Szeptember elsején mintegy másfél millió iskolás és óvodás kezdheti meg a tanévet, és a jelek szerint a koronavírus-járvány kormányzat által is elkerülhetetlennek tartott negyedik hulláma nem aggasztja az oktatásirányítást. Míg több országban a beoltottak viszonylag magas számától függetlenül is óvintézkedésekkel, szigorú szabályokkal tervezik megnyitni az oktatási-nevelési intézményeket, addig Magyarországon nemhogy tesztelés, de kötelező maszkviselés és testhőmérséklet-mérés sem lesz, sőt főszabály szerint a köznevelésért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) csak az óvodákban vagy az általános iskola 1-6. évfolyamán, valamint a fejlesztő nevelés-oktatásban tervez osztályra, csoportra vagy egész feladatellátási helyre vonatkozó tanügyi intézkedéseket hozni.

Ezt azzal indokolták, hogy a 12. életévüket betöltött diákoknál elérhető a koronavírus elleni védőoltás, igaz, ezt péntekig mindössze 171 ezren kapták meg az érintett korosztályból, ami a 12-17 évesek 28,9 százaléka. Augusztus utolsó két napján és szeptember 2-3-án az iskolákban is szerveznek oltásokat, ezekre mindössze 48 ezer diákot (az oltásra jogosult korosztály 8 százalékát) regisztráltak be a szüleik. Vagyis ha őket is beoltják, 220 ezer körüli lesz a beoltott diákok száma, ami még mindig csak az oltásra jogosult iskolások 37 százaléka.

A kormány tanévkezdési intézkedési tervét - pontosabban: annak hiányát - több szakmai szervezet is kifogásolta. A Civil Közoktatási Platform (CKP) Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak is levelet írt, miután múlt hét csütörtökig az intézmények semmilyen utasítást nem kaptak a védekezése, a fertőzések esetén szükséges intézkedésekre vonatkozóan. Az államtitkártól nem kaptak választ, az Emmi viszont közleményt adott ki, amelyben egyebek mellett azt írták: az iskolákat a higiéniás és alapvető egészségvédelmi szabályok fokozott betartására kérik.

A CKP szóvivője, Ercse Kriszta szerint ez nem elég. Mint azt a Népszavának is eljuttatott levelében írta, minden jel arra mutat, hogy ezen a nyáron sem készült semmilyen protokoll, amelyet a különböző járványügyi helyzetekben követni kellene, továbbra is rögtönzések, naponta változó, egymásnak ellentmondó utasítások várhatóak a járvány súlyosbodása esetén. Szerinte tanévkezdéskor és rendszeresen a tanév során is tesztelni kellene a diákokat és szükség lenne kiterjedt kontaktkutatásra is. Azt is sérelmezte, hogy sok intézményben várhatóan továbbra sem tudhatják meg a szülők, ha az iskolában, osztályban fertőzöttet találnak, ahogy arra sincs útmutatás, pontosan hány diák, tanár és iskolai dolgozó megbetegedése esetén kerülhet sor a digitális oktatás elrendelésére.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szintén nem tartja elégségesnek a kormány iránymutatását. Totyik Tamás szerint fontos lenne a tesztelés – az oltottaké is –, ahogy az is, hogy az intézményvezetők maguk dönthessenek arról, mikor rendelnek el rendkívüli szünetet vagy digitális oktatást, és ne kelljen akár napokat is várniuk az Oktatási Hivatal vagy az Operatív Törzs döntésére. A PSZ ennek szükségességére már az előző hullámok idején is felhívta a figyelmet, de a kormány ragaszkodott a bürokratikus eljáráshoz, ezzel a vírus további iskolai terjedését kockáztatva azokban az intézményekben, ahol megjelent a Covid. (nepszava.hu)