Eredményei lesújtók, ahogy látható tizenegy friss, a régió országait és 2010-et 2020-szal összehasonlító grafikonon. Az állam negyedével csökkentette a közoktatásra kiadott pénzt, 2019-ben Európában utolsó lett a diplomás átlagbérhez viszonyított magyar tanárbér, Nógrádban már 25 százalék a korai iskolaelhagyók aránya. A volt szocialista EU-országok között a lemaradók közé csúsztunk.

Még a kései szocializmusban indult el a pedagógia gyerekközpontúbbá válása (bár tananyag-centrikussága megmaradt), bevezették a szabad iskolaválasztást (ami később erősítette az iskolai szegregációt), nagyobb önállóságot kaptak mind az iskolák, mind a pedagógusok.

A rendszerváltás utáni kormányok új és új nemzeti alaptantervet írtak, létrejött az egyházi és alapítványi iskolák hálózata. Hol a kistelepülési iskolák megmentése (például a Fidesz 1998-as első kormányában, Pokorni Zoltán minisztersége alatt), hol a pedagógiai módszertan megújítása és az iskola társadalmi mobilizációt segítő hatásának erősítése került előtérbe (Magyar Bálint kétezres évekbeli minisztersége alatt), de a két oktatásirányítás törekvései nagyjából egyfelé mutattak.

A Fidesz radikálisan fölforgatja a közoktatást

Olyan mértékű és a korábbi reformokkal gyökeresen szakító, ráadásul azonnal, a bevezetésre, a közoktatás hatalmas rendszerének fokozatos átalakítására nem ügyelő és az új szabályok miatti káoszt utólag foltozgató átalakítás, mint a Fideszé 2010 után, nem történt a rendszerváltás óta.

Ennek legfontosabb része az egységesítés és az erős állami kontroll megteremtése.

• Minden pedagógusnak be kellett lépnie a Nemzeti Pedagógus Karba.
• Az állami iskolákban gyakorlatilag megszűnt a tankönyvválasztás lehetősége.
• A tanterv és az arra épülő helyi tanmenetek minimálisra szűkítették a tanár lehetőségét arra, hogy alkalmazkodjon a különböző gyerekek igényeihez, fejlődésük különbözőségéhez.
• A korábban önkormányzati fenntartású iskolákat államosították.
• Irányításukra, az iskolaigazgatók kinevezésére előbb egy országos, majd a teljes irányításképtelenség miatt járási szintű oktatási központokat hoztak létre.
• Életbe lépett az állami pedagógus-előmeneteli rendszer (életpályamodell).
• A szakoktatásnak tíz év alatt három irányító minisztériuma is volt, jelenleg ez az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
• A korábbi szakmunkásképzők, jelenleg szakképző iskolák, amelyeket időközben szakközépiskolának is hívtak (a korábbi szakközépiskolákat először szakgimnáziummá keresztelték át) képzési idejét három évre csökkentették, és minimális lett az általános közismereti, nem szakmai tárgyak óraszáma.
• A közoktatásból még a NER első éveiben a Széll Kálmán Tervnek megfelelően nagyon jelentős forrást vont ki a kormány/parlament: a magyar állam tíz év alatt a negyedével kevesebbet költi a közoktatásra.

Fidesz-hirdetés

A Fidesz állításával ellentétben ezek a változások a közoktatás súlyos teljesítményromlásához vezettek. Ezt mutatjuk be a következő, legfrissebb, Magyarországot a posztszovjet uniós tagországokkal összehasonlító, idősoros statisztikák alapján.

A számok értelmezéséhez Varga Júliának, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete tudományos tanácsadójának segítségét kértem. Ő annak az angol nyelvű, megjelenés előtt álló kötet (Emerging European Economies After the Pandemic) oktatási fejezetének egyik szerzője volt (a másik Lannert Judit), amelyből az adatok és a cikk fő megállapításai származnak. A kutatók nemzetközi statisztikákból, adatbázisokból állították össze tanulmányuk adatsorait. (A könyv január végén jelenik meg a Springernél, itt elérhető.) Beszélgetésünk során a szintén általa is szerkesztett, A közoktatás indikátorrendszere 2019 című kötetre is utalt, amelynek 2021-es változata szintén hamarosan megjelenik.

Az adatok a Covid-járvány előtti időszakra vonatkoznak. Nemzetközi kutatások szerint a 2020 februárjában kezdődött járvány okozta a legnagyobb kárt világszerte az oktatásban a II. világháború óta. 188 országban zártak be az iskolák, 1,6 milliárd gyerek, fiatal, valamint családjuk életére gyakorolva döntő hatást. „A károk az érintett gyerekek egész életére kihatnak” – szerepel a kötetben.

„A távoktatás Magyarországon is súlyos következményekkel járt – mondja Varga Júlia. – Minden eddigi ismeretünk szerint sok hónapos lemaradása van a gyerekeknek, és nagyon fölerősödtek a különbségek aközött, aki otthon ül, van számítógépe és a szülei segítenek neki, és aközött, aki csak a telefonját nyomogatja, ha egyáltalán kapott valamit.”

Varga Júliáék a következő grafikonokhoz 2020-ig tudták összegyűjteni az adatokat Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia közoktatási rendszerének eredményeiről.

Miért állt meg Magyarország növekedése?

A közepes jövedelmi csapda azt a jelenséget írja le, amikor – legtöbbször egy feltörekvő országban – az egy főre jutó átlagjövedelem elér egy bizonyos szintet, és a termelékenység és a jövedelem növekedése (nem csak egy jövedelmi sávban) elkezd stagnálni. Ez általában akkor következik be, amikor egy viszonylag szegény ország gazdasága úgy lép növekedési pályára, hogy olcsó munkaerejére alapozva bevonzza a tőkét és a technológiát a világ fejlettebb részeiből. A közepes jövedelmi csapda akár évtizedekre megállíthatja a további felzárkózást.

Tényszerű bizonyítékok vannak arra – állítják kutatók világszerte –, hogy a közepes jövedelmű posztszovjet EU-országok azért rekednek ebben a csapdában, mert nem tudják a közoktatásuk minőségét javítani. A csapdából való szabadulás egyik kulcseleme ugyanis az emberi tőke minőségének javítása.

Ahogy az említett kötetben a két szerző írja, „nemcsak a felsőoktatás és a magas szintű tudományos és technikai képességek fontos meghatározói a gazdasági növekedésnek, hanem az is, hogy a megfelelő képeségek és kompetenciák mennyire elterjedtek a társadalomban, hogy a népesség mekkora hányadának vannak meg a megfelelő készségei”.

A gazdaságban már most, a közeli jövőben pedig drasztikusan megváltoznak a munkavállalók feladatai. Meredeken csökken a rutinfeladatok aránya, a nem rutinszerűeké nő, a robotizáció és a digitalizáció miatt már nem emberek fogják elvégezni a közepes készségekkel rendelkező dolgozók munkáját.

Az iskolák minőségének emelése és a készségek folyamatos fejlesztése, vagyis a jó közoktatás a gazdasági növekedés egyik kulcsa.

A romlás mutatói

A következő két ábra két szempontból mutatja meg a posztszovjet térség közoktatási rendszereinek teljesítményét.

Az első azt, hogy egy gyerek várhatóan hány évet tölt majd el az iskolában, a másik pedig a különböző nemzetközi tanulói teljesítménytesztek harmonizált eredményeit mutatja. Ezeket a mutatókat használja a Világgazdasági Fórum az országok versenyképességi rangsorának meghatározásakor a közoktatás jellemzésére.

Magyarország helyzete a várható iskolázási évek számát tekintve nem romlott, de több volt szocialista ország már lehagyta az EU 15-öket is. Bulgária és Románia jelentős, Szlovákia kisebb mértékben esett vissza.

A tanulói képességeket, kompetenciákat rendszeresen, ugyanazon módszertannal felmérő tesztek szerint viszont Bulgáriában, Magyarországon és Szlovákiában romlott a közoktatás minősége. A legnagyobb esés a két utóbbiban volt. Magyarországon a 2010-es EU-15-átlag-közeli 512 pontról 495-re esett vissza. Cseh-, Észt- és Lengyelország, valamint Szlovénia jelentősen javítani tudott közoktatása minőségén.

Az oktatás minőségét nemcsak a tanulók átlagos teljesítményén mérik, hanem a teljesítmények megoszlásán is: mekkora az aránya az átlag alatt és az afölött teljesítőknek. Az EU 2020-ra azt tűzte ki célul, hogy az alulteljesítők aránya 15 százalék alatt legyen.

Észtország és Lengyelország kiválóan teljesít itt is: az alulteljesítők aránya már 2018-ban alacsonyabb volt az EU-15-ökénél és a célértéknél is. Csehország és Szlovénia is jól szerepel. A másik végén Bulgária és Románia van, ahol nemcsak az átlagos teljesítmény alacsony, de az alulteljesítők aránya is több mint harminc százalék, míg a kiválóaké mindössze öt vagy kevesebb.

Látható, hogy Magyar- és Horvátország, valamint Litvánia és Szlovákia van egy csoportban: náluk az alulteljesítők aránya nagyobb, a csúcsteljesítőké kisebb az EU-15-átlaghoz képest, de a lemaradás kisebb, mint Bugáriában és Romániában.

Hogy az „elmúlt nyolc év” (a Fidesz-kormányzás) vagy a „rég elmúlt nyolc év” (szociálliberális kormányzás) okozott-e nagyobb romlást ebben a mutatóban Magyarországon, azt a következő ábra mutatja.

2009-ről 2018-ra három országban nőtt az alulteljesítők aránya, míg a csúcsteljesítőké csökkent: Bulgáriában, Magyarországon és Szlovákiában. Ezekben az országokban romlott a közoktatás minősége. Horvát-, Lengyel- és Csehország, valamint Szlovénia sikeresen csökkentette az alulteljesítők arányát is.

Nincsenek új PISA-adatok, csak a magyarországi éves országos kompetenciamérés adatai, amelyek hatodikos, nyolcadikos és tizedikes gyerekeket mérnek. A legújabb mérési adatok szerint – mondja Varga Júlia – a nyolcadikosoknak és a tizedikeseknek javult a teljesítményük. A közgazdász szerint ennek valójában nem a minőség javulása az oka. „Ha kiesik a legrosszabbul teljesítő alsó tíz százalék, akkor a maradék kilencven százalék átlaga javul – utal a korai iskolaelhagyás nagyon magas számaira. – Hatodikban ugyanis, amikor még mindenki bent van az iskolában, nem látjuk a teljesítményjavulást.”

Nógrádban 25 százalék a korai iskolaelhagyó

Korai iskolaelhagyóknak azokat a 18–24 közöttieket nevezik, akiknek maximum általános iskolai végzettségük van. Az EU célja 2020-ra ennek az aránynak tíz százalék alá csökkentése volt.

A magyar parlament 2012-ben 18-ról 16 évre vitte le a tankötelezettséget. A következmények itt láthatók.

Magyarországon 2010-ben a fiatalok 10,8 százaléka volt korai iskolaelhagyó. Tíz év alatt ez két százalékponttal nőtt. 2020-ban csak három posztszovjet uniós ország volt mind a fiúk, mind a lányok esetében tíz százalék fölött: Bulgária, Magyarország és Románia.

„Nagyon nagyok a különbségek megyénként – mondja Varga Júlia. – Nógrádban 25 százalék, Borsodban, Baranyában is húsz, míg Budapesten csak három.” Ezek olyan megyék, ahol a legtöbb roma él, Varga Júlia mégsem állítaná, hogy a tankötelezettség határának leszállítása elsősorban a cigány gyerekeket károsította meg. „Ez persze igaz, de pontosabb azt mondani, hogy azok a gyerekek, akik addig lebegtek az iskolázásból való kiesés határán, most már ki is esnek. Ha kieshetnek, akkor ki is esnek.”

A korai iskolaelhagyás következményei szerteágazók. Bizonyított például, hogy a képzésben maradás csökkenti a korai gyerekvállalás és tinédzserkori anyaság arányát. Európában a tinédzserkori gyerekvállalás aránya Bulgáriában és Romániában a legmagasabb – Magyarország előtt. Az iskolai és egyéb képzésekből való kimaradás nemek szerint is megváltozott 2010 és 2020 között. „A lányoknál nőtt jobban, és azóta a korai gyerekszülés aránya is megnőtt.”

A korai iskolaelhagyás nehezíti a fiatalok esélyét munkát találni, és a munkaerőpiacon való hosszabb távú megmaradásukat is, írja a tanulmány. Egy másik mutató, az úgynevezett NEET (nem dolgozó és sem oktatásban, sem képzésben részt nem vevő – Not in Education, Employment, or Training) szintén az említett három országban, köztük Magyarországon a legmagasabb.

2010-ben négy ország volt, ahol a nem dolgozó és sem munkában, sem képzésben nem részesülők aránya magasabb, mint az EU-15-öké: Bulgária, Horvátország, Lettország és Románia. 2020-ra a letteknek sikerült ezen javítaniuk, Magyarország viszont most esett be az EU-15-ök alá.

A család helyzetének hatása a gyerek iskolai teljesítményére

Magyarországon 2014-től elkezdett jelentősen csökkenni a szegény gyerekek aránya. Ez részben a módszertan megváltozása miatt történt: a hátrányos helyzetűek (2 h-s) és a halmozottan hátrányos helyzetűek (3 h-s) közé történő besorolás szempontjai szigorodtak, amelynek így kevesebb gyerek tud megfelelni.

De nem csak a definíció megváltozása okozta a gyerekszegénység csökkenését. A 2010-es, húsz százalék körüli mediánszegények száma (azon családok, ahol a mediánjövedelem hatvan százalékánál kevesebb jut egy főre) 2014-re 25 százalékra emelkedett, utána viszont elkezdett csökkenni, és 2020-ra tíz százalék lett. Varga Júlia hozzáteszi: 2019-től megint elkezdett emelkedni. A csökkenés oka a járványig tartó nagy munkaerőpiaci konjunktúra, valamint a közmunkaprogram csúcsra járatása volt.

A család szocioökonómiai helyzete összefügg a tanuló teljesítményével, de van, ahol ennek a hatásnak mind a társadalomban való kiterjedtségét, mind a hatás erejét csökkenteni tudják. A két végpont a magyar és az észt. Észtországban a legalacsonyabb, míg Magyarországon a legnagyobb a családi háttér determináló hatásának mind a mértéke (az, hogy mekkora különbség van a különböző hátterű gyerekek teljesítményében), mind a hatás erőssége.

Európában 2019-ben már nálunk volt a legalacsonyabb a tanárbér

Az állam közoktatásra fordított kiadásai és a tanulói átlagteljesítmény között egy bizonyos határig létezik kapcsolat, állítják a szakértők. A közoktatás nagyon munkaintenzív ágazat, a költségek több mint 75 százaléka a fizetések, a tanulói teljesítményekben pedig fontos szerepe van a tanárok minőségének. Az ő bérük – abszolút számban is és a diplomásokéval való összehasonlításban is – pozitívan korrelál a diákok teljesítményével.

Az OECD utolsó, 2019-es adatai szerint a fenti, 2017-es helyzethez képest már Csehországban és Szlovákiában is javult a helyzet, így Európában utolsók lettünk.

Az átlagos idő, amíg a tanár eléri a fizetési skálán a csúcsot Lengyelországban húsz év, Magyarországon 42. Ezzel az utolsók vagyunk a térségben.

„Már 2010 előtt is az EU legalján voltunk a tanári fizetésekben. A legutolsó, 2019-re vonatkozó adatok szerint nálunk a legkisebb az összes európai ország közül a tanári bér az átlagos diplomásbérekhez viszonyítva” – mondja Varga Júlia. Medgyessy Péter miniszterelnöksége alatt, 2003-ban ötvenszázalékos közalkalmazottibér-emelés történt. Ez a béreket majdnem arra szintre nyomta fel, mint a 2012 utáni béremelés, de az eredmény mindkettő után néhány év alatt elinflálódott.

„Mivel a közoktatási költségek 75 százaléka bér, ezen csak a kiadások szintjének tartós növelése segít. Mi az EU alsó harmadában vagyunk GDP-arányos költésben – mondja a kutató. – Egyszeri tanári béremelésekkel ezen nem lehet segíteni, tartós változásra van szükség. Pedig 2016 óta már nagyon nagy a baj. Túl nagy a tanárhiány, nagyon elöregedett a tanári kar.”

Varga Júlia felidézi, hogy a nyolcvanas évek végén az európai országok is „szerencsétlenkedtek” a tanárbérekkel. „De azóta mindenki meglépte, hogy ez legalább a diplomásbérek 70-75 százaléka legyen, a pályakezdőké pedig a pályakezdődiplomás-bérek 80-85 százaléka. Különben senki nem fog a tanári pályára menni. De van, ahol a pályakezdő tanárok többet keresnek, mint a pályakezdő diplomások átlaga: például Finnországban, Hollandiában, Lettországban vagy Portugáliában. Ezt csak úgy lehet megoldani, ha veszünk egy nagy levegőt, és eldöntjük, hogy többet költünk az oktatásra és megemeljük a tanárok bérét.”

De a vonzó fizetések ellenére is csak lassan fog javulni a tanárok minősége. „Ami eddig történt, az felerősítette a kontraszelekciót. A megszállottak kivételével már mindenki elment a pályáról, és nem a legjobbak maradtak. A béremelés nekik is nagy motiváció arra, hogy maradjanak. De ez az ára annak, hogy majd öt-tíz év múlva jó tanárok legyenek.”

De nem ez történik. A Fidesz-kormányok 25 százalékkal csökkentették az állam közoktatási kiadásait.

Az egyik lecsúszó: Magyarország

A szocialista utódállamok 2010 utáni közoktatási teljesítményét vizsgálva négy országcsoport van. Az első jól teljesít, javította a közoktatását: ez Észtország, Lengyelország és Szlovénia. Ők a nemzetközi teljesítményméréseken is sikeresek. A 2018-as PISA-vizsgálatban Észtország volt az első mindhárom kompetenciakategóriában.

Egy másik csoport az EU-átlag közelében van. A harmadik csoport a lemaradóké: ez Bulgária és Románia. Náluk a mennyiségi és minőségi mutatók is rosszabbak az EU-átlagnál, és az eredményeik nem javulnak. Románia elkezdett felzárkózni a korai 2010-es években, de aztán visszafordult.

A negyedik csoport közoktatásának minősége romlott az utóbbi tíz évben. Ez Magyarország és Szlovákia. 2010 körül az ő teljesítményük még közel volt az EU-átlaghoz, de mostanra leromlott, közoktatási rendszerük az EU-átlagnál egyenlőtlenebb.

A két ország kicsúszik az átlagos csoportból az oktatás átlagos minősége és a felül- és alulteljesítők aránya tekintetében egyaránt. A korai iskolaelhagyók aránya tekintetében Románia és Bulgária nem tud javulni, Magyarország és Szlovákia pedig romlik.

Eközben a régió sikeres országai – mutatja az összehasonlító kutatás – sikeresen csökkentették a családi háttér hatását a gyerek iskolai teljesítményére.

Azonosítani lehet a legjobban teljesítő országok közoktatás-politikájának közös elemeit. Az egyik az olyan iskolaszerkezet, amelyben az alsó, az alapkompetenciákat fejlesztő szintet (nálunk alsó tagozat) későn követi csak a következő. Ez csökkenti az alulteljesítő tanulók arányát, és növeli az átlagos teljesítményűekét.

Bulgáriában, Horvát- és Magyarországon, valamint Szlovákiában a legrövidebb, mindössze négyéves az alsó tagozat. Ezeknek az iskoláknak a legszelektívebb az iskolarendszerük.

„Ezt az iskolaszerkezeti változást már Magyar Bálintnak sem sikerült átnyomnia. Pedig ha hatodikig tartana az alsó tagozat, a diákok jobban megtanulnának írni, olvasni, számolni” – mondja Varga Júlia.

Egy másik hatásos eleme a közoktatás-politikának a tanárok minőségének növelése, ami segíti a tanulói teljesítménynövekedést. A tanulmány szerint a posztszovjet uniós országok legnagyobb kihívása a tehetséges és képzett tanárok megtartása a pályán. „A magasabb kezdő fizetés úgy hathat a tanárképzés tehetséges résztvevőire, hogy nem kell megvárniuk karrierjük végét a csúcsfizetés eléréséhez, csökkentheti a tanárok kiégését és a pályaelhagyást.” A balti országokban és Szlovéniában a tanárok fizetése relatíve versenyképes, és ahogy láttuk, Lengyelországban mindössze húsz év kell a fizetési skála csúcsának eléréséhez, míg a sereghajtó Magyarországon erre 42 évet kell várnia a kezdő tanárnak. (Szabad Európa)

„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”