Kizárna egyes, a Microsoft-ügyben felmerült szoftverbeszerzéseket az uniós társfinanszírozásból az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF – számolt be a hvg.hu. Pontos összeget egyelőre nem tudni, de a lépés akár sok milliárdos mínuszt is jelenthet az adófizetőknek.

Az amerikai igazságügyi minisztérium és a tőzsdefelügyelet hosszas vizsgálódás után 2018-ban zárta le a magyarországi Microsoft –szoftverbeszerzésekhez is kötődő korrupciós nyomozást, majd a cég peren kívül 25 millió dolláros büntetést fizetett, amiért 2013 és 2015 között egy sor politikust „megvett” a régió államaiban azért, hogy az adott országok az ő szoftvereit vegyék meg.

Bár az óriásvállalat körüli ügyet az amerikai igazságügy nyomozása részletesen feltárta, az OLAF további bő két évig vizsgálódott, végül 2021 decemberében arra tett javaslatot az Európai Bizottságnak, hogy „a szoftverlicencekért kifizetett összegek egy részét zárja ki az uniós társfinanszírozásból”.

A magyar kormányzat különféle intézményei több mint 22 milliárd forint értékben vásároltak Microsoft termékeket részben hazai, részben uniós forrásból. A feltárt korrupció meglehetősen egyszerű volt: a Microsoft nem közvetlenül, hanem közbeiktatott cégeken keresztül értékesítette a szoftvereit, úgy, hogy hatalmas, 30-40 százalékos árrést adott a termékekre. A közbeiktatott cégek pedig az óriási, milliárdos bevételeiket továbbcsorgatták a döntéshozók felé.

Ha az Európai Bizottság eleget tesz az OLAF kérésének, akkor a magyar adófizetők drágán, míg a magyar kormánypolitikusok igencsak olcsón megússzák az ügyet: Romániában ugyanebben a Microsofthoz kötődő korrupciósorozatban fél tucat volt minisztert, kormányszereplőt gyanúsítottak meg, illetve ítéltek el.

Magyarországon, bár a keletkezett vizsgálati jelentések egészen konkrét, politikusokra, cégekre, döntéshozókra történő utalásokat is tartalmaztak egészen Orbán Viktor miniszterelnökig, az ügyészség ingerküszöbét nem érte el az ügy. 2018-ban még elutasították a nyomozást, 2019-ben a Központi Nyomozó Főügyészségen ugyan nyomozni kezdett, ám visszafogott lendülettel. Mint azt a hvg.hu megtudta, máig nem hallgattak ki senkit az ügyekben. A helyzet sajátossága, hogy a hazai nyomozószerveknek házon belül is vizsgálódniuk kellett volna, mivel az amerikai igazságügy szerint az Országos Rendőr-főkapitányságot (ORFK) a Nemzeti Adó-és Vámhivatalt (NAV) is érintette a Microsoftos-csalás, illetve a ügyészség is vásárolt a licenszekből.

Az amerikai igazságügyi tárca irataiból kiderül, hogy a magyar Microsoft végig összejátszott a kormányzattal, sőt Orbánnak is tudomása lehetett az ügyről. Egy 2014-es korrupt szoftverügylet kapcsán az egyik ügyintéző egyenesen arról tájékoztatta az amerikai Microsoft központot, hogy „egészen a miniszterelnökig mindenkitől begyűjtöttük a kormányban a jóváhagyást”. A tőzsdefelügyelet konkrétan megnevezte a Nemzeti Adó-és Vámhivatalt (NAV), amely a korrupciós ügylet részese volt. A NAV-nál ekkor a később az USA-ból kitiltott Vida Ildikó volt a vezető, a NAV informatikai elnök-helyettese 2013-tól 2015 végéig pedig Vágujhelyi Ferenc volt. Mellette a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a testvére, Tiborcz Péter volt az informatikai főosztályvezető.

A miniszterelnök veje korábban már forgolódott uniós pénzek körül, ám akkor is a magyar adófizetők 13 milliárdja bánta, hogy az Elios-ügyben az OLAF végül úgy látta, hogy üzemszerűen elcsalták a közvilágítási beszerzésekre adott uniós pénzeket. (Népszava)