A kormányfő, Orbán Viktor, hosszú évekkel ezelőtt kifejtette: a diktatúra gépezete “igen vaskos dossziéban” dolgozta fel az Ő és felesége „ellenzéki tevékenységét”. Sorkatonai szolgálata első időszaka alatt – idézte fel – megpróbálták őt beszervezni, de visszautasította, így a kísérlet sikertelenül végződött. Később folyamatos megfigyelés alatt tartották feleségével és ellenzéki társaival együtt, titkos nyomozások célszemélyei voltak, és mindenféle titkosszolgálati eszközt bevetettek ellenük: a megfigyelés mellett besúgókat állítottak rájuk, lehallgató eszközöket telepítettek a munkahelyükre, a lakásukba, sőt a hálószobájukba(!) is – elevenítette fel, hozzátéve, hogy bizonyos eszközöket ugyan észleltek, de volt, amiről csak később értesültek, átnézve sok évvel később az erről szóló aktákat.

“Biztosíthatom, ezzel szembesülni, újra átélni azt a fenyegetettséget, nem kellemes élmény – öt, tíz, húszon egynéhány év távlatából sem” – közölte az egyik Vadai Ágnesnek írott levelében a miniszterelnök, a Fidesz elnöke.
Orbán Viktor szerint mivel Magyarországon jó ideje mindenki megismerheti a rá vonatkozó dokumentumokat, mindenkinek személyes felelőssége, hogy miként számol el a maga szerepével, tetteivel. “Igen, támogatom, hogy mindenki megismerhessen és nyilvánosságra hozhasson minden rá vonatkozó adatot” – jelentette ki, jelezve ugyanakkor, hogy eközben a diktatúra áldozatait meg kell védeni attól, hogy újra áldozatokká váljanak. A hallgatások, megfigyelések dokumentációi ugyanis nem csak politikai információkat tartalmazhatnak a megfigyeltekről, hanem például magánéletük momentumait, érzelmi kapcsolatokat, betegségeket, családi problémákat, amelyeket az érintettek nem akarnak mások tudomására hozni – indokolta, hozzáfűzve: “ehhez joguk van, mivel szabad emberek, amit tiszteletben kell tartanunk”.

Az országgyűlési képviselő levele

A Vadai Ágnes képviselőnek küldött levelében hangsúlyozta: “mi, rendszerváltók annak idején arra tettük föl az életünket, hogy Magyarországon egyetlen becsületes embernek se kelljen soha többé abban a tudatban élnie, hogy megfigyelhetik, vájkálhatnak a magánéletében, akár az otthonában is lehallgathatják”. A rendszerváltó nemzedéket ezért annak idején “gumibotozták, üldözték és lehallgatták” – idézte fel, kiemelve ugyanakkor, hogy nem adták fel, legyőzték a diktatúrát, így ma már minderről nyíltan lehet beszélni. A kormányfő leveléhez mellékelt dokumentumok között van az a szigorúan titkos értesítés az őt megfigyelő hálózati személyről, a szigorúan titkos jelentés a sikertelen beszervezéséről, felesége megfigyeléséről, ellenzéki tevékenységéről, a lakásukban telepítendő lehallgató berendezésről, a róluk való információkérésről és intézkedési tervről, valamint a Fiatal Demokraták összejöveteléről.

Vadai Ágnes már 2012 március 21-én írásbeli kérdéssel fordult a miniszterelnökhöz azzal a címmel, hogy van-e köze Orbán Viktornak a múlt rendszer állambiztonsági szolgálatához? Az ellenzéki politikus, a Demokratikus Koalíció képviselője, a dokumentumban azt írta: internetes közösségi oldalakon futótűzként terjed két olyan, állítólag az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából származó irat másolata, amelyek komoly kérdéseket vethetnek fel. Az egyik arról tanúskodik, részletezte, hogy 1981. szeptember 25-én az állambiztonsági szolgálat megkísérelte úgynevezett társadalmi kapcsolatként beszervezni Orbán Viktor.

Vadai Ágnes "ügynökvádjai"

Ez a dokumentum feltehetőleg valódi, hiszen korábban Ön is nyilatkozott arról, hogy tettek ilyen kísérletet…” – közölte Vadai Ágnes, aki azzal folytatta, hogy a másik, 1989. június 23-án kelt irat azt lenne hivatott bizonyítani, hogy Orbán Viktor az állambiztonsági szolgálat „Győri Gábor” fedőnevű hálózati személye. “Az Ön egykori harcostársai, ma politikai ellenfelei közül többen kijelentették: ez a dokumentum hamisítvány. Én azonban úgy vélem, mind Magyarországnak, mind Önnek az az érdeke, hogy a cáfolat az arra legilletékesebb, tehát az Ön részéről hangozzék el…” – tette hozzá, majd több kérdést is intézett ezzel kapcsolatban a kormányfőhöz.

A Fidesz-KDNP az egyik, szintén évekkel ezelőtt lezajlott frakcióülésén úgy döntött: felkéri a kormányt, hogy dolgozza ki azokat a jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik a Nemzeti Emlékezet Bizottságának létrehozását. A kommunista rendszer bűneit feltáró szakértői testületnek még ebben a parlamenti ülésszakban, vagyis 2012. június végéig meg kell(ett volna) alakulnia. A miniszterelnök akkor közölte: a kormány vállalja a kommunista múlt rendezésének jogszabályi előkészítésével kapcsolatos munkát, és azt el is fogja végezni. – A Nemzet Emlékezete Bizottság – ha jól emlékezem! – megalakult, több mint hat esztendővel ez előtt. Elnökéül a keresztények és az önmagukat demokratáknak nevezők Boross Péter, egykori belügyminisztert és miniszterelnököt választották. – Mivel az önmagát „horthystának” nevező politikus azóta betöltötte a 90. életévét is, talán megkérdezhetjük: mikor teljesíti a kormánypártok és (kiemelten!) Orbán Viktor kérését, ígéretét?

Kollár Erzsébet,
a rendszerváltók lelkiismerete