h i r d e t é s

Welayeh intézménye

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Welayeh intézménye

2021. január 08. - 19:49

 

Most belenyúlunk a darázsfészekbe. Egy olyan fogalomhoz érkeztünk, melynek magyarázata érzékeny.

Welayah, vagy Walaya (arabul: واليةِ ), jelentése "gyámság", vagy "kormányzóság". Ez a kulcsszó a síita felfogásban, amely többek között utal az Imám intézményének természetére és funkciójára. A Welayah azt jelenti, hogy egy hatalom törvény alkalmazási joggal / gyámsággal ruház fel egy személyt, közösséget vagy országot, amely egy az adott hatalom uralma alatt áll. "Wali" az a személy, akinek "Walayah" (hatalma vagy gyámsága) joga van valaki felett. Például az alkalmazott Iszlám jogban (fiqh) az apa gyermekei felett wali. A Wali szó különösen nagy jelentőséggel bír az Iszlám spirituális életben és más-más jelentéstartalommal bír, amelyek különféle funkcióihoz kapcsolódnak, ideértve: rokon, szövetséges, barát, segítő, gyám, patrónus és szent. Az Iszlámban a هللا ولي waliyullah kifejezés használatos az "Isten felhatalmazásával rendelkező" személy jelölésére:

A ti Oltalmazótok (Wali) Allah, az Ő Prófétája, akik hisznek, imára állnak, kötelező adományt adnak, s ők térdeplők. (Korán 5:55)

A wali passzív szerkezetben azt az illetőt jelöli, akinek minden dolgát a Mindenható Allah irányítja. Aktív szerkezetben pedig az a személy, aki teljes odaadással engedi át magát Allahnak és engedelmesen követi Őt.

A Welayah egy Istentől eredeztethető felelősség. Ilyen az apa köteléke lányához. Ebben az esetben az apa a wali ul-amr, tehát csúnya szóval a rendelkező a lány felett, de inkább felelősséggel bíró a helyes értelmezés. Házasságkötéskor ez a jog száll át a férjre, ettől kezdve ő lesz a wali ul-amr.
Gyakorlatilag a szekuláris rendszerekben is létezik a welayeh intézménye, hiszen nagykorúságig a szülők is gyámok és ha nincsenek szülők, akkor van gyámhatóság, ami felelősséggel tartozik a kiskorú gyermekekért. Bár az Iszlámban létezik kifejezetten gyámság intézménye is, amit „Kafala” néven ismerünk, de ezen a ponton van átfedés. Abban az esetben, ha értékhordozó emberekről van szó és az egész társadalom értékhordozó, a rendszer tökéletesen működik. Ha azonban köcsögök kezébe kerül a Welayah intézménye, akkor minden a visszájára fordul. Erre is van pár példa a történelemben, nem beszélve a mai napról. Igaz, arra is van példa, hogy a szekuláris rendszerben kerül köcsögök kezébe a törvényhozás és alkalmazás. Van valakinek erre ellenérve?

Nem kerülhetjük meg ennek kapcsán, hogy ne ejtsünk szót a síita-szunnita véleménykülönbségéről, ami hangsúlyozom, nem érinti a hit pilléreit! Tehát sok külső elemző tanulmányával ellentétben nincs vallási értelemben nézeteltérés síiták és szunniták között! A különbség egyes jogágak gyakorlatában (fiqh) van. És még egyben. Ki viszi tovább Mohammed (béke reá) küldetését és ki az, akinek feltétlen engedelmességgel tartozik az Umma? Síita vélemény szerint Mohamed próféta (béke reá) Ghadir Khumm-mál, halála előtt egy évvel elmondott beszéde (632) a mérvadó, melyben Ali ibn Abi Talibot, unokatestvérét jelülte ki Wali-nak, tehát a küldetés letéteményesének. Ebben az értelmezésben Ali ibn Abi Talib a Próféta háza népét jelenti, azaz leszármazását. Ennek igazolására a Korán alábbi versét hozzák fel referenciaként:

Ez az, minek örömhírét Allah az Ő szolgálóinak hirdeti, azoknak, kik hisznek és jókat cselekszenek. Mondd: „Nem kérek érte tőletek fizetséget, csak a hozzátartozók szeretetét.” Ki begyűjti a jót, gyarapítjuk neki abban a jót. Mert bizony, Allah a Megbocsájtó, a Hála Begyűjtője. (Korán 42:23)

A Próféta semmilyen földi ellenszolgáltatást nem vár el Allah Örömhírének megüzenéséért. Csak annyit szeretne, hogy saját közeli hozzátartozói, a Quraish nemzetség, ne akadályozza, és ne lehetetlenítse el küldetését. A hozzátartozók szeretete kiterjeszthető az egész emberiség szeretetére, hiszen Ádám ősatyákon keresztül, mindenki testvér, hozzátartozó.

És most kell észnél lenni, mert ezt a mondatot minden térfél saját magáénak vallja, de más értelemben: „Nem kérek tőletek semmit, csak a hozzátartozók szeretetét”. Szunnita felfogásban a „saját hozzátartozók szeretete”, vagy a „legyen már békesség közöttünk”, „tegyük le a fegyvert, ne hadakozzunk tovább” értelmezéssel találkozunk. Tehát egy békejobb nyújtása a szűkebb (Quraish), vagy akár tágabb család, az emberiség felé.
Síita értelmezésben ez a mondat kifejezetten Mohamed (béke reá) háza népének szeretetére és követésére szólít, azaz eldönti a vallási és világi hatalom sorsát. Síita felfogásban ez a személy az Imám. Szunnita felfogásban az imám teljesen más. Ő egy tiszteletben álló ember, aki imát vezet.

A Welayah és wali kérdésköre köteteket tölt meg az Iszlám jogi (fiqh) könyvtáraiban. A Sharia bemutatásánál azt tárgyaltuk, miképpen értelmeződik kor és hely szerint az a jog, ami Isteni elrendelés. Ez a Fiqh és ehhez vannak hozzárendelt tisztségek, illetékességek. A walayat eredetileg nem jogi kategória, hanem felelősség Allah elrendelésének követésére. Ennek definiálható eleme nincs, mert lelkiismeretet, teljes odaadást (nem fanatizmust!), nehezen lehetne szavakkal körbeírni, holott ezekhez köthető a wealayat intézményének gyakorlata.

A fentiekben olyasmit próbáltam elmagyarázni egy materializált európai agy számára, amiben nincs rekesz, amibe el lehet helyezni a welayat fogalmát. Így talán csak érzékeltetni tudtam. Az a bánatom, hogy lassan a muszlim agyból is kiveszik ez a rekesz. Hiszen a legtöbb helyen a Welayah nem más, mint a hatalom gyakorlásának eszköze.

Címkék: 

 

Kommentek

h i r d e t é s