Nemrégibenfélszáznál több jogász jelentkezett a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egyetlen álláshelyére. Dacára, hogy a TASZ egyike azoknak a szervezeteknek, amelyeket a kormánypolitika, és a propagandamédia folyamatosan azzal vádol, hogy államellenes tevékenységet folytat és a nemrég áterőltetett civiltörvénnyel arra akarja kényszeríteni, hogy „külföldről finanszírozott szervezetnek” tüntesse fel magát honlapján és kiadványain – írja a Népszava.

Szabó Máté Dániel, a TASZ jogi igazgatója szerint ugyan eddig is sokan jelentkeztek egy-egy TASZ-os állásra, ám az érezhető, hogy mostanában egyre kvalifikáltabb, felkészültebb jogászok jelentkeznek hozzájuk. Szabó Máté Dániel szerint kifejezetten érezhető, hogy a kormányzati támadások elindulása óta élénkült meg az érdeklődés a TASZ iránt.

Szabó Máté Dániel hangsúlyozza: a jogsértést elszenvedett ügyfeleiknél viszont érezhető a félelem. „Vannak, akiknek segítségre van szükségük és abszolút függetlenek ők is és az ügyük is a politikától. Ők gyakran már tartanak attól, hogy mi segítünk. Ma már inkább azt kérik, hogy „óvatosabban segítsünk”, azaz inkább jogi tanácsot kérnek tőlünk és majd ők maguk elintézik az ügyüket – mondja Szabó.

Nem tántorította el az Amnesty International (AI) itteni több száz önkéntesét, támogatóját sem a kormánypárti gyűlöletkampány: nemrégiben a közgyűlésük egyhangúan döntött úgy, hogy amint a TASZ vagy a Helsinki Bizottság, úgy az AI sem veti alá magát a civiltörvény rendelkezéseinek. Demeter Áron, az AI szakértője úgy látja, hogy a civilellenes hadjárat nyomán jelentősen nőtt a civilszervezetek, így az AI ismertsége is.

„Megnövekedett a médiaérdeklődés a civilek iránt, aminek megvan az az előnye, hogy a civilszervezetek munkája könnyebben jut el a közvéleményhez. A társadalom jelentős része a civilek elleni támadást ugyanabban a kontextusban értelmezi, mint az Orbán kormány többi, jogállamiságot erodáló lépését. Van ilyen érdeklődés és ez nagyon jó lehetőség a civileknek arra, hogy megmutassák, ők mivel foglalkoznak.”

Demeter Áron úgy látja, hogy az utóbbi időszak támadásai nyomán megerősödött a civil szervezetek közötti összetartás és szolidaritás.

Transparency International jogi igazgatója, Ligeti Miklós szerint a törvény elfogadása óta nem lett kevesebb támogatójuk. Sőt, a TI több olyan képzést is folytat, amelyben állami szereplők is részt vesznek. „Szakmai szinten teljesen korrekt volt az együttműködést” – mondta Ligeti. Egyelőre semmiféle fennakadás nem volt ezekkel a programokkal.

Ceglédi Zoltán szerint azonban nem lehet a civilekre ráerőszakolt „külföldről finanszírozott” címkét pozitív tartalmúvá formálni. “A kutatások azt mutatják, hogy a közvéleményben, főleg annak kormánypárti részében alaposan megtapadt az a üzenet, hogy a külföldről finanszírozás rossz, sőt – ahogy ezt fideszes politikusok is hangoztatják – kifejezetten az alkotmányos rend megdöntésére irányuló gonosz dolog lenne. Szerintem ha a civilek ennek a címkének, jelzőnek, az átkeretezésével próbálkoznak, úgy valójában óhatatlanul is a kormánynak segítenek, mivel onnantól a kormány értelmezési tartományában mozognak. A civilek egyetlen lehetősége az, ha nem próbálják így vagy úgy megmagyarázni, hogy mit jelent a címke, hanem tartják magukat ahhoz, hogy nem fogadják el a megbélyegzést, nem regisztrálnak, mivel ez egy egyértelmű, erőszakos, antidemokratikus támadás a civilszféra ellen.”

“Sokan felismerték, milyen kormányzati cselekvési politika részese a civilek elleni szembeni hadjárat. Nem feltétlenül gondoltak korábban rosszabbat, kevesebbet a civilekről, hanem csak azt gondolták, hogy a civil szervezetek nélkülük is el tudják látni a vállalt feladatukat. Most viszont ezek az emberek abban akarnak segíteni, hogy ne tűnjön el minden, ami kialakult az eltelt 27 évben. Most meg akarják védeni a civileket. Most a tét lett magasabb, súlyosabb. Valószínűleg ezért van a sokkal erősebb szándék.”

gepnarancs.hu