h i r d e t é s

Volt egy polgármester, aki egy egész településrészt hagyott vízellátás nélkül

Olvasási idő
7perc
Eddig olvastam

Volt egy polgármester, aki egy egész településrészt hagyott vízellátás nélkül

2020. július 23. - 08:09

 

Pilismarót a Dunakanyarban fekvő település, amely híres homokos partjáról, népszerű üdülőövezete pedig nagyon sok embernek nyújt kellemes kikapcsolódást.

Ön mit szólna, ha két éve így jutna ivóvízhez?

Azt már kevesebben tudják, hogy a falu központjától néhány kilométerre fekvő Basaharc is a település része. Legtöbben csak annyit tudnak róla, hogy az út mellett található egy szociális otthon. Azonban a szociális intézmény mögött több út kanyarog meredeken fölfelé a hegyoldalban, ahol sokan élnek, egyre többen nem csak nyaralók.


Nagyobb méretért kattintson a képre!

A most bemutatásra kerülő kálvária nem néhány éve, hanem egészen pontosan 15 évvel ezelőtt kezdődött. De a 15 évvel ezelőtti események gyökerét még az 1990-es elején kell keresni. Ennek, a gyakorlatilag folyamatosan lakott településrésznek állandó problémája az ivóvíz hiánya.

30 évvel ezelőtt még csak nyaralók álltak a területen, és vízhez úgy jutottak az emberek, hogy a kertek alatt levezettek a hegyoldalban egy slagot, mintegy 300 méteren, amit egy lent élő ember csapjára kötöttek rá.

Élet vezetékes víz nélkül

András (a nevét megváltoztattam – a szerk.) úgy építette fel a házát a hegyen, hogy a kertjébe leásott a vízhiány miatt egy 4 köbméteres víztartályt. Ez a vízgyűjtőt éveken át úgy töltögette feleségével, ahogy tudta, leginkább kannákból és demizsonokból. De Andrásék sem lettek fiatalabbak az idő múlásával, megunták a vízhez jutás ezen módját. Az itt élő emberek képviseletében meglátogatta a település akkor polgármesterét, ismertette a problémájukat. A korábbi polgármester nem „független” volt, hanem „más pártállású”, szociálisan sokkal érzékenyebb ember. Az önkormányzat kiadta az engedélyt Andráséknak arra, hogy valamiféle fejlesztésre jogosultságuk legyen. Közben pályázott is az önkormányzat, és nyert is területfejlesztési támogatást.
Kezdetét vette egy háromlépcsős fejlesztés. Az első lépcső a terület csatornázása volt, a második a vízvezeték kiépítése, a harmadik pedig kommunikációs kábelek lefektetése lett volna. A csatornázás elkészült, a tulajdonosi hozzájárulás mértéke 120 ezer forint volt ingatlanonként. Indult volna a második fázis, a vízvezeték kiépítése, azonban az önkormányzat a rendelkezésre álló forrást átirányította Pilismarót Dunamenti területének fejlesztésére.


Víztartály az egyik kertben

Nem mellékes dolog, hogy a lenti területet is egy régi, 30 éves főnyomócső látta el ivóvízzel, beleértve a Basaharc alsón lévő szociális otthont is. Onnan ugyanez a vezeték szállította a vizet a völgyben Andrásék utcájának kezdetéig, 400-500 méteren keresztül fölfelé a völgyben. Ezt a vízvezetéket valamikor, a ködös múltban egy víztársulat hozta létre, amelyre az engedélyt a polgármesteri hivatal adta ki. Időközben ez a víztársulat szublimált és a főnyomócső karbantartása elmaradt. Az önkormányzat nem foglalkozott a karbantartással, azzal érvelt, hogy ez nem az ő hatásköre, hanem a nem létező víztársulaté. Azonban ez a főnyomócsövet a legkevésbé sem érdekelte, egyre gyakoribbak lettek a csőtörések és a különböző meghibásodások.

Ahhoz azonban, hogy a föntiek vízhez jussanak, át kellett vennie a rendszert az önkormányzatnak. Nem nagyon volt választási lehetőség, az önkormányzat lett a gazdája az elöregedett és elhanyagolt vízvezetéknek. A folyamatos csőtörések miatt már sosem tudta utolérni magát a vízdíj, hiszen a különbözetet ki kellett fizetni a vízmű felé. Így az önkormányzat egyre többet fizetett.

Saját maguk építettek vízvezetéket


Lilával jelöltük a térképen az önkormányzat által felújított főnyomócsövet.
Pirossal jelöltük azt a szakaszt, amerre el kellett volna fordulni a felújtáskor, de ezt a szalemberek nem tették meg.
Zölddel jelöltük azt a vízvezeték rendszert, amelyet az itt élők, saját maguk alakítottak ki.
Nagyobb méretért kattintson a képre!

Ekkor a fönt élők megelégelték a helyzetet és saját maguk, egészen pontosan négy ember kiásta a vízvezetéknek a 80 cm mély gödröt és a teljes, fenti területen lefektették a vízvezetéket. A vizet innentől kezdve egy ¾ collos vezeték szolgáltatta. Az építők úgy specifikálták és találták ki a vízrendszert, hogy minden ingatlantulajdonos aknával és benne vízórával rácsatlakozhat a rendszerre. Azonban a cső átmérője nem tette lehetővé, hogy a vizet közvetlenül a házakba vezessék, hanem ún. szakaszos feltöltéssel lehetett az épületekben vízhez jutni. Ez azt jelentette, hogy a tulajdonosoknak szükség volt egy legalább 1 köbméteres víztartályra és az ahhoz kapcsolódó vízműre, amely az épületen belül megfelelő víznyomást biztosított. Voltak, akik megértették a vízhez jutás elvét és voltak, akik nem. A beruházást anyagilag támogatta ugyan az önkormányzat, de a szükséges építőanyagot Andrásék a saját autójukkal szállították. Az elszámolás a vízórák leolvasásával történt és András egy személyben, postai csekken fizette be az itt élők vízdíját az önkormányzat számlájára. Ez a vízmű 2017-ig hibamentesen üzemelt.


Egy vízórás akna a sok közül

Ezzel egy időre a fönt élők vízproblémája megoldódott, de a lenti fővezeték problémája nem. A vízdíjat fizetnie kellett az önkormányzatnak, a meghibásodásokat kijavítani. Bonyolította helyzetet és erodálta az itt élők kapcsolatát az önkormányzattal az a tény, hogy sajnos voltak olyanok, akik lopták a vizet és egy válás okán a harcos felek, egymás megbüntetése okán átvágták az Andrásék által lefektetett vízvezetéket, amelynek következtében legkevesebb 400 köbméter víz folyt el, mire észrevették a sajnálatos esetet. Ez is, és az egész beteges csőrendszer fenntartása pedig vitte rendesen a falu pénzét. A polgármesteri hivatal elemi érdeke az lett, hogy mihamarabb megszabaduljon a problémától. A vízművek pedig a vízmű átvételét feltételekhez szabta, amelyet az önkormányzatnak teljesítenie kellett.

Két éve nincs víz

2017. október 4-én minden basaharci ingatlantulajdonosnak levelet küldött a polgármester, amelyben arról tájékoztatott, hogy az önkormányzat lényegesen kevesebb pénzt kapott a csőrendszer felújítására, mint amennyibe a munkálatok kerülnek és nincs a településnek további 10 millió forint forrása arra, hogy biztosítsa a hegyen lévő ingatlantulajdonosok vízellátást is. A rendelkezésre álló forrásból csak a basaharci völgyben lévő gerincvezetéket tudják cserélni 350 méter hosszan és 2 db tűzcsapot tudnak megépíteni.


Az út végén fut a cserélt gerincvezeték, nagyjából 350 méteren és egy nyomosnövelő beépítésén múlna a fent élő családok vízhez jutása.

A 2018. június 5-én írott polgármesteri levél megerősíti a korábban leírtakat, illetve arra hívta fel a figyelmet, hogy a hegyen élők vízellátása a régi vezeték cseréjével megszűnik és az érintettek a DMRV Zrt-vel vegyék fel a kapcsolatot. A kivitelezési munkálatok 2018. június 14-én kezdődtek és az új vízvezeték elkészültéig, üzembehelyezésig az állandó lakosok ivóvízellátását a közkút biztosítja. Andráséknak és az itt élő embereknek azóta nincs vizük. A legközelebbi közkút 900 méterre van, a hegy alján.

A vízmű feltételei világosak voltak, ki kellett cserélnie az önkormányzatnak az elöregedett vízcső-szakaszt. Ezt meg is tette az önkormányzat, de már a tervezés szakaszában kihagyták Andrásék utcáit a beruházásból. Ráadásul a felújítás kezdetekor el is zárták a vizet.

András egyszer megkérdezte a polgármestert, hogy miért őket bünteti, annyi volt a válasz, hogy „akkor is önöket büntetjük, és akkor is elzárjuk a vizet és különben is, már nagyon elegem van ebből az egész víztémából.

Az elkészült gerincvezetékre mindösszesen 2 ember tudott lent rácsatlakozni, mert a többi ott élőnek nem volt 100 ezer forintja a rácsatlakozásra. Itt él egy 7 gyermekes család, akik a mai napig kannával hordják a vizet.

Se víz, se tűzcsap, se út, se mentő

Andrásék nem hagyták magukat, az önkormányzat Szentendrére irányította őket, mondván, hogy már nem az önkormányzat a felelős, hiszen a felújítással a vízmű átvette tőlük a vízművet. Szentendrén pedig azt mondták nekik, hogy ez nem az ő hatáskörük, hanem a váci igazgatóságé. Ott pedig azt ajánlották nekik, hogy egyezkedjenek a pilismaróti önkormányzattal. Ezzel a kör bezárult és a hegyen élő családoknak továbbra sincs ivóvizük.

Figyelnek az itt élő emberek egymásra, sokkal összetartóbb közösség, mint amihez ma Magyarországon szokva vagyunk, hiszen tűzcsap sincs a környéken. Ez is aggodalommal tölti el az itt élőket, hiszen, ha beüt a baj, mire ideérnek tűzoltók, vélhetően nem marad mit eloltani. De ugyanez a helyzet a mentőkkel is, mert ugye ők sem jönnek fel ide, ha baj van.

Itt tart a Dunakanyar a 21. században.

 

Lemondott a polgármester

2020. július 21-én Pergel István Csaba, Pilismarót polgármestere lemondott - írtuk korábban. De nem a Basaharc-Felsőt ért hátrány okozása miatt.
Lemondásának hátterében az a tervezett bányanyitás állhatott, amelyet a lakosság megkérdezése nélkül igyekezett a polgármester keresztülvinni a képviselőtestületen. A bánya nyitásához a képviselőtestületnek át kell minősítenie a Duna-parti területet Kb-B jelűre, a jelenlegi Kidz besorlásból. A jelenlegi besorolás szerint ugyanis különleges, beépítésre nem szánt idegenforgalmi-sport területnek számít az a rész, ahol a kavics- és homokkiemelés folyna. 
"A falu és az üdülő övezet lakóinak háta mögött szerveződött ,és most, az utolsó pillanatban került nyilvánosság elé: 1,2 millió négyzetméteren terveznek új kavicsbányát a Duna-partra vezető út mentén balra" – olvasható egy múlt hét végén indított petícióban, amelyet már több mint 1400 ember írt alá.


 

Kommentek

h i r d e t é s