A kormánnyal szemben álló pártok megszüntetnék a pazarló költéseket, a sporttaózást, az így megnyert százmilliárdokat a környezetvédelemre, a nyugdíjasok és az egészségügy támogatására fordítanák.

A jövő évi költségvetés tervezetéhez több mint 1100 módosító javaslatot nyújtott be az ellenzék, ezen javaslatok összeillesztéséből kirajzolódik egy közös ellenzéki kormányprogram váza: növelnék, a környezetvédelmi, a szociális és az egészségügyi kiadásokat. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint az ellenzéki módosítók több száz milliárd forinttal borítanák fel a büdzsé egyensúlyát, ami szerinte adóemeléshez vagy elvonásokhoz vezetne. Varga állításával szemben az ellenzék nem a hiány növelésével, hanem a több száz milliárdos pazarló kiadások lefaragásából finanszírozná javaslatait: a pártok csökkentenék az állami média, a kormánypropaganda (nemzeti konzultációk), Paks 2, az ismeretlen célú beruházási alap kiadásait, a versenysportok támogatását, s csak ezen javaslatok 800-900 milliárdos kiadáscsökkentést jelentenének. A DK és az LMP is javasolja a sporttao megszüntetését, ezzel együtt mintegy 1000 milliárdnyi mozgástér lenne a jövő évi költségvetésben.

A  jövő évi büdzsé "zöldítésében" az LMP jár elöl, hiszen erre egy komplett adócsomagot nyújtott be módosítóként, alapvetően drágítva a környezetszennyező tevékenységeket: kivetnék a szén-dioxid adót (200 milliárd), megemelnék a bányajáradékot (40 milliárd) és megadóztatnák a repülőjegyeket is (10 milliárd). Ezt a vitát a jövőben a magyar társadalomnak még akkor is le kell folytatnia, ha nem lesz kormányváltás, hisz a zöld adók az egész világon teret nyernek. A pénzügyminiszter e csomagra utalhatott amikor adóemelést emlegetett. A zöld fordulat azonban több párt programjában is visszaköszön. Nagy valószínűséggel felfüggesztenék Paks 2 építését, helyette újraindítanák a panelfelújítási programokat, illetve a családi házak energiakorszerűsítésére költenének - ez olvasható például a DK, és az LMP javaslatai között. A zöld fordulat jegyében több párt javasolja a Balaton körüli romboló fejlesztések leállítását, illetve a tó védelmére is többet költenének.

Az ellenzéki javaslatok másik közös pontja a nyugdíjak rendezése. Több párt javasolja a minimálnyugdíj, vagy az alacsonyabb nyugdíjak differenciált emelését, a vegyes, inflációhoz és béremelkedéshez igazított nyugdíjemelés újbóli bevezetését. A Jobbik pedig egyenesen a nők-40-hez hasonló kedvezmény bevezetését javasolja a férfiak számára a differenciált nyugdíjemelés mellett, amit a DK is felsorol módosítói között.

Szintén közös az ellenzéki indítványokban az egészségügyre fordítandó források növelése, itt béremeléseket is terveznek. Az MSZP ezen túl önálló egészségügyi tárcát is ígér, illetve a kivándorolt egészségügyi dolgozók hazacsábítására tesz javaslatot. Több párt (MSZP, LMP) javasolja a post-covid ellátások fejlesztését, s ezek külön finanszírozását. Szinte nincs olyan ellenzéki párt, amely nem emelné az oktatásra szánt költségvetési forrásokat, beleértve a béremeléseket is.

Az ellenzéki módosítókat látva komoly esély van a magasabb családi pótlékra is egy választási győzelem esetén: több javaslat is fut egymással párhuzamosan, jellemzően a szociális támogatásokat 50-100 százalékkal emelnék. Ez 150-300 milliárdba kerülne, vagyis egy 50 százalékos emelésre könnyedén lehetne forrást találni a jövő évi büdzsében, a hiány vagy az adók növelése nélkül is. A Jobbik családi kártyát javasol a pótlék emelése helyett, ám erről csak a gyermekneveléshez szükséges termékeket, szolgáltatásokat fizethetnék.

Közös pont az ellenzéki javaslatokban az önkormányzatok „rehabilitálása”, részint az unió Helyreállítási Alapjának (RRF) terhére (Párbeszéd), de az MSZP tételesen lebontott településfejlesztési programra is javaslatot tesz. Az önkormányzati büdzsé rehabilitációjának lehet a része bérlakásépítési program is, ami többek közt a Jobbik ajánl. Az ellenzéki párt szerint évi 5-10 ezer bérlakást kellene közpénzből építeni.

Ezen túl a Momentum (Szabó Szabolcs-Szél Bernadett) javaslatot tesz a „Hitelmoratóriummal kapcsolatos kártalanítási alap” (120 milliárd forint) felállítására: a két képviselő szerint a kormány félretájékoztatta az adósokat, ezért sokan egy új hitelcsapdába eshetnek, ha az állam most nem avatkozik be. A DK bevezetné az ingyenes közmű alapszolgáltatást ( évi 100 milliárd forint), vagyis egy bizonyos szintig minden háztartás támogatást kapna rezsidíjak kifizetésre. Az ellenzéki javaslatokat a Fidesz csont nélkül leszavazza, annak ellenére, hogy egy más rendszerben a felesleges kiadások csökkentésével azok egy része finanszírozható lenne. (nepszava.hu)