Karas megjegyezte, hogy a magyar kormány a járványra hivatkozva még jobban ellenőrzése alá vonta a sajtót és most már ott tart, hogy aki kérdez, az aktivista, vagy szimplán hazudik. A politikus, aki az egyik élharcosa volt a Fidesz néppárti kizárásának, hangsúlyozta, hogy Brüsszelnek keményebb eszközökre van szüksége, mert különben nem tudja elérni, hogy tiszteletben tartsák az értékeit, illetve hogy ellensúlyozza a kormánypárti magyar sajtó machinációit.

Jelezte ugyanakkor, hogy médiaszabadság korlátozása, az erősödő tekintélyuralom és a hiányos jogállamiság nem csupán magyar gond, más néven, illetve másmilyen arccal megjelenik pl. a görögöknél, szlovákoknál, lengyeleknél és a máltaiaknál is.

A körkapcsolás során Halmai Katalin, a Népszava brüsszeli tudósítója, a külföldi tudósítók ottani szövetségének elnöke elmondta, az Orbán-kabinet miként hallgatja el a halottakat a kezében lévő sajtót segítségével, egyben úgy beállítva, hogy másutt sokkal rosszabbak az állapotok. Ugyanakkor a közeli média melegen méltatja az orosz és a kínai vakcinát, ám közben a hivatalos oldalak semmiféle érdemi tájékoztatást nem adnak alapvető kérdésekben. Ha az újságírók érdeklődnek, sokszor előbb kapnak választ Kínából, mint saját hatóságaiktól.

Azt, amit a múlt héten a bécsi Profil munkatársa átélt az MTVA jóvoltából, azt a magyar kollégák jóformán nap mint nap megtapasztalják – mondta Halmai.

A Nemzetközi Sajtóintézet igazgatóhelyettese kifejtette, hogy a magyar sajtó helyzete jó ideje immár egész Európa számára gond, de most már késő. 10 éve kellett volna közbeavatkozni – hangsúlyozta Scott Griffin. Merthogy a modell máshová is átterjedhet, lásd Lengyelországot és Szlovákiát. A befolyásolás nem nyers erővel megy, mint Erdogan alatt, hanem közvetve. A tulajdonosokon vagy az adón keresztül. (Die Presse) / nepszava.hu