határmenti területeket Kínától.

Az elrettentés a legjobb út

A nyugati világnak közben a jelenlegi helyzet fennmaradása a legjobb – közölte dr. Matura Tamás. Az Egyesült Államok és az EU sem akarja, hogy Tajvan kimondja a függetlenségét, ami szinte automatikusan háborúval járna, közben pedig igyekeznek elrettenteni Kínát attól, hogy megtámadja a szigetet. 

Erre még akkor is lenne lehetőség, ha Kína belekezdene az invázióba. Ugyanis az olyan nagy hadművelet lenne, legalább félmillió, de akár egymillió katona bevetésével, hogy már egy évvel korábban is lesznek jelei, hogy Kína támadásra készül. Így sok idő lenne a felkészülésre, és arra, hogy Tajvant annyira felfegyverezzék, hogy Pekingnek eszébe se jusson támadni.

Lesz is, meg nem is háború?

Józan, racionális számítás szerint nem lesz háború ebben az évtizedben

– mondta dr. Matura Tamás, de emlékeztetett arra, hogy idén februárig ugyanez volt az elterjedt nézet az orosz-ukrán konfliktus esetén is, aztán az orosz hadsereg mégis megindult Ukrajna ellen. A szakértő szerint aggasztó helyzetet teremthet, ha a kínai gazdaság rossz állapota miatt csökken az életszínvonal, és a Kommunista Párt esetleg a nacionalizmus feltüzelésével és egy Tajvan elleni támadással próbálja elterelni a figyelmet a gazdasági gondokról, és növelni a párt támogatottságát.

A szakértő ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy ez egy veszélyes kétélű fegyver, mert kudarc esetén „az egész összeomlik a párt fejére, és akkor olyan komoly bepolitikai válság is előfordulhat Kínában, amit ma még elképzelni sem tudunk”.

Dr. Matura Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben mindenki Tajvan lerohanásáról beszél, Kína előtt más lehetőségek is állnak. Peking ugyanis megteheti, hogy először csak pár kisebb, Tajvan fennhatósága alatt álló szigetet foglal el a Tajvani-szorosban, amiért nem valószínű, hogy az Egyesült Államok háborúba menne, majd később a szoros közepén lévő nagyobb szigetcsoportot foglalná el, ami valószínűleg még szintén nem provokálna háborút Washingtonnal, és az Egyesült Államok legfeljebb szankciókkal válaszolna. 

Emellett ott van Kína előtt a kiberhadviselés lehetősége, ami nagy károkat tudna okozni, és végül blokád alá is vonhatják Tajvant. A nyugati világ számára pedig ezek lennének a legnehezebben kezelhető kínai akciók, mert kérdéses, hogy például Európa ilyen esetekben hajlandó lenne-e szankciókkal sújtani Pekinget. (rtl.hu)


Kommentelne? Kattinson ide!

h i r d e t é s

Clicky